Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for :

  • Author or Editor: Rózsa Zoltán x
  • Medical and Health Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Orvosi Hetilap
Authors: Dániel Wettstein, Mátyás Hamar, Orsolya Cseprekál, Szabolcs József Tóth, Balázs Rózsa, Ádám Remport, and Zoltán Máthé

Absztrakt:

A modern transzplantációban a marginális szervek gépi perfúziója jelenthet egy lehetséges választ a várólistán lévő betegek növekvő halálozása és morbiditása miatt világszerte fokozódó szervigényre. A szervek beültetését megelőző aktív szervkonzerválás, a tárolás körülményeinek optimalizálása az utóbbi évek transzplantációs kutatásainak középpontjába került. A gépi perfúzió lehetőséget teremthet a szervek prezervációs károsodásának csökkentésére, rekondicionálására, a funkcionális paraméterek és biomarkerek beültetést megelőző értékelésére, a konzerválás időtartamának növelésére, valamint további terápiás eljárások egyidejű alkalmazására. Az új technológiák célja a transzplantációt követő szervfunkció javítása és a biztonsággal beültethető donorszervek számának növelése. A gépi perfúzió rövid és hosszú távú eredményeit multicentrikus vizsgálatok kutatják, a különböző módszerek előnyeiről számos kérdés maradt még megválaszolatlan. Közleményünkben összegezzük a gépi szervkonzerválás eddigi vívmányait, a közelmúlt legfontosabb preklinikai és klinikai kutatási eredményeit, melyek alapján a gépi perfúziót a transzplantáció újabb mérföldkövének tekinthetjük. Orv Hetil. 2018; 159(46): 1882–1890.

Open access
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Ferenc Grezsa, Zsuzsanna Mirnics, András Vargha, Zsuzsanna Kövi, Sándor Rózsa, Zoltán Vass, and Tamás Koós

Absztrakt

Elméleti háttér: A drogok használatának széles körű elterjedtsége és a kipróbálás egyre korábbi időpontra kerülése miatt napjaink fontos kutatási célja a szerekhez kapcsolódó rizikó- és védő faktorok azonosítása. Az „Iskolai Egészségfejlesztés és Univerzális Drogmegelőzés” (IEUD) elnevezésű kutatást a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet kutatócsoportja indította. Reprezentatív adatok alapján hiteles képet kívántunk nyerni a 6—18 éves iskolás generáció mentálhigiénés állapotáról, ezen belül a szerhasználatról (dohányzás, alkohol- és kábítószer-fogyasztás), a kockázati tényezőkről, illetve a védő (preventív, protektív) faktorokról. Elemzésünkben elsősorban a szerek kipróbálásának és használatának környezeti-kapcsolati összefüggéseit tártuk fel. Módszerek: A vizsgálatban 7623, 1., 3., 5., 7., 9. és 11. osztályos tanuló vett részt. Kérdőíves (tanórai) adatfelvételt végeztünk egy olyan komplex tesztbattériával, amely a szerhasználati szokásokon kívül rákérdezett a kapcsolati mintákra és modellekre, felmért továbbá számos pszichés faktort (pl. Big Five személyiségjegyek, deviancia, hangulati változók). Eredmények: A szerfogyasztási mutatók a Magyarországon készült korábbi reprezentatív vizsgálatok eredményeihez hasonlóan alakultak. A Globális Szerhasználati Mutató mintegy 51 százalékát lehet pszichoszociális változókkal magyarázni, ezen belül erősen meghatározónak találtuk a devianciát, az anyai nevelést, a családból és kortárs közösségből származó modelleket, egyes személyiségjegyeket (pl. extraverzió, neuroticizmus) és a másik nem körében való észlelt népszerűséget. Következtetések: Vizsgálatunk tanulságait a drogprevenció célkitűzéseinek és módszereinek kijelölésénél lehet alkalmazni. Álláspontunk szerint a célzott prevenció során fokozott figyelemmel kell kísérni a deviáns magatartásra veszélyeztetett csoportokat; továbbá egyes kockázatot jelentő személyiségjegyekkel bíró (pl. érzelmileg labilisabb) serdülőket. Adataink tükrében ígéretes eredményeket hozhatnak a családra fókuszáló, például szülői monitoring technikákat erősítő és a kortárscsoportokat bevonó intervenciók.

Restricted access

A koronavírus elleni védőoltással kapcsolatos vélekedések – az egészségügyi dolgozók szerepe az ismeretek átadásában 2020 decemberében

Opinions about coronavirus vaccination – the role of healthcare workers in communication in December 2020

Orvosi Hetilap
Authors: Veronika Mészáros, Zsuzsanna Mirnics, Zsuzsanna Kövi, Judit Arató, Zoltán Vass, Paszkál Kiss, and Sándor Rózsa

