Search Results
You are looking at 1 - 10 of 10 items for :
- Author or Editor: Mihály Racsmány x
- Behavioral Sciences x
- Refine by Access: All Content x
A tanulmány áttekinti a végrehajtó funkciók vizsgálata során felmerülő elméleti problémákat és kísérletet tesz annak felvázolására, hogy milyen lehetséges szerepet játszik az emlékezeti gátlás a flexibilis tervezésben és feladatmegoldásban. Részletesen tárgyalja a kísérleti emlékezetkutatásban széles körben használt emlékezeti gátló paradigmákat, az irányított felejtést, a gondolatelnyomást, az előhívás kiváltotta gátlást, és bemutatja, hogyan hasznosíthatóak ezek az eljárások a kognitív neuropszichológiai vizsgálatoknál. Tanulmányunkban bemutatjuk, milyen patológiás következménye lehet az emlékezeti gátlás károsodásának depresszióban, poszttraumás zavarban és pánikrohamban szenvedő betegeknél. Végül pedig az automatikus emlékezeti gátló folyamatok épsége mellett az intencionális emlékezeti gátlás zavarát demonstráljuk szkizofrén személyeknél.
A kísérlet az idegen nyelvi beszédhangok hatását vizsgálja a rövid távú verbális emlékezeti teljesítményre. A fonológiai tár kapacitását és az emléknyomok pontosságát álszóteszt segítségével mértük, melynek során a vizsgálati személyeknek kizárólag anyanyelvi fonémákból álló, illetve idegen beszédhangokat is tartalmazó ingerszavakat kellett visszamondaniuk. A válaszok kiértékelésekor kiemelt szempont volt a különbözo produkciós tényezok - különösen az akcentus - kontrollálása. A két ingertípus felidézése között szignifikáns különbség mutatkozott, ami arra utal, hogy a nem anyanyelvi beszédhangok jelenléte nagymértékben nehezíti a rövid távú fonológiai reprezentációk megtartását, és ezen keresztül kihat az idegennyelv-elsajátítás teljes folyamatára. Vizsgálatunk egyben egy újszeru módszertani keretet is kínál a verbális munkamemória szókincs-elsajátításra gyakorolt hatásának elemzéséhez.
A magyar kognitív pszichológia 30 éve (1990–2020)
30 years of hungarian cognitive psychology (1990–2020)
Az áttekintő írás a magyar kognitív pszichológia és kognitív tudomány utóbbi 30 évét mutatja be. Intézményesen sokat jelentett a ’90-es években a Soros Alapítvány támogatása az egyetemi kognitív programokban, melynek egyik következménye, hogy ma Budapesten három kognitív tanszék működik. Az intézményes fejlődés második oldala a sok szakmát érintő konferenciák (MAKOG) sorozata és a bekapcsolódás a nemzetközi kognitív oktatási programokba. Tudományos tartalmában a magyar kognitív kutatás is elmozdult a lehorgonyzatlan tiszta kognitív modellektől az idegrendszeri, fejlődési, szociális és evolúciós értelmezés irányába, részben hazai hagyományokat is folytatva. Fontosabb sikeres területei az észlelés, elsősorban a látás és hallás fejlődésének vizsgálata (Kovács, Winkler), az emlékezeti gátlás és az implicit emlékezeti rendszerek neuropszichológiai értelmezése (Racsmány, Németh), a pszicholingvisztikában a magyar mondatszerkezet és az alaktan megértési modellekbe illesztése (Pléh, Lukács, Gergely), a magyar téri nyelv fejlődési és patológiás jellemzése (Pléh, Lukács), a képes beszéd elemzése pszichopatológiai folyamatokban (Schnell), és a metaforikusság és gyakoriság neuropszichológiai szétválasztása (Forgács). A fejlődési pszicholingvisztika legfontosabb eredményei a korai tudatelmélet nyelvelsajátítási szerepével kapcsolatosak (Kovács, Téglás, Király, Forgács). Tisztázták azt is, hogy a nyelvi fejlődés zavarai Williams-szindrómában és az ún. specifikus nyelvi zavarban (Lukács, Racsmány, Ladányi) a munkaemlékezeti rendszer moduláló szerepével, illetve általános tanulási zavarokkal kapcsolatosak, különös tekintettel a procedurális rendszerek zavaraira ( Lukács, Racsmány, Ladányi). Az utóbbi érintettségét számos neurológiai nyelvi zavarban is kimutatták (Janacsek, Németh, Lukács).
The review paper surveys the last 30 years of Hungarian cognitive psychology. Institutionally, support by the Soros foundation in the 90s for the university cognitive programs had as one consequence that three departments of cognition are active in Budapest today. Another aspect of insitutional development was the series of multidisciplinary conferences in Hungary (MAKOG), and Hungarian involvement in international graduate training programs in cognitive science. In its scientific substance, Hungarian cognitive research, like elsewhere in the world, moved from unanchored pure cognitive models towards neural, developmental, social, and evolutionary interpretations, partly also influenced by Hungarian traditions. Some of the most important domains of Hungarian cognitive research are perception, especially studies on the development of vision and hearing (Kovács, Winkler), neuropsychological interpretation of memory inhibition and implicit memory systems (Racsmány, Németh). In psycholinguistics, issues of Hungarian morphology and sentence processing were integrated in models of understanding (Pléh, Lukács, Gergely), alongside with a developmental and clinical characterization of Hungarian spatial language (Pléh, Lukács). Figurative language use was extensively studied in psychopathological contexts (Schnell), and a model was developed towards a neuropsychological separation of metaphoricity and frequency issues (Forgács). The most important results of developmental psycholinguistics are related to the role of ToM in early language acquisition (Kovács, Téglás, Király, Forgács). Contrastive studies also clarified that problems with language development in Williams syndrome, and the so called SLI (Lukács, Racsmány, Ladányi) are related to the modulating role of the working memory system and to general learning disturbances, with a special regard to disorders of procedural systems (Lukács, Racsmány, Ladányi). The involvement of this later system in several neurologically conditioned language disturbances was also observed (Janacsek, Németh, Lukács).
