Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for :

  • Author or Editor: Petra Gyuris x
  • Behavioral Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Kötődés, gyermeki arcpreferenciák és a szexuális imprinting

Parental bonding, face preferences in childhood, and sexual imprinting

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Petra Gyuris
,
Ferenc Kocsor
, and
Tamás Bereczkei

Háttér és célok

Az utóbbi években számos olyan kutatási beszámoló jelent meg, amely a szülők külső megjelenésének társas vonzódásra gyakorolt hatását vizsgálták felnőttek esetében. Jelen tanulmány célja megvizsgálni e jelenséget gyerekek esetében.

Módszer

Vizsgálatunkban számítógépes program segítségével kompozit arcokat módosítottunk úgy, hogy a kísérletben részt vevő 3 és 14 év közötti gyerekek szüleire hasonlítsanak. A képekből tablókat készítve a gyermekeket szimpátia alapján történő választásokra kértük meg. A gyerekek szüleikkel való kapcsolatát a Düss-mese teszttel, illetve az IPPA kérdőívvel vizsgáltuk.

Eredmények

A 11–14 éves gyermekek esetében azt találtuk, hogy az anyai elidegenedés alacsony foka, azaz a jó kapcsolat növelte az anyához hasonló kortárs választásának valószínűségét. Ez különösen a fiúkra igaz. Az óvodás és alsó tagozatos fiúknál a szülővel való jó kapcsolat ugyancsak fokozta annak esélyét, hogy az anyához hasonló gyermekarcot szimpatikusabbnak találják a kontrollnál. Ezzel ellentétben az ebbe a korosztályba tartozó lányoknál a jó kapcsolat csökkentette az anyához hasonló arcok választását.

Következtetések

Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a gyermekkorban szerzett tapasztalatok hatással vannak a gyermekek arcpreferenciáira, s ezek felnőttkorra is megmaradhatnak, befolyásolva az interperszonális döntéseket. Ennek egyik megjelenési formája lehet, hogy a felnőttek különböző szociális kapcsolataikban (például párválasztáskor) előnyben részesítik a szüleikhez hasonlító ellenkező neműeket. Mindennek hátterében evolúciós hatásokat sejtünk, azonban a vizsgálatunk során az egyes korcsoportok között talált különbségek arra utalnak, hogy a kognitív fejlődés sajátosságai is jelentős szerepet játszhatnak ezeknek a preferenciáknak a kialakulásában.

Restricted access

Several former studies have suggested that mates resemble each other in various personality traits. In the recent study Big Five Inventory was used to examine similarities and differences on fundamental dimensions of personality in heterosexual people. Additionally, we predict that homogamy also occurs in homosexual people, which was based on the recent evidence that gay men's mate preferences are hardly distinguishable from those of heterosexual men. However, our hypotheses were not supported by our data. No significant correlations have been found between mates in personality traits in neither heterosexuals, nor homosexuals. At the same time, an interesting result - more exactly, a lack of a significant relationship - was found: compared to heterosexuals, homosexuals, on average, did not show difference in any of the five subscales of Big Five Inventory. The measured similarities in personality traits correspond with some recent studies that concluded that homosexuals have the same set of psychological mechanisms, including sexual mental processes that heterosexuals do, except for sexual orientation. This argument is strongly supported by the modularity conception that states that domain-specific cognitive algorithms are responsible for guiding particular behavioral traits.

Restricted access

Korábbi, az arc elemzésén alapuló vizsgálataink azzal a következtetéssel zárultak, hogy a fenotípusos illesztés modellje mellett bizonyos szexuális imprinting jellegű mechanizmusok is részt vesznek a párválasztásban. Jelenlegi kutatásunkban arra vagyunk kíváncsiak, hogy a személyiségvonások esetében is kimutatható-e a szexuális imprinting hatása. Vizsgálatunkban 49 házaspár és azok szülei vettek részt, összesen 294 személy. Mindegyikükkel felvettük a Caprara-féle BIG FIVE kérdőívet, és a házaspárokat a s-EMBU retrospektív attachement teszt kitöltésére is megkértük. Hasonlóságot találtunk a férfiak felesége és anyjuk között a BFQ Szociális Kívánatosság és a Lelkiismeretesség faktorában, valamint kimutattuk, hogy az anyai nevelési stílus befolyásolja a férfiak párválasztását. A s-EMBU anyai Elutasítás faktora az Érzelmi stabilitás, az Érzelmi melegség faktor pedig a Barátságosság vonásban fejti ki hatását. Az anyai nevelési stílus pontosabb elemzésekor azt a meglepő eredményt kaptuk, hogy az anyjukkal „rosszabb” kapcsolatban lévő férfiak azok, akik igyekeznek anyjukhoz hasonló feleséget választani az Érzelmi stabilitás és a Szociális Kívánatosság személyiségvonásban. A női párválasztásban csupán egy tendencia jelzi a szexuális imprinting működését: az apjuktól magas Szeretetet tapasztaló nők férje és apjuk a Lelkiismeretesség faktorban hasonlítanak egymáshoz.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Tamás Bereczkei
,
Petra Gyuris
,
Panna Köves
, and
László Bernáth

