Search Results

You are looking at 1 - 10 of 21 items for :

  • Author or Editor: Rózsa Sándor x
  • Medical and Health Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

A tanulmány célja, hogy bemutassa a Rövid Stressz Kérdőív kifejlesztésének első lépéseit, valamint a kérdőívvel kapcsolatos előzetes eredményeket. A kérdőív fejlesztésének célja az volt, hogy gyors, néhány perc alatt kitölthető, a hétköznapi stressz mértékének szűrővizsgálati jelleggel való becslésére alkalmas mérőeszközt hozzunk létre. A kérdéseket részben a Rahe-féle Stressz és Megküzdés Kérdőív rövidített változata egyes kérdéseinek felhasználásával, részben 156, stresszkezelő tréningen vagy egyéni tanácsadáson részt vett személlyel készült félig-strukturált interjú alapján állítottuk össze. Előzetes eredmények: A kérdőívvel kapcsolatos előzetes tapasztalataink biztatóak, a kérdőív belső konzisztenciája magas (Cronbach-alfa 0,82), a depressziós és szorongásos tünetekkel mért korrelációja a diszkriminációs érvényesség mellett szól, amely alapján feltételezhető, hogy a kérdőív nem pusztán a szorongásos és depressziós tüneteket, vagy azok következményeit méri, hanem önálló konstruktum. Következtetések: a Rövid Stressz Kérdőív ígéretes eszköz lehet a jövőben a hétköznapi stressz szűrésére, pontos használhatóságát azonban a jelenleg folyamatban lévő, nagyobb elemszámú további vizsgálatok hivatottak igazolni.

Restricted access

Tanulmányunkban bemutatjuk az Aspirációs Index rövidített, 14 tételes változatát. A kérdőív a hosszú távú, általános célok felmérésére szolgáló mérőeszköz, mely az intrinzik (fejlődés, kapcsolatok, közösségi elkötelezettség), az extrinzik (gazdagság, hírnév és jó megjelenés), illetve az egészséggel kapcsolatos motivációkat térképezi fel. A rövidített kérdőív megbízhatóságát és érvényességét egy 518 fős és egy 341 fős mintán ellenőriztük. A validáláshoz a Rövidített Beck Depresszió Kérdőívet, az Életcél Kérdőívet, az Élettel Való Elégedettség Skálát alkalmaztuk, valamint az Életcél és Kapcsolatok alskálát a Rahe-féle Stressz és Megküzdés Kérdőívből. Az extrinzik és intrinzik célok egymástól nagy mértékben független változóknak bizonyultak, s különböző módon viszonyulnak az egészségmagatartás és lelki egészség mutatóihoz is. Az intrinzik célok fontossága pozitívan járt együtt az élet értelmességének érzésével, illetve az élettel való elégedettséggel, és negatívan a depresszív tünetek gyakoriságával, az extrinzik célok fontossága viszont nem mutatott összefüggést ezekkel a változókkal. Az egészséggel kapcsolatos célok nem képeztek független faktort, de nem is voltak egyértelműen besorolhatók az extrinzik illetve intrinzik célok közé. Az adatokból kiderül továbbá, hogy a célok fontosságának értékelése összefügg olyan szociodemográfiai változókkal, mint a nem, a kor, a képzettség és a vallásosság. Ez arra utal, hogy a mérőeszközzel folytatott vizsgálatokban ezeknek a tényezőknek a szerepét érdemes figyelembe venni. Eredményeink megerősítik, hogy a Rövidített Aspirációs Index megfelelő mérőeszköz, mely jól használható akár nagy mintán végzett adatfelvételek során is. Segítségével feltérképezhetők az általános, gyakran előforduló célokhoz kapcsolódó személyes viszonyulások, melyek a mindennapi magatartást, és így a testi és lelki egészséget is befolyásolják.

