Search Results
You are looking at 1 - 5 of 5 items for :
- Author or Editor: Péter Kardos x
- Behavioral Sciences x
- Refine by Access: All Content x
Nyelv és/vagy evolúció: Lehetséges-e a nyelv evolúciós magyarázata? [Derek Bickerton: Nyelv és evolúció] (Magyari Lilla); Történelmi olvasókönyv az agyról [Charles G. Gross: Agy, látás, emlékezet. Mesék az idegtudomány történetéből] (Garab Edit Anna); Művészet vagy tudomány [Margitay Tihamér: Az érvelés mestersége. Érvelések elemzése, értékelése és kritikája] (Zemplén Gábor); Tényleg ésszerűek vagyunk? [Herbert Simon: Az ésszerűség szerepe az emberi életben] (Kardos Péter); Nemi különbségek a megismerésben [Doreen Kimura: Női agy, férfi agy]. (Hahn Noémi);
DianePecherés RolfA. Zwaan(szerk.): Grounding cognition: The role of perception and action in memory, language, and thinking (Fekete István) 253 CsépeValéria: Az olvasó agy (Gósy Mária) 256 Kormos, Judit: Speech production and second language acquisition (Ivády Rozália Eszter) 260 MarosánGyörgy: Hogyan készül a történelem? (Kardos Péter) 263
A tanulmány abból indul ki, hogy milyen viszony van a gépek és az emberi gondolkodás között az európai eszmetörténetben. Hogyan bontakoznak ki a gépi determinista, a metaforikus és az instrumentális elképzelések. Ez a kérdés abba az általánosabb problémakörbe illeszkedik, hogy hogyan befolyásolják a magunk által létrehozott technikai eszközeink az emberi kapcsolatok és megismerés átfogó keretrendszereit, az architektúrákat. A WEB szerepéről három hozzáállás bontakozott ki. A techno-optimista felfogás szerint az internet alapvetően megváltoztatja emberi kapcsolatainkat és tanulási módszereinket. A techno-pesszimista felfogás szerint ez a változás igaz ugyan, de nem jó irányban hat. Kognitíven felszínesebbé és szétesettebbé, kapcsolatainkban pedig elkötelezetlenné válunk. A biológiai-optimista felfogás szerint a változások már meglévő biológiai architektúráink felhasználásán keresztül működnek. Újít az információtechnika világa az embereken, de nem változtatja meg őket radikálisan.Saját kutatásainkból az én köré szerveződő kapcsolatok világával összefüggő eredményeinket mutatom be először. Dunbarnak a különböző szorosságú kapcsolati sávokra kidolgozott koncepcióját használva kimutattuk, hogy az új eszközök elsősorban felszíni kapcsolatainkat érintve tágítják ki kapcsolati köreinket. A személyiség meghatározottságában pedig azt látjuk, hogy az új közegekben is érvényes az, hogy elsősorban azokkal a személyekkel vagyunk szoros kapcsolatban, akikkel biztonságos kötődési viszonyt alakítottunk ki. A tanulás és az emlékezeti világ átalakulása a számítógép és az internetes hozzáférés körülményei között sokat elemzett kérdése a modern pszichológiának. Az új, távolról hozzáférhető tudásrendszerek megléte és a keresés világa megváltoztatja attitűdünket a tudás személyes megőrzésével. A hipertextes olvasás vitatott hatékonyságát illetően pedig saját kutatásaink szerint — azon a trivialitáson túl, hogy a jól szerkesztett hipertextes szövegek könnyebben megjegyezhetőek — az egyéni különbségeknek itt is rendkívül fontos szerepük van. A munkaemlékezet, különösen a vizuális munkaemlékezet, különbségei alapvetően meghatározzák, hogy mennyire vagyunk képesek felismerni a hipertextes szövegek logikai szerkezetét. Egészében véve azt találjuk, hogy kapcsolati dolgokban viszonylag konzervatívabbak vagyunk és nem a technológia szolgái, a technológia valójában eszköz számunkra a kapcsolatok fenntartására. Az olvasás tekintetében kicsit másképp áll a dolog. A könnyen letölthető és hozzáférhető szövegek felszínesebbé tehetik az olvasásunkat. Ezért újra kell gondolnunk az ember és szöveg viszonyát a könnyen hozzáférhető szövegek hatását tekintve, és olyan kutatásokat kell terveznünk, amelyek nemcsak az alkalmi, epizodikus, hanem a hosszú távú szerkezeti hatásokat is vizsgálják.
