Search Results

You are looking at 1 - 10 of 29 items for

  • Author or Editor: Péter Juhász x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

The aim of this paper is to introduce the horizontal sorption technique and to demonstrate its applicability for the observation of porous materials and effect of surface treatments. The horizontal sorption testing method is a new technique, which was developed to facilitate the in-situ assessment of water absorption properties of porous materials. This new technique has some advantages compared to the already existing in-situ testing methods (Karsten pipe method, contact sponge method). It is easy to use, requires no supplementary electric devices, and tight attachment of the measuring tool onto the surface is not necessary. Moreover, the absorption of the water can be easily initiated and then documented. In the present paper several different ways of application of the technique are shown. The testing method was proven to be appropriate for the evaluation of the rate of water absorption, for determination of the sedimentary fabric of the rock (layers and orientation of the fabric results from its formation), as well as the effective depth and nature of three different types of surface treatments. These treatments were (i) organic and inorganic molecules activating bacteria in the stone, (ii) a conventional stone consolidant and (iii) a biomineralizing protective treatment. The new testing method provided valuable information about the nature of all the three treatments. Therefore the horizontal sorption method (HSM) seems to be a highly promising tool for the analysis of porous materials.

Restricted access

Development of biomineralizing techniques requires new or borrowed methods, as well as instruments for the evaluation of the efficacy of the biomineralization. The aim of the research was to evaluate the appropriateness of two existing techniques for measuring the surface hardness and material loss of microbially treated porous limestone surfaces. Measurements were done with Duroscope, and with the peeling-tape method. The techniques were tested in a comparison trial, where different bio-based curing compounds were applied on porous Sóskút limestone slabs. Two of the bio-based, and the conventional compounds show higher development in the surface rebound values (86.67 to 201.1%) and higher decrease in material-loss (−39.5 to 96.3%) compared to the control specimen. Through statistical analysis of statistical samples with a high number of results, the suitability of the techniques was evaluated.

Restricted access

Acél és szintetikus szálak orientációjának meghatározása szálerősítésű betonban

Determining the orientation of steel and synthetic fibres in fibre reinforced concrete

Építés - Építészettudomány
Author:
Károly Péter Juhász

Mind az acél, mind a szintetikus szálerősítésű betonok elterjedése és használata az iparban folyamatosan igényli a számítási módszerek fejlesztését. Az egységnyi keresztmetszeten áthaladó szálak darabszáma egy fontos paraméter: egyrészt jól jellemzi a szálak hatékonyságát, másrészt a próbatest eltört keresztmetszetén levő szálak megszámolásával a szálak elkeveredésének egyenletességét vizsgálhatjuk vagy az eredmények szórását csökkenthetjük. A legtöbb anyagmodell kiinduló paramétere ezért az egységnyi keresztmetszeten áthaladó szálak darabszáma.

A szálerősítésű betonban elhelyezkedő szálaknál feltételezzük az egyenletes, homogén elkeveredést és a véletlenszerű orientációt. Ez az orientáció azonban a zsaluzat közelében megváltozik, a szálak részben irányítottá válnak, ami hatással van az egységnyi keresztmetszeten áthaladó szálak darabszámára is. Ezen darabszámok megállapítása már a szálerősítésű beton kezdeti vizsgálatakor is foglalkoztatta a kutatókat, ennek megállapítására elméleti, szemi-empirikus és empirikus képletek egyaránt léteznek az irodalomban. Jelen cikkben az orientáció változását vizsgálom a zsaluzat közelében és különbséget teszek merev (acél) és hajlékony (szintetikus) szálak között. A keresztmetszeten áthaladó szálak darabszámára mutatok be olyan számítási módszereket, amelyek a zsaluhatást és a szálak merevségét is figyelembe tudják venni.

Restricted access

Szintetikus szálerősítésű betonok hozzáadott törési energiája az adalékanyag függvényében

Added fracture energy of the synthetic fibre reinforced concrete as a function of the aggregate

Építés - Építészettudomány
Author:
Károly Péter Juhász

A szálerősítésű beton egy kompozit anyag, amely betonból, mint a szálak ágyazóanyagából és a benne elkevert szálakból tevődik össze. A beton egy kétfázisú anyag, amely tovább bontható adalékanyag vázra és habarcsra (víz, cement és homok). A beton egy kvázi-rideg anyag, azaz a repedés után rendelkezik maradó húzószilárdsággal, amely a repedéstágasság növekedésével csökken. Ez a maradó feszültség, amely leginkább az adalékanyag függvénye, adja a beton törési energiáját. A hozzákevert szálakkal ez a törési energia megnövelhető. A szálerősítésű beton törési energiája így két részre bontható: a beton törési energiájára és a szálak által hozzáadott törési energiára. A beton törési energiáját leginkább az adalékanyagok mérete és típusa definiálja, míg a szálak által hozzáadott törési energiát a szál és a habarcs kapcsolata.

