Search Results

You are looking at 1 - 10 of 27 items for :

  • Author or Editor: Rózsa Sándor x
  • Behavioral Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Restricted access

Absztrakt

A széles körben alkalmazott Rosenberg Önbecsülés Skála az egyik legnépszerűbb globális önbecsülést mérő módszer, melynek megbízhatóságát és érvényességét számos tanulmány alátámasztja. A skála tételein végzett faktorelemzések azonban a pozitívan és negatívan megfogalmazott tételek választorzítását jelzik.

Az elemzéseinket 815 fős adatbázison végeztük (átlagéletkor: 36,6 év), és a hagyományos pszichometriai jellemzők mellett (leíró statisztikák, belső konzisztencia vizsgálat, feltáró faktorelemzés) megerősítő faktorelemzést, valamint az egyes tételek jelleggörbéit és információfüggvényét is elkészítettük.

A hazai mintán kapott eredményeink összességében a Rosenberg Önbecsülés Skála megbízhatóságát, érvényességét és alkalmazhatóságát támasztják alá. A feltáró faktorelemzésünk — a nemzetközi és hazai kutatási eredményeknek megfelelően - kétdimenziós faktorszerkezetet sugall, melyben a pozitívan és a negatívan megfogalmazott tételek jól elkülönülnek. A megerősítő faktorelemzésünk szintén a pozitívan és negatívan megfogalmazott tételek strukturálódását támasztja alá, de valószínűsíthető, hogy a pozitív és negatív tartalmú tételekből álló skálák módszertorzítást eredményeznek. A Tétel-válasz elmélet megközelítését alkalmazva (Samejima-féle fokozatokon alapuló válaszok modellje) azt találtuk, hogy az egyes tételek diszkriminációs képessége eltér a különböző önbecsülési övezetekben. Askála információtartalma az alacsony önértékelési övezetekben alacsony, a mérési hiba pedig fokozott. Az alacsony önértékeléssel rendelkező személyek körében a negatív tartalmú tételekkel való teljes egyetértés fokozottabb volt, vagyis az önbecsülésükkel kongrüns állítást könnyebben elfogadták.

Restricted access

A tanulmány célja, hogy bemutassa a Rövid Stressz Kérdőív kifejlesztésének első lépéseit, valamint a kérdőívvel kapcsolatos előzetes eredményeket. A kérdőív fejlesztésének célja az volt, hogy gyors, néhány perc alatt kitölthető, a hétköznapi stressz mértékének szűrővizsgálati jelleggel való becslésére alkalmas mérőeszközt hozzunk létre. A kérdéseket részben a Rahe-féle Stressz és Megküzdés Kérdőív rövidített változata egyes kérdéseinek felhasználásával, részben 156, stresszkezelő tréningen vagy egyéni tanácsadáson részt vett személlyel készült félig-strukturált interjú alapján állítottuk össze. Előzetes eredmények: A kérdőívvel kapcsolatos előzetes tapasztalataink biztatóak, a kérdőív belső konzisztenciája magas (Cronbach-alfa 0,82), a depressziós és szorongásos tünetekkel mért korrelációja a diszkriminációs érvényesség mellett szól, amely alapján feltételezhető, hogy a kérdőív nem pusztán a szorongásos és depressziós tüneteket, vagy azok következményeit méri, hanem önálló konstruktum. Következtetések: a Rövid Stressz Kérdőív ígéretes eszköz lehet a jövőben a hétköznapi stressz szűrésére, pontos használhatóságát azonban a jelenleg folyamatban lévő, nagyobb elemszámú további vizsgálatok hivatottak igazolni.