Az ego-központú szociális háló és a kötődési stílus összefüggései
Ego-centered social network and attachment style
Háttér
Dunbar társas agy hipotézise szerint az emberi intelligencia és beszédképesség az evolúció során elsősorban azért fejlődött ki olyan magas szinten, hogy az egyén átlássa és kezelni tudja a mintegy 150 főt magában foglaló csoportokban kialakuló bonyolult kapcsolati rendszereket. Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy a nagy csoporton belüli, szoros kapcsolatokból álló kisebb csoportok mérete összefüggésben áll-e a személy kötődési stílusával. Ugyanakkor kíváncsiak voltunk arra is, hogy a vonás jellegű kötődési stílus hogyan függ össze a szociális hálóban található személyek — alterek — iránti kötődéssel, valamint arra, hogy az ego-nak az egyes altertípusokhoz való kötődésében találhatók-e eltérések.
Módszerek
Vizsgálatunkat egy 200 személyt magában foglaló mintán végeztük, akik online töltötték ki kérdőívünket. A kapcsolati háló feltérképezéséhez megkértük a résztvevőket, hogy soroljanak fel minden olyan személyt, akivel személyes kapcsolatban voltak az elmúlt hónapban. Ezután az egyes kapcsolatok értékelését kértük különféle dimenziók mentén, például hogy milyen gyakran találkoznak személyesen, érzelmileg menynyire állnak közel egymáshoz, és hogy hogyan értékelik kapcsolatuk kötődési jellemzőit. Ezenkívül a személyek saját magukra vonatkozóan is kitöltötték az ECR-R kérdőívet.
Eredmények
Szignifikáns pozitív kapcsolatot találtunk az ECR-R szorongást mérő alskáláján elért pontszám és a szimpátiacsoport mérete között. Az ECR-R két alskálája szignifikáns kapcsolatban van az összalteren mért ego-alter kötődési stílusokkal: minél alacsonyabb az ECR-R szorongás és elkerülés alskáláján elért érték, annál magasabb az ego-alter szinten mért, az egyes alterekhez való biztonságos kötődés, és annál alacsonyabb a bizonytalan kötődés értéke. Az ego-szinten mért és az ego-alter szinten mért kötődés összefüggései altertípusonként vizsgálva eltérést mutatnak.
Következtetések
A kötődési kapcsolat biztonságossága összefüggést mutat a kapcsolati háló szerkezetével, és annak méretével is, s mint ilyen fontos jellemzője lehet a kapcsolati háló szerveződésében megfigyelhető egyéni különbségeknek. Az általános, vonás jellegű kötődési stílus eltérő módon határozza meg a szociális háló egyes kapcsolati típusába tartozó személyekhez való kötődést. Az egyes altertípusokhoz fűződő eltérő kötődés arra utal, hogy a vizsgált személyek több, eltérő kötődési modellt használnak különböző személyes kapcsolataik értékelésekor, ami felnőttek körében megkérdőjelezi a monotropikus modell érvényességét.
Darwin után, szabadon [Steve Jones: Darwin szelleme; Edward O. Wilson: Minden egybecseng] (Tófalvy Tamás); A tudomány célja: határok átlépése [Pléh Csaba: A természet és a lélek] (Bereczkei Tamás); Iránytu az evolúciós pszichológiához [Bereczkei Tamás: Evolúciós pszichológia] (Kardos Péter); Intuitív aritmetika [Stanislas Dehaene: A számérzék] (Krajcsi Attila); Nyelv és káosz [Navracsics Judit: A kétnyelvu gyermek] (Garab Edit Anna); Egy markáns ellenvélemény [Michael Tomasello: Constructing a language - A usage-based theory of language acquisition (Egy nyelv felépítése - a nyelvelsajátítás használat alapú elmélete)] (Lukács Ágnes);
