Search Results

You are looking at 1 - 10 of 119 items for :

  • Author or Editor: Péter Tóth x
  • Medical and Health Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

A hormontartalmú fogamzásgátló módszerek alkalmazása széles körben elterjedt a világon, az egyik legbiztonságosabb fogamzásgátlási módszert jelentik. Elsősorban a fiatalkorú női lakosság körében kedvelt, de 35 évnél idősebb életkorban is használható. Biztonságossága, egyszerű használata miatt terjedt el, ugyanakkor jelen eset bemutatása kapcsán a szerzők felhívják a figyelmet alkalmazásának veszélyeire és a körültekintő felírás szükségességére. Orv. Hetil., 2011, 152, 1447–1449.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Miklós Sahin-Tóth
,
Péter Hegyi
, and
Miklós Tóth

A hasnyálmirigy idült gyulladásos megbetegedését a mirigyszövet pusztulása, emésztési zavarok, krónikus fájdalom jellemzi, és cukorbetegség kísérheti. A betegséggel kapcsolatos genetikai tényezőket két csoportra oszthatjuk: 1. olyan génmutációk, amelyek önmagukban a betegség kialakulásához vezetnek, ezek elsősorban a kationos tripszinogén génjét érintik és igen ritkák, illetve 2. olyan génmutációk, amelyek hajlamosítanak a betegség kialakulására és egyéb kockázati tényezőkkel együtt okozzák a betegséget. Ezek tehát genetikai rizikófaktoroknak tekinthetők. Ilyen génmutációkat az utóbbi 10 évben ismertünk meg, előfordulásuk gyakori, ezért etiológiai jelentőségük is nagy. Az esetek többségében komplex módon öröklődnek, a betegek egyszerre több génben is hordozhatnak különböző mértékű kockázatot jelentő mutációt, és ezek hatásukban összeadódva, környezeti tényezőkkel társulva vezetnek a betegség kialakulásához. A mutációk okozta genetikai hajlam biokémiai hátterében a tripszin pancreason belüli fokozott ectopiás aktiválódása, illetve a tripszininaktiválásért felelős védőmechanizmusok elégtelen működése állhat.

Restricted access

A verőereket szisztémásan érintő atheroscleroticus folyamat jellemzői az időben elhúzódó progresszivitás mellett a hirtelen kialakuló, trombózissal, embolizációval kapcsolatos érelzáródások is. A különböző lokalizációjú perifériás artériás érbetegség fulmináns formája igen súlyos klinikai tünetek kíséretében manifesztálódik. A gyors diagnosztikát követően az érsebész, a radiológus és az angiológus belgyógyász konzultációja utáni terápiában manapság egyre markánsabb hely illeti meg a lokális thrombolysist. A módszer lényege a thrombusba helyezett katéteren keresztül infúzióban elnyújtottan adott szöveti plazminogén aktivátor thrombolyticus hatásának kihasználása. A revascularisatiós eredmény angiográfiával ellenőrizhető. A szerzők bemutatják a lokális thrombolyticus kezelés indikációit és kontraindikációit perifériás artériás érbetegségben, majd két saját esetük rövid prezentálásával is alátámasztják a kérdés aktuális fontosságát. Diszkutálják a nemzetközi szakirodalom adatait, melyek általános megállapításaként az hangsúlyozandó, hogy a lokálisan alkalmazott thrombolysis egyenértékű az érsebészeti beavatkozással. Bizonyos helyzetekben, igen komplex okokkal kapcsolatban az elsőként választandó kezelési eljárásként ajánlható. A téma feldolgozásakor levonható legfontosabb tanulságok, a jövőbeli fejlődés várható útjainak bemutatásával zárul a referátum.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Péter Sámuel Nagy
,
Zoltán Tóth
,
Péter Gőcze
, and
László Ádám

A szerzők III/B stádiumban lévő méhnyak adenoid cysticus carcinomában szenvedő 35 éves nőbeteg esetét ismertetik. A kórkép ritka, kórjóslata is közismerten rossz. A beteg a teljes sugárkezelést követően gyógyult. Húsz évvel a felismerés és ellátás után jelenleg panasz- és tünetmentes. Orv. Hetil., 2012, 153, 435–437.