Restricted access

Introducing the brief version of the Dysfunctional Attitude Scale (DAS-14) based on a large clinical sample

A Diszfunkcionális Attitűd Skála rövidített változatának (DAS14) pszichometriai jellemzőinek vizsgálata nagy klinikai mintán

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Dóra Perczel-Forintos, Veronika Mészáros, Barbara Kulig, Dóra Antal-Uram, and Sándor Rózsa

Theoretical background: The Dysfunctional Attitude Scale (DAS) is a measurement tool that is commonly used to detect dysfunctional beliefs contributing to the emergence and onset of depressive symptoms. Although it has been primarily used for testing clinical populations, and various forms of the scale have been created, only a small body of literature has proved its psychometric adequacy on a clinical sample. Goals: Therefore, the current study aims to construct an updated, reliable and brief version of the DAS. Methods: For this purpose, besides the normal samples of adolescents (n = 195) and adults (n = 270), a heterogeneous clinical sample (n = 1077) was involved in cross-sectional research. Results: The overall results of parallel analysis and exploratory factor analysis suggested a bifactor structure with a general factor and three extracted subfactors (Dependence, Perfectionism and Entitlement), comprising 14 items altogether (χ2 = 157.26, DF = 63, p < 0.001, CFI = 0.970, TLI = 0.957, RMSEA = 0.036, RMSEA CI90 = 0.029–0.044). Convergent validity was tested by correlations with Beck Depression Inventory (r = 0.36, p < 0.001). Conclusion: Our study was based on the largest clinical sample in the field of psychometric analysis of the DAS so far. The findings suggest that DAS14 as a brief version of the original DAS has good psychometric properties, and it can be widely used as a measurement tool in the assessment of mood disorders.

Elméleti háttér: A Diszfunkcionális Attitűd Skála (DAS) egy olyan pszichológiai kérdőíves eljárás, amely azon diszfunkcionális hiedelmek mérésére alkalmas, amelyek hozzájárulnak a depresszív tünetek kialakulásához és fennmaradásához. Annak ellenére, hogy már számos változata létezik és elsődleges használati területét a klinikai populáció jelenti, pszichometriai mutatóit klinikai mintán a kutatások szűk köre vizsgálta. Cél: Jelen tanulmány célja a DAS aktualizálása, rövidítése, megbízhatóságának és validitásának vizsgálata. Módszer: Keresztmetszeti kérdőíves vizsgálatunk keretében egészséges serdülő (n = 195) és felnőtt (n = 270) minta mellett heterogén klinikai mintát (n = 1077) alkalmaztunk. Eredmények: A parallelelemzés és a feltáró faktoranalízis eredményei a bifaktoros struktúrát igazolják. A 14 itemre egy általános és három alfaktor (Dependencia, Perfekcionizmus és Elvárások) illeszthető (χ2 = 157,26, DF = 63, p < 0.001; CFI = 0,970; TLI = 0,957; RMSEA = 0,036, RMSEA 90% CI = 0.029 – 0.044). A skála konvergens validitását a Beck Depresszió Kérdőívvel való korrelációja alátámasztja (r = 0,36;p < 0,001). Konklúzió: A DAS pszichometriai vizsgálatai közül ez idáig alkalmazott legnagyobb klinikai elemszámú vizsgálatát mutatja be a ta nulmány. Az eredmények alapján a DAS rövidített változata, a DAS-14 megfelelő pszicho metriai tulajdonságokkal rendelkezik alkalmazható a hangulatzavarok diagnosz tikájában.

Open access

Tanulmányunkban a magyar népesség addiktológiai problémáinak feltérképezésére irányuló országos reprezentatív felmérés (OLAAP 2007) általános módszertani hátterét és főbb metodológiai eredményeit mutatjuk be. A bevezető részben röviden ismertetjük a kutatás célját, majd a kutatás szervezési lépései, a vizsgálati minta kiválasztásának stratégiája és a felmérésben használt mérőeszközök bemutatása következik. A felmérésben a dohányzás, az alkoholhasználat és az egyéb pszichoaktív szerek használata mellett a következő viselkedési addikciók prevalenciáját mértük: kóros játékszenvedély (SOGS), evési zavar (SCOFF), problémás internet használat (PIUQ), testedzés addikció (EAI, EDS), kényszeres vásárlás (QABB), munkafüggőség (WART). A további alkalmazott mérőeszközök a következők voltak: Derogatis-féle Tünetlista (SCL-90), Temperamentum és Karakter Kérdőív rövidített változat (TCI), valamint a Barratt Impulzivitás Skála (BIS-11). A vizsgálat módszertani eredményei között a részvételi hajlandósággal, illetve a vizsgálati battéria megbízhatóságával és érvényességével kapcsolatos eredményeket mutatjuk be. Mindezek alapján megállapítható, hogy a vizsgálati mintánk korcsoportos és területi eloszlásait mérlegelve reprezentatívnak tekinthető, a kutatásban felhasznált mérőeszközök megbízhatóságára és érvényességére utaló mutatók megfelelőek, az alkalmazott skálák kiváló pszichometriai jellemzőkkel rendelkeznek. Mindezek alapján a felmérés lehetőséget nyújt arra, hogy kutatásunk eredményeit a magyar lakosság egészére kiterjesszük, általánosítsuk, és az adatokat időbeli és nemzetközi kontextusban értelmezzük.

