Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for :

  • Author or Editor: Szilveszter Nagy x
  • Medical and Health Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Kettős bárdlebeny alkalmazása fej-nyaki bőrtumorok műtéti defektusainak rekonstrukciójára

Double hatchet flap for reconstruction of skin defects in head and neck skin cancer surgery

Orvosi Hetilap
Authors:
Tamás Major
,
Erzsébet Pribelszki
,
Tamás Rácz
,
Kinga Nagy
, and
Szilveszter Nagy

Bevezetés: A bőr rosszindulatú daganatai a leggyakoribb humán neoplasmák, melyeknek 90%-a a fej-nyaki régióban jelentkezik. Elsődleges terápiájuk a műtéti eltávolítás, melynek során gyakran alakul ki valódi bőrhiány. Ennek zárása ideális esetben színében, vastagságában és szőrtüszőtartalmában a laesio kiindulási helyével megegyező helyi lebenyekkel történik. Célkitűzés: Jelen munkánkban egy random vérellátású helyi lebeny, a kettős bárdlebeny alkalmazásával kapcsolatos első tapasztalatainkról számolunk be. Módszer: A 2021. november és 2023. június között a fej-nyaki bőrtumor eltávolítása utáni defektus kettős bárdlebennyel történő zárásán átesett betegeket prospektív módon követtük. Vizsgáltuk a primer tumor lokalizációját, méretét, az anesztézia módját, továbbá a korai és késői szövődmények előfordulását. A műtét után legalább 6 hónapig követett betegek esetében egy, a műtét utáni statusra vonatkozó elégedettségi kérdőívet töltettünk ki. Eredmények: A vizsgált időszakban 13 beteget operáltunk a kettős bárdlebeny technikájával, átlagéletkoruk 79,6 év volt. A leggyakoribb lokalizáció a skalp volt, a reszekátumok átlagos mérete 40,5 × 32,1 mm volt. Valamennyi esetben R0-reszekciót végeztünk. 1 esetben a defektus teljes zárása nem volt lehetséges. Korai szövődményként 2 betegben részleges lebenynekrózist, késői következményként 2 betegben mimikai mozgászavart észleltünk. A betegek számára a legzavaróbb következmény a hegesedés volt. Megbeszélés: A helyi lebeny kiválasztásakor a defektus elhelyezkedése, mérete, mélysége, a bőr elaszticitása, a defektus környezetében mobilizálható bőr mennyisége, a Langer-féle erővonalak és a ráncok iránya, a szőrzet (hajas fejbőr és szemöldök), valamint az arc esztétikai egységeinek és alegységeinek határai a meghatározó tényezők. Amennyiben a kettős bárdlebeny kialakításának alapelveit betartjuk (hossz és szélesség aránya, a lebeny nyelének szélessége a defektus méretéhez képest), elfogadható szövődményrátával rendelkező, megbízható módszer áll rendelkezésünkre. Következtetés: A kettős bárdlebeny mint random vérellátású helyi lebeny különösen alkalmas a hajas fejbőr és a homlok területén elhelyezkedő 2–5 cm-es bőrdefektusok zárására. Orv Hetil. 2023; 164(44): 1755–1763.

Open access
Imaging
Authors:
Borbála Vattay
,
Melinda Boussoussou
,
Sarolta Borzsák
,
Milán Vecsey-Nagy
,
Judit Simon
,
Márton Kolossváry
,
Béla Merkely
, and
Bálint Szilveszter

Abstract

Combined anatomical and functional evaluation of coronary artery disease (CAD) using computed tomography (CT) has recently emerged as an accurate, robust, and non-invasive tool for the evaluation of ischemic heart disease. Cardiac CT has become a one-stop-shop imaging modality that allows the simultaneous depiction, characterization, and quantification of coronary atherosclerosis and the assessment of myocardial ischemia. Advancements in scanner technology (improvements in spatial and temporal resolution, dual-energy imaging, wide detector panels) and the implementation of iterative reconstruction algorithms enables the detection of myocardial ischemia in both qualitative and quantitative fashion using low-dose scanning protocols. The addition of CT perfusion (CTP) to standard coronary CT angiography is a reliable tool to improve diagnostic accuracy. CTP using static first-pass imaging enables qualitative assessment of the myocardial tissue, whereas dynamic perfusion imaging can also provide quantitative information on myocardial blood flow. Myocardial tissue assessment by CTP holds the potential to refine risk in stable chest pain or microvascular dysfunction. CTP can aid the detection of residual ischemia after coronary intervention. Comprehensive evaluation of CAD using CTP might therefore improve the selection of patients for aggressive secondary prevention therapy or coronary revascularization with high diagnostic certainty. In addition, prognostic information provided by perfusion CT imaging could improve patient outcomes by quantifying the ischemic burden of the left ventricle. The current review focuses on the clinical value of myocardial perfusion imaging by CT, current status of CTP imaging and the use of myocardial CTP in various patient populations for the diagnosis of ischemic heart disease.

Open access
Imaging
Authors:
Melinda Boussoussou
,
Borbála Vattay
,
Bálint Szilveszter
,
Márton Kolossváry
,
Judit Simon
,
Milán Vecsey-Nagy
,
Béla Merkely
, and
Pál Maurovich-Horvat

Abstract

In recent years, coronary computed tomography angiography (CCTA) has emerged as an accurate and safe non-invasive imaging modality in terms of detecting and excluding coronary artery disease (CAD). In the latest European Society of Cardiology Guidelines CCTA received Class I recommendation for the evaluation of patients with stable chest pain with low to intermediate clinical likelihood of CAD. Despite its high negative predictive value, the diagnostic performance of CCTA is limited by the relatively low specificity, especially in patients with heavily calcified lesions. The discrepancy between the degree of stenosis and ischemia is well established based on both invasive and non-invasive tests. The rapid evolution of computational flow dynamics has allowed the simulation of CCTA derived fractional flow reserve (FFR-CT), which improves specificity by combining anatomic and functional information regarding coronary atherosclerosis. FFR-CT has been extensively validated against invasively measured FFR as the reference standard. Due to recent technological advancements FFR-CT values can also be calculated locally, without offsite processing. Wall shear stress (WSS) and axial plaque stress (APS) are additional key hemodynamic elements of atherosclerotic plaque characteristics, which can also be measured using CCTA images. Current evidence suggests that WSS and APS are important hemodynamic features of adverse coronary plaques. CCTA based hemodynamic calculations could therefore improve prognostication and the management of patients with stable CAD.

Open access