A szálak a beton habarcs részével vannak közvetlen kapcsolatban, így felmerül a kérdés, hogy az adalékanyag váznak van-e hatása a hozzáadott törési energiára, vagy attól részben vagy teljesen független. Jelen cikk szintetikus szálerősítésű betongerendákkal elvégzett kísérletekkel erre a kérdésre keresi a választ.

Restricted access

A cikk azonos alaprajzi elrendezésű, de különböző peremfeltételekkel rendelkező kötélhálók paraméteres statikai vizsgálatának eredményeit ismerteti. Röviden bemutatjuk a kötélhálók statikai vizsgálatának fő lépéseit és az általunk kidolgozott számítógépes programok alapjául szolgáló numerikus eljárást. Bemutatjuk és összehasonlítjuk a különböző alakú peremekre feszített szerkezetek esetén a változó előfeszítés és változó peremfeltételek (változó árboc- és peremmagasságok) mellett kapott kábelerők és elmozdulások jellemző értékeit.

Restricted access

Vasbeton szerkezetek alakváltozásait, elmozdulásait a rugalmas, berepedt, úgynevezett II. feszültségi állapotban szokták vizsgálni. Külpontos nyomás esetén a semleges tengely meghatározása nemlineáris egyenletek megoldását követeli meg. A Vasbeton szakirodalomban nincs általánosan elfogadott módszer, ennek feltehetoen az az oka, hogy eddig alkalmazott eljárások bonyolultak, és konvergenciájukról keveset lehet tudni. Dolgozatunkban egy olyan új eljárást mutatunk be, melynek alapja egy direkt rekurzió, és amely az egyváltozós, szimmetrikus esetben alkalmazott, sokszor Pelikán-félének nevezett iterációs eljárás (Pelikán, 1972) természetes általánosításának tekintheto. A legegyszerubb esetben (beton téglalap keresztmetszet) bizonyítani tudtuk, hogy az eljárás mindig konvergál, tehát kedvezobben viselkedik, mint az eredeti Pelikán-módszer. Bonyolultabb esetekben ugyanezt a kedvezo globális konvergenciát tapasztaltuk numerikusan.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Krisztina Juhász
,
Béla Turchányi
,
Tibor Mintál
, and
Péter Somogyi

Absztrakt

A csípőtáji töréseket a magas mortalitás, életminőség-romlás, funkciócsökkenés és betegségteher jellemzi. Számuk világszerte növekszik. Jelen közlemény összefoglalja a csípőtáji törések előfordulásával, halálozásával, szövődményeivel, költségeivel és rehabilitációjával kapcsolatosan rendelkezésre álló magyarországi adatokat, amelyek jelentőségéről együttesen kevés tanulmány számol be. A csípőtáji törések menedzsmentjében a halálozások és a szövődmények csökkentése érdekében a szerzők hangsúlyozzák a 12 órán belüli ellátás, a combfej életképességének ismeretében a törési típusnak megfelelő műtéti módszerválasztás, a D-vitamin-pótlás, a hét minden napján történő azonos ellátási feltételek biztosításának, valamint a beteg általános állapotának megfelelő akut ellátás és a rehabilitáció fontosságát. A csípőtáji törések magyarországi adatokon alapuló multidiszciplináris eredményeinek integrált feldolgozása a jövőben egy hatékony ellátási és prevenciós stratégia egységes kialakítását támogathatja, amely a csípőtáji törések költséges törésgyógyulási szövődményeinek és a halálozás csökkenésével az egyén a családok, az egészségügyi ellátórendszer és a társadalom számára egyaránt előnyös. Orv. Hetil., 2016, 157(37), 1469–1475.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Gergő Józsa
,
Zsolt Juhász
,
Péter Vajda
,
Gabriella Mohay
, and
András Pintér