Restricted access

Az orvosi és ápolói hivatást gyakorló személyeknek számos problémával kell szembesülniük: magas munkahelyi elvárások, nem kielégítő munkakörülmények, a hivatást terhelő pszichés nehézségek, sokirányú szerepkötelezettségek. Jelen tanulmányunk hallgatónők, valamint végzett orvosnők és diplomás ápolónők szubjektív egészségi állapotát, pszichoszomatikus tüneteit vizsgálja, összefüggésben egészségmagatartásukkal, életmódjukkal. Módszer: keresztmetszeti vizsgálatainkat egészségügyi felsőoktatásban tanuló diplomás ápoló- (N = 226) és orvostanhallgatónők (N = 117) körében, valamint fekvőbeteg-ellátásban dolgozó diplomás ápolónők és orvosnők (N = 409) körében készítettük. Eredmények: megközelítőleg a dolgozók 60%-a legalább egy egészségi problémát jelölt meg. A szubjektív alapú egészségi állapot meghatározás statisztikai összefüggést mutatott a pszichoszomatikus tünetekkel (p<0,001), a pesszimista jövőképpel (p<0,001), a jelenlegi partnerkapcsolat miatt megélt problémákkal (p<0,001), a fizikai aktivitással (p<0,001). Megközelítőleg 40%-uk (a hallgatói felmérésben 47%) sportol hetente legalább egyszer vagy annál gyakrabban. A dohányzók aránya 16,7% (a hallgatói felmérésekben 22,9%) volt. Következtetések: eredményeink alapján megállapítható, hogy az egészségügyi felsőoktatásban tanuló hallgatónők és a magyar egészségügyi viszonyok között dolgozók számára az egészség nem jelenik meg számottevő értékként, egészségmegőrző magatartásuk kifejezetten alacsony szintű. Egészségmegőrző társadalmi szerepük hatékonysága egyértelműen megkérdőjelezhető.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: A ClinicalTrials.gov az Amerikai Egyesült Államok kormányzata által működtetett weboldal, amely a klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos adatokat gyűjti. Célkitűzés: Vizsgálatunkban az oldalról XML fájlok formájában letölthető, magyar vonatkozású adatokat dolgoztuk fel. Módszer: Nagyobb mennyiségben a 2000-es évektől állnak rendelkezésre adatok, így jó áttekintő képet kaphatunk az elmúlt 10–15 év klinikai kutatásairól. Az adatmezők jelentős része szabad szöveges, ezért az adatok elemzése előtt jelentős munkát kellett fektetni az adattisztítás elvégzésébe. Eredmények: Az adatbázisban 2863 magyar vonatkozású klinikai vizsgálat szerepelt az elemzés elkészítésekor, amelyek 189 településen rendelkeznek vizsgálati hellyel. A konkrét intézményeket sokszor nem lehet azonosítani, a vizsgálati helyek alig ötödénél sikerült ez. A többi esetben csak valamilyen azonosító vagy általános megnevezés szerepel, így ezt a publikusnak szánt információt anonimmá teszik. Következtetés: Vizsgálatunk az adatbázisból kinyerhető információk elemzése mellett rámutat arra, hogy milyen problémák befolyásolhatják a magyar klinikai kutatás helyzetéről kialakult nemzetközi képet. Orv. Hetil., 2017, 158(9), 345–351.

Open access

A petefészek monodermalis teratomájaként megjelenő pajzsmirigyszövetet tartalmazó daganat ritka megbetegedés. A szerzők saját műtéti anyagukban 1986–2002 között összesen 94 petefészek-teratomás esetet találtak, közülük 3 eset struma ovariinek bizonyult. Eseteik elemzésével megállapítják, hogy a struma ovarii klinikai tünetei és patológiai jellemzői változatosak, ami vonatkozik a tumor nagyságára, a fájdalomra, mint vezető tünetre, az ascites, valamint a hormonális aktivitás jelenlétére vagy hiányára. Feltételezik, hogy a kórkép nagy valószínűséggel „aluldiagnosztizált”. A szövettani vizsgálómódszerek kiterjesztésével a diagnosztika hatásfoka bizonyára növelhető. Orv. Hetil., 2011, 152, 964–966.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors:
Géza Lukács
,
Péter Sápy
,
László Damjanovich
, and
Dezső Tóth
Restricted access

Vissza a jövőbe: gastro-oesophagealis junctio subepitheliális tumorának laparoszkópos transgastricus resectiója