Összefoglaló. Bevezetés: A koronavírus elleni védőoltással kapcsolatos vélekedések igen aktuális, társadalmi szempontból fontos területét adják az egészségmagatartással foglalkozó kutatásoknak. Célkitűzés: Vizsgálatunk a védőoltásról különbözőképpen vélekedő (oltást elutasító, oltást választó, oltáson nem gondolkodó, valamint bizonytalan) csoportok elemzését tűzte ki célul az oltás előnyeinek és hátrányainak, valamint az információforrások használatának tekintetében. Módszer: A mintát „A koronavírus-járvány okozta lelki tényezők utánkövetéses vizsgálatának” 2020 decemberében felvett adatai adják; a vizsgálat során 1009 fő válaszait egyszempontos varianciaanalízissel elemeztük. Eredmények: Eredményeink azt mutatják, hogy a budapestiek és a Közép-Magyarországon élők, az idősebbek, a férfiak, a magasabb iskolai végzettségűek, valamint a házasok választják nagyobb eséllyel a védőoltást. Az oltásról különbözőképpen vélekedő csoportokat az oltás előnyei jobban elkülönítik egymástól, mint az oltás hátrányai. Az előnyök közül a csoportokat főképp a társas, társadalmi érdekekre fókuszáló tételek differenciálják, melyek a járvány megfékezéséről, a fertőzés átadásáról szólnak. A használt információforrásokat elemezve pedig elmondható, hogy mind a négy csoport jobban támaszkodik a személyes (család, barátok) és az orvosi, egészségügyből érkező információkra, mint a médiából érkező hírekre. Következtetés: Az oltási csoportok véleménye az oltás pozitív hozadékait, különösképp társadalmi hasznosságát illetően tér el, mely vélemények a leginkább a személyes kapcsolatokon, így az egészségügyi dolgozók álláspontján keresztül formálódnak. Tehát az egészségügyben dolgozóknak kiemelkedő szerepük van a hozzájuk tanácsért fordulók differenciált megértésében, szakértői tájékoztatásában és megfelelő tanácsokkal való ellátásában. Orv Hetil. 2021; 162(24): 931–937.

Summary. Introduction: Beliefs regarding coronavirus vaccination provide very actual and socially important area in mental health research. Objective: The aim of our study was to differentiate the opinions related to coronavirus vaccination (acceptance, refusal, ignorance, hesitation). We analyzed advantages and disadvantages of vaccination, and the different channels in getting information about the vaccine. Method: Our study is part of the “Longitudinal examination of mental factors caused by the coronavirus epidemic” research project, wave of December 2020. We analyzed the responses of 1009 people by one-way analysis of variance tests. Results: Our results show that elder people, males, and those who have higher education are more likely to accept the vaccine. In addition, those who live in Budapest and Cental Hungary are more likely to choose vaccination against the coronavirus than those living in other areas. The groups with different opinions on vaccination are better discriminated by benefit-related than risk-related opinions. Those benefit-related items showed the largest variance between groups, which focused on social usefulness on curbing the epidemics, preventing the spread of the infection. Analyzing the sources of information, we found that all groups rely more on personal (family, friends) and medical health information than on news from the media. Conclusion: The opinions of the vaccination groups differ mostly regarding the positive benefits of vaccination, especially the social usefulness. Opinions are mostly formed through personal relationships including relations with healthcare workers. Healthcare professionals therefore have a key role in providing a differentiated understanding of those seeking advice, providing expert information and appropriate advice. Orv Hetil. 2021; 162(24): 931–937.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Bálint Szalai, Éva Hercegh, Nóra Magyar, Dániel Déri, Mónika Rózsa, Zsuzsanna Molnár, Dávid Kuti, Zoltán Kis, Katalin Szomor, Mária Takács, and Erzsébet Barcsay

Absztrakt:

Bevezetés: Magyarországon 2020. március 4-én sikerült először kimutatni a SARS-CoV-2 jelenlétét két iráni beteg felső légúti mintájában. Az első pozitív esetek megjelenését követően felmerült a kérdés, hogy a vírus mikor kerülhetett be Magyarországra, esetleg okozott-e korábban megbetegedést. 2020. március 4-ét megelőzően a kifejezetten SARS-CoV-2-vizsgálatra beküldött 224 légúti minta közül egyetlen sem bizonyult pozitívnak a fent említett 2 minta kivételével. Célkitűzés: A Nemzeti Népegészségügyi Központ Légúti Vírusok Nemzeti Referencia Laboratóriuma célul tűzte ki, hogy a 2020. január 1. és 2020. április 19. között légútivírus-vizsgálatra beérkezett mintákat visszamenőlegesen megvizsgálja az új koronavírus irányában. Módszer: A tanulmányhoz felhasználtuk egyrészt az influenzafigyelő szolgálatban részt vevő, virológiai mintavételezésre is felkért (ún. sentinel) orvosok által rendszeresen vett, hetente beküldött légúti mintákat, másrészt az egyéb, diagnosztikus céllal beérkezett beteganyagokat. A vizsgálatokat real-time PCR-módszerrel végeztük. Eredmények: A sentinel orvosok által beküldött 465 légúti mintából egy sem bizonyult SARS-CoV-2-pozitívnak. Az egyéb (nem SARS-CoV-2) légúti diagnosztikus vizsgálatra érkező 551 minta között sem találtunk március 4-e előtt vett pozitív mintát. Következtetések: Ezen adatok alapján valószínűsíthető, hogy az elsőként 2020. március 4-én diagnosztizált esetek előtt a SARS-CoV-2 nem okozott klinikai tünetekkel járó fertőzést az országban. Orv Hetil. 2020; 161(38): 1619–1622.

Open access