Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for :

  • Author or Editor: Péter Banga x
  • Behavioral Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Összefoglalónkban a csoportalapú érzelmek szociálpszichológiai kutatását kívánjuk bemutatni. Csoportalapú érzelmeknek azokat az érzelmeket nevezzük, amelyek a csoporttagként való kategorizálást követően a csoport perspektívájának átvételével keletkeznek az egyénben. A csoportalapú érzelmek két nagyobb elméleti paradigmájára térünk ki: a csoportközi érzelmek elméletére és a kollektív érzelmek kutatására. A csoportközi érzelmek elmélete az érzelmek értékelési elméleteire, valamint a társas identitás, szelfkategorizációs elméletre épít. Részletesen tárgyaljuk a csoportközi érzelmekkel kapcsolatos kutatásokat, valamint bemutatjuk az úgynevezett azonosulási paradoxont és a csoportközi érzelmek funkcionalitásával kapcsolatos problémákat. A kollektív érzelmi kutatások elsősorban az egyén és a saját csoport önmeghatározásával foglalkoznak, a múlt és a jelen közötti kapcsolatot vizsgálják. Bemutatjuk a kollektív bűntudat és a kollektív szégyen kutatását, valamint az egyes csoportok érzelmi irányultságára vonatkozó új elképzeléseket.

Restricted access
Pszichológia
Authors:
Zsolt Péter Szabó
,
Csilla Banga
,
Réka Ferenczhalmy
,
Éva Fülöp
,
Katalin Szalai
, and
János László

Absztrakt

Tanulmányunk elején röviden bemutatjuk a nyelv strukturális jellemzőit, elválasztva ezeket a nyelvben hordozott propozicionális tudásoktól. A nyelvnek számos, implicit tartalmak közvetítésére alkalmas tulajdonsága van, ezek közül összefoglalónkban kettőt mutatunk be részletesebben: az interperszonális igékben rejlő implicit kauzalitás elméletét, valamint az úgynevezett nyelvi kategória modellt. Előbbi azt jelenti, hogy a különböző igék eltérő attribúciókhoz vezetnek, inkább felelőssé téve a cselekvőt vagy a cselekvés tárgyát. A nyelvi kategória modell szerint ugyanazt a cselekvést a beszélő különböző nyelvi kategóriákkal is leírhatja, manipulálva így a nyelvhasználat absztraktságának a szintjét. Ez azért lényeges, mert az absztraktabb nyelvhasználat egy adott cselekvéssel kapcsolatban inkább a cselekvővel kapcsolatos attribúcióhoz vezet, valamint időben stabilabbnak tűnik. A nyelvi kategóriák, így a nyelvi absztraktság megválasztását számos szociálpszichológiai jelenséggel hozták kapcsolatba: ilyen például a csoportközi elfogultság megjelenítése vagy például a sztereotípiák, elvárások közvetítése a saját és a külső csoport tagjairól.

Restricted access