Az öt hónapos csecsemőben eseménytelen perinatalis adaptációt követően felső légúti infekciók, hányás és növekedésbeli elmaradás jelentkezett. A mellkas-röntgenfelvétel jobb oldali rekeszsérvet valószínűsített. A kontrasztanyagos nyeletéses vizsgálat a rekesz felett jobb oldalon a gyomrot ábrázolta. Az eset a veleszületett rekeszsérv és a hiatus hernia közötti differenciáldiagnosztikai nehézségekre kívánja felhívni a figyelmet. Orv. Hetil., 2011, 152, 1500–1503.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: Az ellenoldali csípőtáji törések előfordulását számos nemzetközi tanulmány vizsgálta, azonban az ellenoldali törésig eltelt időre vonatkozóan nem rendelkezünk adattal. Célkitűzés: A tanulmány célja volt meghatározni az egyes prognosztikai faktoroknak az ellenoldali csípőtáji törésig eltelt időre kifejtett hatását, illetve a combnyaktörést követő ellenoldali csípőtáji törések előfordulását. Módszer: A vizsgálatban 60 éves, illetve idősebb – 2000-ben combnyaktörés miatt operált – betegek kerültek elemzésre, akik 2008. december 31-ig ellenoldali csípőtáji törést szenvedtek. A prognosztikai tényezők közül vizsgáltuk a nemnek, a kornak, a kísérő betegség jelenlétének, a combnyaktörés és a primer műtét típusának, a lakhelynek, illetve a primer ellátás szintjének a szerepét, melyeket egyutas varianciaanalízissel értékeltünk az ellenoldali csípőtáji törésig eltelt idő tekintetében. Eredmények: A kritériumoknak 312 beteg felelt meg. A combnyaktörést követő ellenoldali csípőtáji törések évenkénti előfordulása 1,5 és 2,1% között változott, a kumulatív incidencia 8,24% volt az utánkövetési időben. Az ellenoldali csípőtáji törésig átlagosan 1159,8 nap telt el. Az ellenoldali csípőtáji törések előfordulása egyik évben sem mutatott szignifikáns eltérést egymástól. Az idősebb combnyaktörött betegek esetében szignifikánsan rövidebb idő (p = 0,010) telt el az ellenoldali csípőtáji törésig. Következtetések: A 60 év feletti combnyaktörötteknél az ellenoldali csípőtáji törések évenkénti előfordulása szignifikáns különbséget nem mutat. Az idősebb korcsoportok esetében az ellenoldali csípőtáji törésig eltelt rövidebb idő felhívja a figyelmet az ellenoldali csípőtáji törések prevenciós stratégiájának fontosságára. Orv Hetil. 2018; 159(38): 1543–1547.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Krisztina Juhász
,
Imre Boncz
,
Péter Kanizsai
,
Sándor Mester
, and
Andor Sebestyén

Absztrakt:

Bevezetés: Az ellenoldali csípőtáji töréseket követő halálozás magas, kockázati tényezőikről kevés adat ismert. Célkitűzés: Ellenoldali csípőtáji törések 30 napon, és 365 napon belüli halálozásának és kockázati tényezőinek vizsgálata. Módszer: Retrospektív tanulmányunk alapját a 2000-ben combnyaktörés miatt operált időskorú betegek képezték, akik 2008. december 31-ig ellenoldali csípőtáji törést szenvedtek. A vizsgált kockázati tényezők az életkor, nem, kísérő betegség, törés lokalizációja, műtét típusa, lokális szövődmények, intézményi felvétel napja, amelyet logisztikus, Cox-regressziós és Kaplan–Meyer-analízissel értékeltünk. Eredmények: A kritériumoknak 312 beteg felelt meg, 8,3%-os 30, illetve 38,4%-os 365 napon belüli halálozással. A 30 napon belüli halálozás szignifikáns kockázati tényezői a pertrochantaer töréstípus (EHpertrochantaer/combnyak = 4,722, VHpertrochantaer/combnyak = 4,129) és a műtét hiánya (EHnincs műtét/osteosynthesis = 7,357, VHnincs műtét/osteosynthesis = 6,317), a 365 napon belüli halálozásnál az idősebb kor (EHkorév = 1,070, VHkorév = 1,050) és az osteosynthesis műtéti típus (EHarthroplastica/osteosynthesis = 0,450). Következtetés: A kor, a töréstípus és a műtét típusa kockázati tényezőnek bizonyult. Az ellenoldali csípőtáji törések okozta halálozást csökkentő effektív preventív stratégia kialakításához további kockázati tényezők elemzése szükséges. Orv Hetil. 2017; 158(20): 783–790.

Open access