Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for :

  • Author or Editor: Nikolett Nagy x
  • Behavioral Sciences x
  • All content x
Clear All Modify Search
Authors: Tiringer István, Nagy Alexandra, Teleki Szidalisz, Žilinski Nikolett and Szabados Eszter

Műhelytanulmányunkban egy olyan új szemléletmódot mutatunk be, amelyet az elmúlt években egy kardiológiai rehabilitációs osztályon működtetett standard, manualizált betegedukációs program használata során sajátítottunk el. Az edukáció új szemléletében a betegek képessé tevése alapozza meg azt, hogy mindennapi életükben meg tudják oldani a betegségükhöz kapcsolódó problémákat. Ennek kiindulópontja, hogy a betegek az igényeiknek megfelelő információkat kapnak betegségükről és kezelésükről. A betegséggel kapcsolatos reális attitűdök és adekvát készségek megtanulása olyan edukációs módszereket igényel, amelyek célja a betegek aktív részvételének ösztönzése, a betegséggel kapcsolatos saját elképzelések és tapasztalatok megosztása és megbeszélése. Az aktív részvétel segíti a betegek felelősségvállalását és a megtanult képességek átültetését a mindennapi életükbe. A tanulmány további részében ismertetjük „A koszorúér-betegség oktatási programjá“-t, amely saját betegedukációs gyakorlatunk alapjául szolgált. A program öt egymásra épülő modulból áll. Kialakítása multidiszciplináris együttműködés keretében történt, a kockázati tényezők csökkentésével és az életmód-változtatással foglalkozó részei az egészségmagatartás társas-kognitív folyamatmodelljén alapulnak. Saját tapasztalataink szerint a betegedukációs program működtetését nagymértékben segíti strukturáltsága és részletes kidolgozottsága. Ezek nemcsak fontos feltételei az edukáció minőségének, hanem segítséget adnak az egyes témák megbeszélése során kialakuló csoportdinamikai folyamatok kezeléséhez is. A betegedukációs program standardizált alkalmazása elősegítheti eredményességének és mechanizmusainak empirikus kutatását.

Open access
Authors: Nikolett Pápay, Adrien Rigó, Olivér Nagybányai Nagy and Adrienn Soltész

Elméleti háttér: Magyarország az egyik legalacsonyabb termékenységű ország, ezért fontos feladat a gyermekvállalási attitűdöket befolyásoló tényezők feltárása. A pszichoszociális változók szerepét eddig csak részben vizsgálták. Cél: Célunk az egyetemista nők anyasággal kapcsolatos belső reprezentációinak gyermekvállalási motivációra gyakorolt hatását feltárni. Ezenfelül demográfiai és személyiségváltozók (Big Five, optimizmus), valamint egészségmutatók hatását is vizsgáljuk a gyermekvállalási attitűdök oki hátterének komplexebb megismerése céljából. Módszer: „A nők reprodukciós egészségéért” elnevezésű kérdőíves kutatásunk 561 gyermektelen egyetemista hallgatónő részvételével zajlott. Vizsgálatunkban saját szerkesztésű skálákat (Anyaság-reprezentációk Kérdőív, Fertilitás-tudatosság Skála), valamint standardizált mérőeszközöket (Big Five Inventory, Life Orientation Test – Revised) használtunk. Az elővizsgálatokat követően a gyermekvállalás fontossága és időzítése csoportosító változóinkra diszkriminanciaanalízist végeztünk, lépésenkénti módszerrel. Eredmények: A gyermekvállalás fontossága változónk mentén történő csoportokba sorolást két változó határozta meg: az anyaságot a női identitással azonosító, valamint az anyaságot terhes szerepként meghatározó reprezentáció. A Wilks-féle lambda értéke 0,74 (p < 0,001) volt, prediktor-változóink a besorolások 26%-át magyarázták. A gyermekvállalás időzítése csoportosító változó esetében legjelentősebb diszkrimináló erővel az életkor, a párkapcsolat stabilitása és a tudatos készülés az anyaságra változóink rendelkeztek. Ez esetben a Wilks-féle lambda 0,82 (p < 0,001) volt, prediktor-változóink pedig a besorolások 18%-át magyarázták. Következtetések: Eredményeink alapján az anyaság belső reprezentációinak feltárása fontos lehet a gyermekvállalási szándék bejóslásában. Terápiás vonatkozásban távlati cél az anyaság-reprezentációk megértése és átkeretezése.

Restricted access
Authors: Annamária Zseni, Katalin Varga S., Mária Angster, Nikolett Béleczki, Gábor Füzér, Emese Néveri, Mária Nóra Joó, Zoltán Nagy and Dóra Lőrik

Kutatásunkban a családállítás közép- és hosszú távú hatásait kívántuk vizsgálni. Az utánkövetéses vizsgálatot 209 személlyel, saját szerkesztésű kérdőívvel végeztük. A kérdőívek adatait az SPSS 10.0 statisztikai programcsomag felhasználásával elemeztük. Kimutattuk, hogy a hazánkban is egyre népszerűbb módszer tényleges hatással rendelkezik. A családállítást követően megélt közép- és hosszú távú változás mértéke szignifikáns. Ez mind a saját hipotézisünknek, mind a hasonló céllal végzett nemzetközi vizsgálatok eredményeinek megfelel.

Restricted access