Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for :

  • Author or Editor: Renáta Kovács-Berta x
  • Medical and Health Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Szexuális funkciózavarok, aktivitás- és érdeklődésváltozás a szülés előtti és utáni időszakban

Sexual dysfunction, activity and interest changes in the antenatal and postnatal period

Orvosi Hetilap
Authors:
Renáta Kovács-Berta
,
Andrea Andrek
, and
Edina Dombi

A legtöbb nő nincs felkészülve arra, hogy a várandósság alatt, illetve szülés után megváltozik a szexuális egészsége, működése. Tanulmányunk célja, hogy átfogó összegzést adjunk nemzetközi közlemények és a jelenleg rendelkezésre álló hazai kutatások alapján arról, hogy a várandósság alatt zajló normatív változások, amelyek szomatikus és pszichés szinten éreztetik hatásukat, hogyan befolyásolják az egyén és a pár szexuális működését. Áttekintjük a várandósság alatti szexuális egészség jellegzetességeit, kitérve arra, hogy a várandósság előrehaladása során az egyes trimeszterekben hogyan változik meg a gravida szexuális aktivitása és érdeklődése, mik a jellegzetes szexuális diszfunkciók, és hogyan alakul át a párok szexuális szokása, pozitúraválasztása, milyen jellegzetes aggodalmak és hiedelmek térítik el a párokat a szexuális élet gyakorlásától. A szülés utáni hatások közül tanulmányunk kitér arra, hogy a szexuális működést miként befolyásolja a szülés módja, a gáttrauma és az episiotomia, továbbá hogy a szoptatás, a hormonális változások hogyan hatnak a szexuális életre. Javaslatokat fogalmazunk meg a reprodukcióval összefüggő szexuális problémák prevenciós és intervenciós lehetőségeivel kapcsolatban. Orv Hetil. 2023; 164(46): 1807–1816.

Open access

A COVID–19-járvány hatása a perimenopausában érintett nők életminőségére

Quality of life in perimenopausal women affected by COVID–19 pandemic

Orvosi Hetilap
Authors:
Edina Dombi
,
Renáta Kovács-Berta
,
Zsófia Kaufmann
,
Petra Völgyesi
, and
Zoltán Pál

Bevezetés: A menopausa időszaka számos pszichés tünet kialakulásával jár a nők számára, amit a pandémia megjelenése tovább mélyített. Célkitűzés: Kutatásunk során a perimenopausalis tünetek kialakulásának időpontját, jellegét és a mentális jóllétet vizsgáltuk, figyelembe véve a COVID–19-járvány okozta hatásokat (oltások, fertőzöttség). Módszer: Vizsgálatunkban menopausában lévő nőket kérdeztünk meg a változókort kísérő tüneteikről (n = 264, átlagéletkor: 50,69 év, SD = 4,88). A résztvevők szociodemográfiai, valamint nőgyógyászati kérdésekre és a következő pszichológiai kérdőívekre válaszoltak: Kapcsolati Elégedettség Skála, Multidimenzionális Észlelt Társas Támogatás Kérdőív, Énhatékonyság Kérdőív, Élettel Való Elégedettség Skála, Spielberger-féle Állapot- és Vonásszorongás Kérdőív, Beck Depresszió Kérdőív. Továbbá a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos stresszorok feltárását célzó saját összeállítású kérdőív is szerepelt a kérdőívcsomagban, amelyet online felületen tettünk elérhetővé. Eredmények: A perimenopausában lévő nők 12,9%-a tartozott a középsúlyos depresszió kategóriájába, és súlyos depressziót jelző értéket mutatott a résztvevők 8%-a. Az orvosi segítségért forduló, változókorban lévő nők alacsonyabb szintű szorongással és depresszióval küzdöttek. A COVID–19-hatásokat, valamint a fertőzöttség és az oltások felvételének stresszhatásait vizsgálva azt találtuk, hogy a koronavírus-járvány idején a szociális távolságtartás, az izoláció, a fertőzéstől való félelem volt a legmarkánsabb stresszor. A fertőzésen már átesettek csoportjában szignifikánsan kisebb depressziót (t(154,876) = 2,333, p = 0,021) és szorongást (t(186) = 2,050, p = 0,042) jelző értéket és az élettel való nagyobb elégedettségre (t(186) = –2,283, p = 0,024) utaló értéket kaptunk, mint azoknál, akik még nem fertőződtek meg. Az oltások felvétele nem csökkentette a szorongás- és depresszióértékeket. Megbeszélés és következtetés: Az életvitelt megnehezítő változókor gyakoribb szorongással és depresszióval, valamint kisebb énhatékonysággal és élettel való elégedettséggel járt együtt. A pandémia megjelenése tartósan, többnyire negatívan befolyásolta a vizsgálatban részt vevők mentális egészségét. A változókorban lévő nők gondozása során elengedhetetlen a pszichés tünetek felmérése a páciensek életminőségének javítása érdekében. Orv Hetil. 2024; 165(7): 249–259.

Open access