Miközben a homogámia genetikai közvetítettségére vonatkozó hipotézist számos vizsgálat alátámasztja, szigorú bírálatok fogalmazhatók meg az ún. genetikai hasonlóság elméletével szemben. Alternatív ma­gyarázatként feltételezzük, hogy imprinting jellegű mechanizmusok, nem pedig „közvetlen”, genetikai szintű detektálási folyamatok a felelősek azért, hogy magunkhoz hasonló párt választunk hosszú távú kapcsolatainkban. Vizsgálatunkban, amely több mint 300 családtagról és idegenről (kontrollról) készült arckép párosításait tartalmazta, a vizsgálati személyek a véletlenhez képest magasabb arányban állapították meg a feleség és a férjük anyja közötti hasonlóságot. Ez a találati gyakoriság szignifikánsan magasabb volt annál, mint amikor a feleség és a férj közötti hasonlóságot ítélték meg. A regressziós elemzés azt mutatta, hogy azok a férfiak, akiknek gyerekkorukban gyakran volt részük anyai elutasításban, kisebb valószínűséggel választottak felnőtt korukban anyjukhoz hasonló feleséget, mint azok, akik kedvezőbb nevelésben részesültek. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a gyerekkori tapasztalatok hatására a fiúk internalizálják anyjuk fenotípusát és ezt, mint egyfajta mentális modellt, használják fel későbbi párválasztásuk során.

Restricted access

Evolúciós pszichológia: Miért és hogyan tanítjuk?

Evolutionary Psychology: Why and How Do We Teach It?

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Norbert Meskó
,
Petra Gyuris
,
Ádám Putz
,
Ferenc Kocsor
, and
Tamás Bereczkei

Az evolúciós pszichológia (EP) a viselkedéstudományoknak az emberi viselkedés evolúciós gyökereire fókuszáló ága. Képviselői abból indulnak ki, hogy az ember pszichológiai (kognitív, affektív, társas stb.) működése alaposabban megérthető, ha figyelembe vesszük, hogy az egyes pszichológiai vonások milyen szelekciós előnyt jelenthettek az ember evolúciója során. Számos tudományos irányzatot szintetizál, így például felhasználja a kognitív pszichológia, a genetika, az etológia, az antropológia, a viselkedésökológia és a szociobiológia megközelítésmódját és eredményeit. A Pécsi Tudományegyetemen a pszichológusképzés indítása óta, azaz 30 éve oktatunk evolúciós tárgyakat. A bolognai képzési rendszer bevezetése óta mindhárom képzési szinten (BA, MA, PhD) vannak evolúciós kurzusok. Ebben az írásban összefoglaljuk, hogy milyen meggyőződésből és szakmai háttérből kiindulva oktatunk evolúciós kurzusokat Pécsett, és bemutatunk néhány általunk alkalmazott oktatási módszert, amely sikeresnek bizonyult az elmúlt években. Így beszélni fogunk az evolúciós vitafórumokról, a Facebook-profil-gyakorlatról és a filmrészletek elemzéséről. Összegzésként kiemeljük, hogy az evolúciós kurzusok milyen fontos szerepet töltenek be a pszichológusképzésben azáltal, hogy a hallgatók szerteágazó stúdiumainak integrálására alkalmas elméleti keretet nyújtanak.

Open access

A genetikai rokonság és a szülői kapcsolati minőség hatása a testvérkapcsolatokra

The Effect of Genetic Relatedness and Parental Relationship Quality on Sibling Relationships

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Ferenc Kocsor
,
András Láng
,
Andreas Babós
, and
Petra Gyuris

Háttér és célkitűzések

A mozaikcsaládokon belüli komplex kapcsolatok vizsgálhatók különböző középszintű evolúciós elméletek tükrében is, mint a rokonszelekciós elmélet, a szülői ráfordítás elmélet, illetve a szülő-utód konfliktusra vonatkozó elmélet. Mindez – kiegészítve a családi alrendszerek működésére rávilágító legújabb eredményekkel – hozzájárulhat a mai mozaikcsaládok működésmódjának jobb megértéséhez. Jelen kutatásunkban arra tettünk kísérletet, hogy megvizsgáljuk, ezek a modellek mennyire sikeresen jósolják be a hazai mozaikcsaládok működését.

Módszer

Az adatgyűjtés első részében felnőtt testvérpárok – köztük édes- és féltestvérek – mindkét tagja kérdőíveket töltött ki gyermekkori kapcsolatukra vonatkozóan. A második kérdőívcsomagot olyan szülők töltötték ki, akik legalább két gyereket neveltek fel párjukkal együtt, vér szerinti vagy pótszülőként. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a szülők úgy ítélik-e meg gyermekeik kapcsolatát, ahogy az evolúciós elméletekből következik. Azt is megvizsgáltuk, hogy a szülők közti párkapcsolati működés hatással lehet-e a testvérek kapcsolatára.

Eredmények

Az eredmények részben ellentmondanak hipotéziseinknek. A testvérek közti konfliktusra és a szülői részrehajlásra is csak a korkülönbség volt szignifikáns hatással, a rokonsági foknak nem volt ebben szerepe. Ha a szülők elégedetlenebbek voltak kapcsolatukkal, akkor az általuk nevelt féltestvérek kapcsolatát kevésbé közelinek tartották, míg az együttműködőbb szülők közelibbnek ítélték az édestestvérek kapcsolatát.

Következtetések

A mozaikcsaládok belső működése nem vezethető le közvetlen módon evolúciós elméletekből. Úgy tűnik, a kölcsönös egymásrautaltság, valamint annak igénye, hogy a családban együtt lakók megfeleljenek egymás elvárásainak, az inkluzív fitnesz növeléséből és a szülői ráfordítás genetikai érdekek szerinti elosztásából eredő részrehajló viselkedésmódokat a mindennapi kapcsolatokban többnyire háttérbe szorítja. Noha ezek az eredmények nem perdöntőek, a fél- és édestestvérek kapcsolatában az életkori különbségek fontosabbak lehetnek a rokonságnál.

Open access