A Williams-szindróma egy ritka genetikai betegség, amely a 7. kromoszóma egy szakaszának sérülését követően jellegzetes fejlődési profillal jellemezhető. Hagyományosan a téri-vizuális és verbális képességek eltérő ütemű fejlőd_
A tanulmány célja a rövid távú emlékezeti rendszerek mérőeljárásainak és ezek neuropszichológiai alkalmazhatóságának bemutatása. Számos neuropszichológiai kórkép hátterében megtalálható a munkamemória valamely alrendszerének károsodása, éppen ezért a mérőeljárások diagnosztikai jelentőséggel bírnak. A tanulmány kiemelten foglalkozik Daneman és Carpenter „olvasásterjedelmi” eljárásának bemutatásával, amelynek magyar változatával az elmúlt években számos kutatást végeztünk. Részletesen fogunk szólni a munkamemória verbális információkért felelős alrendszerének széles körben használt mérőeljárásáról, a „nemszó-ismétlési” tesztről, amelyről az utóbbi évek kutatásai kimutatták, hogy jól használható az SLI (Specific Language Impairment) kórkép diagnosztizálásánál. A tanulmány a neuropszichológiai vonatkozásokon felül megpróbálja felvázolni a különböző tesztek és a munkamemória alrendszereinek kapcsolatát, a validitási problémákat, valamint bemutatja mind a hazai, mind a külföldi kutatási eredményeket
Túl az implicit emlékezeten [Bowers, J. S., Marsolek, C. J. (eds): Rethinking implicit memory] (Racsmány Mihály); Szokatlan, komplex, kölcsönhatás [Bárdos György: Pszichovegetatív kölcsönhatások] (Rigó Adrien); Majdnem minden, amit mindig is tudni akartál a nyelvrol [Ray Jackendoff: Foundations of Language - Brain, Meaning, Grammar, Evolution] (Lukács Ágnes); A jól beszélo fogyatékos legendája [Susanne Bartke, Julia Siegmüller: Williams syndrome across languages] (Ivády Rozália);
A verbális munkamemória feladata a „beszédszerű”információk átmeneti tárolása és frissítése, kapacitásában jelentős egyéni különbségek figyelhetőek meg, amelyek egy sor kognitív funkció működését modulálják. A verbális munkamemória kapacitásának felmérésére számos diagnosztikai eszköz vált széles körben alkalmazottá, de ezek magyar nyelvű változatai eddig csak szórványos kísérleti vizsgálatokban láttak napvilágot. A verbális munkamemória-tárolási és -frissítési komponensei rendkívüli módon érzékenyek az adott információ hosszúságára, kimondási idejére, fonológiai szerveződésére, így az elsősorban angol nyelvű eszközök mutatói csak korlátozottan voltak használhatóak a magyar nyelvű vizsgálatok számára. Kutatócsoportunk ezt a hiányt pótolta, amikor elkészítette a három legismertebb verbális munkamemória-feladat: a számterjedelmi teszt, az álszóteszt és az olvasásterjedelmi teszt magyar nyelvű változatait. Ebben a tanulmányban a feladatsorokkal együtt közreadjuk a feladatokkal kapcsolatos normatív adatokat is.
A Wilson, Cockburn és Baddeley által kifejlesztett RVMT azokat az emlékezeti képességeket vizsgálja, amelyekre a mindennapi életben szükségünk van, amelyek emlékezeti problémaként vagy amnéziás tünetként jelentkezhetnek. A személyek nevére, arcára, illetve a mindennapi tárgyakra való emlékezés, a prospektív emlékezet (emlékezés arra, amit majd tenni kell), a rövid publikus történetekre való emlékezés, a téri tájékozódás meghatározott feladathoz kötve, valamint a jelenben való tájékozódás képessége szerepel a próbák közt. A teszt különösen érzékeny a korfüggő feledékenység és a kóros amnézia elválasztására. A forgalomban lévő magyar felnőtt változat a szerzők munkája, amelynek kezdeti klinikai tapasztalatairól beszámolunk. Általános tapasztalat, hogy az amnéziás panaszok jelentős része és az ennek alapján készült amnéziás diagnózis nem esik a kóros tartományba, ugyanakkor az esettanulmányok rámutathatnak egy-egy képesség kiemelkedő gyengeségére. Tájékozódó vizsgálatok egészítik ki beszámolónkat a teszt gyermek változatának használatával kapcsolatban. Adataink lehetőséget kínálnak elméleti kérdések felvetésére: példaként a prospektív és retrospektív emlékek próbáit vetjük egybe neurológiai betegek tesztadatain és helyezzük a kérdést elméleti keretbe.
A Williams-szindróma (WS) egy ritka genetikai fejlődési zavar, amely a numerikus képességek súlyos sérülésével jár együtt. Két numerikus rendszer, az analóg mennyiségi rendszer és a verbális rendszer működését vizsgáltuk meg Williams-szindrómában, három eltérő numerikus feladatban: egyszerű össz__