Restricted access

Tanulmányunkban bemutatjuk az Aspirációs Index rövidített, 14 tételes változatát. A kérdőív a hosszú távú, általános célok felmérésére szolgáló mérőeszköz, mely az intrinzik (fejlődés, kapcsolatok, közösségi elkötelezettség), az extrinzik (gazdagság, hírnév és jó megjelenés), illetve az egészséggel kapcsolatos motivációkat térképezi fel. A rövidített kérdőív megbízhatóságát és érvényességét egy 518 fős és egy 341 fős mintán ellenőriztük. A validáláshoz a Rövidített Beck Depresszió Kérdőívet, az Életcél Kérdőívet, az Élettel Való Elégedettség Skálát alkalmaztuk, valamint az Életcél és Kapcsolatok alskálát a Rahe-féle Stressz és Megküzdés Kérdőívből. Az extrinzik és intrinzik célok egymástól nagy mértékben független változóknak bizonyultak, s különböző módon viszonyulnak az egészségmagatartás és lelki egészség mutatóihoz is. Az intrinzik célok fontossága pozitívan járt együtt az élet értelmességének érzésével, illetve az élettel való elégedettséggel, és negatívan a depresszív tünetek gyakoriságával, az extrinzik célok fontossága viszont nem mutatott összefüggést ezekkel a változókkal. Az egészséggel kapcsolatos célok nem képeztek független faktort, de nem is voltak egyértelműen besorolhatók az extrinzik illetve intrinzik célok közé. Az adatokból kiderül továbbá, hogy a célok fontosságának értékelése összefügg olyan szociodemográfiai változókkal, mint a nem, a kor, a képzettség és a vallásosság. Ez arra utal, hogy a mérőeszközzel folytatott vizsgálatokban ezeknek a tényezőknek a szerepét érdemes figyelembe venni. Eredményeink megerősítik, hogy a Rövidített Aspirációs Index megfelelő mérőeszköz, mely jól használható akár nagy mintán végzett adatfelvételek során is. Segítségével feltérképezhetők az általános, gyakran előforduló célokhoz kapcsolódó személyes viszonyulások, melyek a mindennapi magatartást, és így a testi és lelki egészséget is befolyásolják.

Restricted access

Introducing the brief version of the Dysfunctional Attitude Scale (DAS-14) based on a large clinical sample

A Diszfunkcionális Attitűd Skála rövidített változatának (DAS14) pszichometriai jellemzőinek vizsgálata nagy klinikai mintán

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Dóra Perczel-Forintos, Veronika Mészáros, Barbara Kulig, Dóra Antal-Uram, and Sándor Rózsa

Theoretical background: The Dysfunctional Attitude Scale (DAS) is a measurement tool that is commonly used to detect dysfunctional beliefs contributing to the emergence and onset of depressive symptoms. Although it has been primarily used for testing clinical populations, and various forms of the scale have been created, only a small body of literature has proved its psychometric adequacy on a clinical sample. Goals: Therefore, the current study aims to construct an updated, reliable and brief version of the DAS. Methods: For this purpose, besides the normal samples of adolescents (n = 195) and adults (n = 270), a heterogeneous clinical sample (n = 1077) was involved in cross-sectional research. Results: The overall results of parallel analysis and exploratory factor analysis suggested a bifactor structure with a general factor and three extracted subfactors (Dependence, Perfectionism and Entitlement), comprising 14 items altogether (χ2 = 157.26, DF = 63, p < 0.001, CFI = 0.970, TLI = 0.957, RMSEA = 0.036, RMSEA CI90 = 0.029–0.044). Convergent validity was tested by correlations with Beck Depression Inventory (r = 0.36, p < 0.001). Conclusion: Our study was based on the largest clinical sample in the field of psychometric analysis of the DAS so far. The findings suggest that DAS14 as a brief version of the original DAS has good psychometric properties, and it can be widely used as a measurement tool in the assessment of mood disorders.

Elméleti háttér: A Diszfunkcionális Attitűd Skála (DAS) egy olyan pszichológiai kérdőíves eljárás, amely azon diszfunkcionális hiedelmek mérésére alkalmas, amelyek hozzájárulnak a depresszív tünetek kialakulásához és fennmaradásához. Annak ellenére, hogy már számos változata létezik és elsődleges használati területét a klinikai populáció jelenti, pszichometriai mutatóit klinikai mintán a kutatások szűk köre vizsgálta. Cél: Jelen tanulmány célja a DAS aktualizálása, rövidítése, megbízhatóságának és validitásának vizsgálata. Módszer: Keresztmetszeti kérdőíves vizsgálatunk keretében egészséges serdülő (n = 195) és felnőtt (n = 270) minta mellett heterogén klinikai mintát (n = 1077) alkalmaztunk. Eredmények: A parallelelemzés és a feltáró faktoranalízis eredményei a bifaktoros struktúrát igazolják. A 14 itemre egy általános és három alfaktor (Dependencia, Perfekcionizmus és Elvárások) illeszthető (χ2 = 157,26, DF = 63, p < 0.001; CFI = 0,970; TLI = 0,957; RMSEA = 0,036, RMSEA 90% CI = 0.029 – 0.044). A skála konvergens validitását a Beck Depresszió Kérdőívvel való korrelációja alátámasztja (r = 0,36;p < 0,001). Konklúzió: A DAS pszichometriai vizsgálatai közül ez idáig alkalmazott legnagyobb klinikai elemszámú vizsgálatát mutatja be a ta nulmány. Az eredmények alapján a DAS rövidített változata, a DAS-14 megfelelő pszicho metriai tulajdonságokkal rendelkezik alkalmazható a hangulatzavarok diagnosz tikájában.