Restricted access

Az ún. salutogenezis modell olyan keretet kínál, amelyben a koherencia élmény bevezetésével lehetőség nyílik az „egész”-ség dinamikus értelmezésére. Vizsgálatunkban a Richard Rahe-féle, az „élet értelme” koherencia kérdőív összefüggéseit vizsgáltuk az egészségi állapottal. A Hungarostudy 2002 felmérés a 18 évesnél idősebb magyar népességet életkor, nem és terület szerint képviseli. 12 640 személlyel vettünk fel otthoni interjút. Az így vizsgált koherencia mutatót az egészségi állapot igen fontos előrejelzőjének találtuk. Ha az adatokat életkor, nem és iskolázottság szerint korrigáltuk, az egészségi állapot önbecslése mintegy 10-szer, a munkaképesség 8-szor jobb, a depresszió valószínűsége 7-szer alacsonyabb volt. Az „élet értelme” mutató igen szoros kapcsolatban áll az önhatékonysággal, a problémaorientált megbirkózással, a társas támogatással, ezzel szemben kevésbé függ az iskolázottságtól, az életkortól és a nemtől.

Restricted access

Jelen vizsgálat célja a D-típusú személyiség vizsgálatára kifejlesztett kérdőív magyar adaptációja volt. A D-típusú (distressed) személyiség modelljét számos vizsgálat alapján a szív- és érrendszeri betegségek fontos kockázati tényezőjének tartják. A Hungarostudy 2002 országos reprezentatív vizsgálat keretében 12 653 személlyel került felvételre a mérőeszköz. A kérdőív magyar változatában 4 tétel rontotta a kérdőív pszichometriai jellemzőit, így ezeket a tételeket kihagytuk a kérdőívből, amely így 10 kérdésre redukálódott. A 10 kérdéses változat Cronbach-alfa értékei már mindkét skálára kielégítőnek bizonyultak (Negatív Érzelmek skála: 0,87; Szociális Gátoltság skála: 0,84). Az elvégzett faktoranalízis megerősítette a magyar változat kétfaktoros struktúráját, így a skála magyar verziója megfelelően alkalmas a D-típusú személyiség vizsgálatára.

Restricted access

Bevezetés: A negatív vagy pozitív affektivitás a személyiség egyik kiemelkedő temperamentumfaktora, melynek összetevői kérdőíves eljárásokon keresztül is mérhetők. A temperamentumfaktorok megbízható mérésének fokozódó igényét elsősorban a depresszió, a szorongás, valamint a pszichoszomatikus kórképek etiológiájának tisztázása táplálja. Módszerek: Vizsgálatunk a Gray-féle megerősítéssel kapcsolatos érzékenységkoncepció szorongás- és impulzivitásfaktorát felmérő nemzetközileg hitelesített kérdőívével, a Büntetés- és Jutalomérzékenység (Sensitivity to Punishment and Sensitivity to Reward (SPSRQ) Kérdőívvel szerzett hazai tapasztalatainkat mutatja be. Személyek: 363 egyetemi hallgató vett részt a vizsgálatban. Eredmények: Az SPSRQ validitását hazai mintán is igazolják az alkalmazott temperamentum- (TCI-R), szorongásérzékenység (Anxiety Sensitivity Index, ASI), a szorongásosság (STAI), a félénkség (Albany Pánik és Fóbia Kérdőív), valamint az elkerülő magatartás intenzitását mérő félelem (Fear Survey Schedule, FSS) kérdőívekkel való korrelációk. Megbeszélés: Eredményeink ugyanakkor olyan kérdéseket is felvetnek, melyek megvitatása a büntetés- és jutalomérzékenységgel kapcsolatos elképzelések részletesebb felülvizsgálatát és a hazai mérőeszközök további finomítását igénylik.