Back to the future: laparoscopic transgastric resection of a subepithelial tumor in the gastroesophageal junction

Magyar Sebészet
Authors:
Zsolt Varga
,
Péter Sárkány
, and
Dezső Tóth

Összefoglaló. Esetismertetés: A gyomor subepitheliális tumorainak laparoszkópos ékresectiója egy széleskörűen elfogadott és alkalmazott eljárás. A gastro-oesophagealis junctio (GOJ) közeli elváltozások esetén ez a technika azonban a gyomorbemenet szűkületének magas kockázata miatt erősen korlátozott. Ilyen lokalizáció esetén megfelelő technika lehet a laparoszkópos transgastricus resectio. Esetünkben egy 44 éves férfi dysphagiájának hátterében azonosított subepitheliális tumor resectióját végeztük el ilyen módon. A műtét során a pneumoperitoneum készítését követően a gyomrot orogastricus szonda segítségével insuffláltuk, majd 3 darab ballonnal rendelkező portot vezettünk a gyomorba. A 6 × 3 × 3 cm-es elváltozás intragastricus kimetszését követően a nyálkahártyát tovafutó öltéssorral zártuk. A speciment zsákba helyeztük, majd a gyomorból és a hasüregből eltávolítottuk. A portok gastrotomiás nyílásait zártuk. 24 órán át nasogastricus szondát hagytunk hátra, hasűri draint nem hagytunk vissza. A pneumoperitoneum idő 115 perc volt, vérveszteséget vagy intraoperatív szövődményt nem észleltünk. Eseménytelen posztoperatív szak után a beteget a műtétet követő harmadik napon otthonába bocsátottuk. A szövettani vizsgálat leiomyomát igazolt. Megbeszélés: Bár a páciens utánkövetése még folyamatban van, az irodalmi adatok alapán GOJ közeli elváltozások esetén a transgastricus technika biztonságos, hatékony, valamint jó funkcionális eredményt biztosító eljárás, a kiújulás magasabb kockázata nélkül.

Summary. Case report: Laparoscopic wedge resection of the subepithelial tumors of the stomach is a widely accepted and utilized approach. The use of this technique for lesions located near the gastroesophageal junction (GEJ) is rather limited by the high risk of consequential stenosis of the gastric inlet. The laparoscopic transgastric resection can be a feasible choice for this location. A 44-year-old male patient had been investigated for dysphagia, which confirmed a subepithelial gastric lesion. We performed the resection of the tumor using this technique. After the creation of pneumoperitoneum, the stomach was insufflated using an orogastric tube, then 3 balloon-type ports were inserted intragastrically. The 6×3×3 cm large tumor was resected and the mucosa was closed by running sutures. The specimen was placed into a plastic bag, then retrieved from the stomach and the abdominal cavity. The gastrotomy sites of the ports on the stomach were closed. A nasogastric tube was left in situ for 24-hours without any intraabdominal drains. The pneumoperitoneum time was 115 minutes long, blood loss or intraoperative complication was not noticed. The postoperative period was uneventful, and the patient was discharged from the hospital three days after surgery. The histological examination confirmed the diagnosis of leiomyoma. Summary: Even though the follow-up of the patient is ongoing, according to the scientific literature, transgastric resection of subepithelial tumors located near the GEJ is a safe and effective technique, which provides good functional results, without having a higher risk for recurrence.

Open access
Acta Veterinaria Hungarica
Authors:
Tamás Tóth
,
Zsolt Abonyi-Tóth
,
Ferenc Pajor
,
Róbert Kocsis
,
Alexandra Juhász
,
János Tőzsér
, and
Péter Póti

The length of the streak canal and the area of the teat end were studied by ultrasound during the dry period in 40 Holstein-Friesian cows. In the first week, the values of these teat parameters decreased significantly (P < 0.05) and this did not change significantly until the middle of the dry period. In the last month of gestation, the length of the streak canal was significantly reduced (P < 0.05), while the area of the teat end did not decrease significantly (P > 0.05). At each of the five examination times, a very strong positive correlation (r = 0.85-0.94) was found between the two teat parameters. In healthy cows, the streak canal and the area of teat end, both of which are part of the udder’s defence system, can regenerate sufficiently during the dry period, minimising the risk of contamination through the streak canal and the development of mastitis. If the regeneration of this defence system fails, the chances of infection through the streak canal increase.

Open access