Open access

Absztrakt

Tanulmányunkban egy olyan, a vallásosságot multidimenzionális szemlélettel közelítő mérőeszköz hazai adaptációjának első lépéseit mutatjuk be, amelyet a tudományterület elismert szakértői (pl. Pargament, Powell és Ellison) a téma kutatásában jellemző módszertani problémák feloldására alakítottak ki. A Brief Multidimensional Measurement of Religiousness/Spirituality (A Vallásosság és Spiritualitás Multidimenzionális Vizsgálata, rövid változat) kérdőívet széles körű szakmai konszenzus alapján, a sok szempontú adatgyűjtések céljára fejlesztették ki. A kérdőív részletes pszichometriai elemzését 529 (Mkor = 20 év, SDkor = 2,3 év) fiatal felnőtt bevonásával végeztük.A40 kérdésből álló és 12 skálát tartalmazó BMMRS kérdőív mellett, kisebb almintákon, a Cloninger-féle Temperamentum és Karakter Kérdőív (TCI-R), a Big Five Inventory (BFI) és a Spirituális Transzcendencia Skála (STS) is felvételre került. Afaktorelemzés során négy jól elkülönülő dimenzió bontakozott ki. A szakirodalomnak megfelelően a vallásos hit és a spirituális dimenziók meglehetősen jól megkülönböztethetőek, ami a szakirodalmi adatokkal egybeesik. További dimenzióként a konkrét vallásos tevékenységre utaló és a vallás negatív aspektusát megragadó tételek különültek el. A BMMRS kérdőív skáláinak megbízhatóságát becslő Cronbach-alfa mutatók összességében elfogadhatónak bizonyultak, a négy vagy annál több tételből álló skálák konzisztencia együtthatói meghaladták a 0,75-ot. A kérdőív más személyiségkonstruktumokkal (BFI, TCI-R, STS) adott mintázatai a szakirodalmi adatoknak és a saját elvárásainknak megfelelően alakultak. Összességében elmondható, hogy mind a megbízhatóság, mind a konstruktum- és a kritériumvaliditás vizsgálata alapján a kérdőívet jól alkalmazható és megbízható mérőeszköznek találtuk.

Restricted access

Tanulmányunkban a magyar népesség addiktológiai problémáinak feltérképezésére irányuló országos reprezentatív felmérés (OLAAP 2007) általános módszertani hátterét és főbb metodológiai eredményeit mutatjuk be. A bevezető részben röviden ismertetjük a kutatás célját, majd a kutatás szervezési lépései, a vizsgálati minta kiválasztásának stratégiája és a felmérésben használt mérőeszközök bemutatása következik. A felmérésben a dohányzás, az alkoholhasználat és az egyéb pszichoaktív szerek használata mellett a következő viselkedési addikciók prevalenciáját mértük: kóros játékszenvedély (SOGS), evési zavar (SCOFF), problémás internet használat (PIUQ), testedzés addikció (EAI, EDS), kényszeres vásárlás (QABB), munkafüggőség (WART). A további alkalmazott mérőeszközök a következők voltak: Derogatis-féle Tünetlista (SCL-90), Temperamentum és Karakter Kérdőív rövidített változat (TCI), valamint a Barratt Impulzivitás Skála (BIS-11). A vizsgálat módszertani eredményei között a részvételi hajlandósággal, illetve a vizsgálati battéria megbízhatóságával és érvényességével kapcsolatos eredményeket mutatjuk be. Mindezek alapján megállapítható, hogy a vizsgálati mintánk korcsoportos és területi eloszlásait mérlegelve reprezentatívnak tekinthető, a kutatásban felhasznált mérőeszközök megbízhatóságára és érvényességére utaló mutatók megfelelőek, az alkalmazott skálák kiváló pszichometriai jellemzőkkel rendelkeznek. Mindezek alapján a felmérés lehetőséget nyújt arra, hogy kutatásunk eredményeit a magyar lakosság egészére kiterjesszük, általánosítsuk, és az adatokat időbeli és nemzetközi kontextusban értelmezzük.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Gyöngyi Kökönyei, Sándor Rózsa, András Holics, Attila Oláh, and Zsuzsanna Kulcsár