Restricted access

Magyarországon a munkahelyi stressz mérésére kifejlesztett, nemzetközileg is elismert, validált mérőeszköz nem áll rendelkezésre. Jelen tanulmány célkitűzése a rövidített Erőfeszítés-Jutalom Egyensúlytalanság Kér­dőív (Effort-Reward Imbalance Questionnaire) pszi­chometriai jellemzőinek vizsgálata hazai mintán. Módszerek: Vizsgálatunkat a Hungarostudy 2005 országos felmérés 1654 résztvevője körében végeztük. A skálák belső konzisztenciájának meghatározásához Cronbach-alfa mutatókat számoltunk, a faktorstruktúra elemzéséhez faktoranalízist végeztünk. Nem, életkor, iskolai végzettség és a munka jellege szerint képzett csoportok összehasonlításával vizsgáltuk a kérdőív diszkrimációs érvényességét. Depressziós tünetegyüttesre, általános jól-létre, pszichoszomatikus tünetekre, egészségi állapotra, valamint a munka terhelő jellegére vonatokozó skálák, illetve kérdések segítségével vizsgáltuk a konvergens validitást. Eredmények: A mérőeszköz skáláinak belső konzisztenciája igen jónak bizonyult, a faktorstruktúra - kisebb eltérések mellett - jól tükrözte a kérdőív szerzői által közölteket. A mérőeszköz dimenziói mentén szignifikáns különbségek mutatkoztak a különböző korúak, iskolai végzettségűek és különböző munkát végzők között, ami a kérdőív megfelelő diszkriminációs validitására utal. A konvergens érvényességet igazolja a mérőeszköz komponensei és az egészségi állapot között mutatkozó kapcsolat. Következtetések: A rövidített Erőfeszítés-Jutalom Egyensúlytalanság Kérdőív magyar verziójának igen jó megbízhatósága és érvényessége a mérőeszköz hazai mintán való alkalmazhatóságát bizonyítja.

Restricted access

A Mágikus Fogalomképzés Skála hazai változatának kialakítása

Psychometric properties of the Hungarian version of the Magical Ideation Scale (MIS)

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Rózsa Sándor, Vincze Gábor, Török Imre András, Hupuczi Ernő, Hargitai Rita, Martin László, Hartung István, Tiringer István, Simon Mária, and Kállai János

Háttér: A pszichózisra való sérülékenység feltárása és a korai intervenció a klinikai gyakorlat és a kutatások fontos részét képezik. A Mágikus Fogalomképzés Skála az egyik leggyakrabban alkalmazott önjellemző kérdőív, amelyet a pszichózisra való hajlam feltárására dolgoztak ki. Meglepő azonban, hogy a Mágikus Fogalomképzés Skála pszicho­ metriai jellemzőit klinikai mintán szinte alig vizsgálták. Célkitűzés: A tanulmány fő célja a Mágikus Fogalomképzés Skála faktorszerkezetének feltárása nagy elemszámú egyetemi hallgatói mintán (n = 1730) és pszichiátriai betegek (n = 319) körében. Módszerek: A kérdőív faktorszerkezetét megerősítő (egydimenziós, többdimenziós szerkezet, bifaktoros elrendezés) és feltáró faktorelemzések, valamint parallel­elemzések segítségével vizsgáltuk. A skálák megbízhatóságát a hagyományos módszerek mellett (pl. Cronbach­α) modellalapú megbízhatósági becslésekkel (hierarchikus ómega) is jellemeztük. A faktorszerkezet elemzését követően a valószínűségi tesztelméleti alapokon nyugvó Tétel­válasz elmélet (Item Response Theory, IRT) segítségével az item­paraméterek becslését (nehézség és diszkrimináció) és az eltérő tételműködést is megvizsgáltuk, majd egy rövid, 15 tételes változatot alakítottunk ki, amelynek a kritériumvaliditását más mérőeszközök felhaszná- lásával teszteltük (pl. Szkizotípia Személyiség Kérdőív rövid változat; Davis­féle Empátia Kérdőív). Eredmények: A parallel­elemzés a hallgatói mintán 3 faktort, míg a klinikai mintán 2 dimenziót valószínűsített. Mindkét minta esetében a negatív tételek önálló dimen ziót alkottak, amit járulékos faktornak tekintetve a későbbiekben nem elemeztünk. A megerősítő faktorelemzés a normatív hallgatói mintán a bifaktoros struktúrát támasztotta alá, ahol az általános faktor mellett két speciális dimenzió jelent meg: paranormális hiedelmek és mágikus okság/spiritualitás (RMSEA = 0,052; CFI = 0,993; TLI = 0,990). A klinikai mintán az egydimenziós szerkezet adta a legjobb illeszkedési mutatókat (RMSEA = 0,032; CFI = 0,970; TLI = 0,965). A 15 tételre rövidített skála jó pszichometriai jellemzőkkel rendelkezett, bár az IRT elemzés rávilágított arra, hogy néhány tétel eltérő jelentést hordoz a nemek (nők vs. férfiak) vagy a vizsgálati minta típusa (normatív vs. klinikai) szerinti összevetéskor. Következtetések: Eredményeink megerősítik, hogy a mágikus fogalomalkotás a klinikai mintán egydimenziós modellel ragadható meg leginkább, ezzel szemben a normatív hallgatói mintán már inkább egy bifaktoros struktúra valószínűsíthető, amelynek két speciális dimenziója az adaptív (mágikus okság/spiritulaitás) és maladaptív (paranormális hiedelmek) sajátosságok mentén különül el.

