Search Results
You are looking at 1 - 2 of 2 items for :
- Author or Editor: Péter Csizmadia x
- Medical and Health Sciences x
- Refine by Access: All Content x
Abstract
Background
In December 2019, pneumonia caused by coronavirus Disease-19 (COVID-19) occurred in Wuhan, Hubei Province, China. Currently, COVID-19 has spread worldwide. In accordance with the restrictions of the Hungarian Government, several epidemic hospitals and centers have been established in Hungary. The first infected patient was detected on 4th March, 2020 in our country, who was not a Hungarian citizen. The first patient died of pneumonia caused by COVID-19 was on 15th March. The Hungarian epidemic curve is flattened and more prolonged. We aimed to report our computer tomography (CT) findings in correlation with clinical status in patients with COVID-19 infection.
Material and methods
All patients with laboratory-identified Severe Acute Respiratory Syndrome Coronavirus 2 (SARS-CoV-2) infection by real-time polymerase chain reaction (PCR) and who underwent chest CT were collected between March 26, 2020, and April 20, 2020, in our hospital. In our centre we had 107 PCR confirmed COVID-19 positive patients in this period. 52 patient (male: female 1:2, average age: 67.94) were admitted to our central epidemic hospital, according to their complains: fever, dyspnoea, hypoxaemia, altered mental status, comorbidity, sepsis or if patient isolation could not be performed. In case of every patient we took blood test, nasopharyngeal sample and a chest CT without contrast agent. In our CT report we used a score system to characterize the severity.
Results
The majority of infected patients had a history of exposure in nursing homes and mostly presented with fever and cough. The present study confirmed the findings about results of other researches. The COVID-19 pneumonia affected the elderly patients, caused hypoxia, cough and sepsis. On the CT scan, typical signs were seen in the cases of PCR confirmed patients.
Conclusion
The limitations of the present study include the low number of patients. Collectively, our results appear consistent with previous studies. Chest CT examination plays an important role in the diagnosis and estimation of the severity of the novel coronavirus pneumonia. Future research should examine strategically the features of the Hungarian population.
Absztrakt:
Bevezetés: Az elmúlt 10 évben a nem klasszifikálható neurológiai vagy pszichiátriai tünetegyüttes képében megjelenő encephalitisek esetén egyre gyakrabban igazolódik be, hogy a háttérben a központi idegrendszer valamely fehérjéje ellen induló autoimmun folyamat áll. A paraneoplasiás limbicus encephalitisek esetében intracelluláris antigének (anti-Hu/ANNA1, anti-Ri/ANNA2, anti-CV2/CRMP5 és anti-Ma2/Ta) ellen indul immunreakció, mely mögött tüdő-, ovarium- vagy heredaganat áll, és jellemző a rossz prognózis. Ezzel szemben az utóbbi években felfedezett, színes klinikai képpel megjelenő autoimmun encephalitisek mögött gyakran bizonyítható a neuronalis sejtfelszíni receptor (NMDAR, GABABR, AMPAR) vagy szinaptikus fehérje (LGI1, CASPR2) ellen képződő autoantitestek jelenléte, ami immunszuppressziós kezelésre jól reagál. Célkitűzés: Célunk felhívni a figyelmet a neurológiai, pszichiátriai és intenzív terápiás ellátást igénylő autoimmun encephalitises esetek emelkedő számára, valamint az autoantitestek kimutatásának jelentőségére. Módszer: Laboratóriumunkba az elmúlt 6 évben 836 autoimmun encephalitis irányú, 717 beteghez tartozó vizsgálatkérés érkezett. A betegek szérum- és liquormintáit 6 különböző receptorfehérjével transzfektált sejtvonalból álló BIOCHIP-en vizsgáltuk indirekt immunfluoreszcens technikával. Eredmények: A vizsgált betegek 7,5%-ában tudtunk valamelyik receptorfehérje ellen IgG autoantitestet kimutatni. Gyakorisági sorrendben NMDAR > LGI1 > GABABR > CASPR2 ellen találtunk pozitív eseteket. Következtetés: Az autoantitest kimutatása segít a betegség korai stádiumban való felismerésében és a diagnózis felállításában. Mindez fontos, mert az időben felismert betegek eredményesen kezelhetőek plazmaferézissel vagy immunszuppresszív szerekkel, melyek hatékonyságát ismételt autoantitestmeghatározással lehet követni. Ezért a laboratóriumnak nagy szerepe lehet a gyorsan progrediáló kóros idegrendszeri folyamatok megállításában. Orv Hetil. 2018; 159(3): 107–112.