Vizsgálatunkban a személyiségintegrációjának mérésére a Sheldon és Kasser (1995, 2001) által kidolgozott módszert alkalmaztuk, amely a személyes törekvések kongruenciáját és koherenciáját határozza meg. A személyiség kongruens, ha törekvéseivel „intrinzik módon fontos értékeket szolgál”, és koherens, ha törekvései „egymást támogató jellegűek”. A törekvéseket intrinzik és extrinzik értékekre osztva a módszer külön elemzi a kétfajta értékben megmutatkozó koherenciát, míg a koherencia összértéke motivációs mutatóként szolgál. Eredeti feltevésünk szerint szomatizáló személyekre a személyiségintegráció vizsgált mutatóinak alacsonyabb értékei jellemzők. A jelen vizsgálatban 17 szomatizáló, de pszichiátriai kezelés alatt nem álló személy (akiknél legalább 1 testi panasz minimum 6 hónapja áll fenn) és 16 kontrollszemély személyiségintegrációs mutatóit vetettük össze. Vizsgáltuk továbbá a törekvések mutatói és a Pszichológiai Immunrendszer Kérdőív (PIK), valamint a NEO-PIR skálái közötti együtt­járásokat is. A szomatizációs csoportot a törekvések fokozott külső determinációja jellemezte, a belső determináció mentén a két csoport között nem volt különbség. A koherenciamutatók arra utalnak, hogy a kísérleti csoportra fokozott extrinzik értékkövetés jellemző, a náluk kapott magasabb össz­koherencia értékek a személyek magasabb motiváltságára utalnak, amit a vizsgálatra való önkéntes jelentkezés ténye is igazol. Korrelációs elemzéseink szerint a magasabb szintű törekvések a nem szo­ma­ti­záló csoportnál számos PIK skálával pozitív, az alacsonyabb szintű törekvések negatív kapcsolatban voltak. A NEO-PIR Neuroticizmus skála a külsőleg determinált törekvésekkel pozitív együttjárást mutatott. Ezek a kézenfekvő kapcsolatok a szomatizáló csoportot nem vagy jóval kisebb mértékben jel­lemezték. A szomatizáló csoport fokozottabb külső determinációja, illetve extrinzik értékkövetése, mely csökkent autonómiát jelez, hipotézisünket támogatja, és feltevésünk szerint a szomatizációs zavar pato­gene­zi­sében és fenntartásában szerepet játszhat.

Restricted access

A rövid távú emlékezet és a munkamemória mérésére számos különböző eszközt dolgoztak ki, a számterjedelemtől a komplex terjedelmen át az N-vissza feladatig. Jelen cikk áttekinti az emlékezeti terjedelem mérésének elméleti és módszertani kérdéseit, kitérve a munkamemória-kapacitás területáltalános jellegére, fluid intelligenciával és iskolai teljesítménnyel való kapcsolatára, valamint az életkori különbségekre is. Bemutatásra kerül öt, az emlékezeti terjedelem laboratóriumi vagy online környezetben való mérésére alkalmas feladat magyar változata: a Corsi- és a számterjedelmi feladat oda és visszafelé mért változatai, valamint az N-vissza feladat. A feladatok magyar változatát nagyjából 1000 fős, három életkori csoportot (10, 14 és 18 évesek) tartalmazó mintán vettük fel. Az emlékezeti feladatok életkori változásain és egymással való kapcsolatán kívül bemutatjuk a fontosabb percentilis értékeket tartalmazó normatáblázatokat is.

Restricted access

Az ún. salutogenezis modell olyan keretet kínál, amelyben a koherencia élmény bevezetésével lehetőség nyílik az „egész”-ség dinamikus értelmezésére. Vizsgálatunkban a Richard Rahe-féle, az „élet értelme” koherencia kérdőív összefüggéseit vizsgáltuk az egészségi állapottal. A Hungarostudy 2002 felmérés a 18 évesnél idősebb magyar népességet életkor, nem és terület szerint képviseli. 12 640 személlyel vettünk fel otthoni interjút. Az így vizsgált koherencia mutatót az egészségi állapot igen fontos előrejelzőjének találtuk. Ha az adatokat életkor, nem és iskolázottság szerint korrigáltuk, az egészségi állapot önbecslése mintegy 10-szer, a munkaképesség 8-szor jobb, a depresszió valószínűsége 7-szer alacsonyabb volt. Az „élet értelme” mutató igen szoros kapcsolatban áll az önhatékonysággal, a problémaorientált megbirkózással, a társas támogatással, ezzel szemben kevésbé függ az iskolázottságtól, az életkortól és a nemtől.

Restricted access