Background: Study of vulnerability to psychosis and early intervention is an area of great clinical impact and research. The Magical Ideation Scale (MIS) is among the most widely used instruments for the assessment of psychosis proneness. However, there has been little research on the psychometric properties of the MIS in clinical sample. Aims: The main goal of the present work was to study the dimensional structure underlying the MIS in a large sample of students (n = 1.730) and clinical subjects (n = 319). Methods: The structures of the MIS were examined by confirmatory (e.g., single-factor model, model with second-order factor, bifactor model) and exploratory factor analysis and parallel-analysis. The internal consistencies were calculated not only in the conventional way (e.g. Cronbach’s α) but also in the controlling of the general factor (hierarchical omega, explained common variance). After initial testing, we used Item Response Theory (IRT) to shorten and further refine the instrument, and criterion validity was evaluated by other questionnaires (e.g. Schizotypy Personality Questionnaire – Brief Revised; Interpersonal Reactivity Index). Results: To determine the number of factors that can be applied, parallel-analysis provided a good estimation of the three dimensional structure of MIS in student sample and two dimensions in clinical subjects. However, the reversed worded items caused a method factor that does not appear to be substantively meaningful. Confirmatory factor analysis identified a bifactor solution (general scale and two specific scales: paranormal beliefs and magical reasoning/spirituality) for the MIS in student sample (RMSEA = 0.052, CFI = 0.993, TLI = 0.990), and a unidimensional factor structure in clinical sample (RMSEA = 0.032, CFI = 0.970, TLI = 0.965). The shortened 15-item version of the MIS has good psychometric properties, but few of the items displayed DIF across gender or type of sample (normative or clinical). Conclusions: Our results confirm that magical ideation can be considered as a single latent psychological variable on clinical sample, and a bifactorial structure in normative sample where the adaptive (magical reasoning/spirituality) and maladaptive (paranormal beliefs) functions separated.

Open access
Clinical and Experimental Medical Journal
Authors: Ildikó Tombor, Borbála Paksi, Róbert Urbán, Bernadette Kun, Petra Arnold, Sándor Rózsa, Tímea Berkes, and Zsolt Demetrovics

Abstract

Introduction

Our study reviews published assessments of smoking prevalence rates on Hungarian adult representative samples.

Aim

To report the results of a national representative survey on the prevalence of smoking carried out in 2007 and to compare the results of the present survey with those of former studies.

Methods

The target population was the entire Hungarian population aged between 18 and 64. Net size of the sample was 2,710 persons. Data collection partly used face-to-face interviews and more sensitive issues were assessed by self-rating questionnaires.

Results

The 36.1% of the Hungarian adult population smoke cigarettes (29.9% on a daily basis), 40.6% of males and 31.7% of females smoke regularly (rates of daily smokers are 34.6% and 25.3%, respectively). Male gender, lower age, lower education, lower socio-economic status, and parental smoking were identified as risk factors for smoking.

Conclusions

Present results show higher prevalence rates among the heterogeneous results of previous years, while suggesting a slight increase of smoking at the same time. This tendency is unequivocally owing to the increase in smoking among women; in men, stagnating prevalence rates can be observed.

Restricted access