Search Results
You are looking at 1 - 2 of 2 items for :
- Author or Editor: Tünde Szabó x
- Social Sciences and Law x
- Refine by Access: All Content x
HANNA: Gamifikált digitális tananyag hátrányos helyzetű tanulók nyelvtanulásának segítésére
HANNA: Gamified Digital Supplementary Course – Material Developed for Pupils from Disadvantaged Backgrounds
Összefoglaló. Gyorsan változó világunkban az oktatásnak lépést kell tartania a változásokkal, ezért szükséges a módszertan folyamatos fejlesztése, a tanítási-tanulási folyamat harmonikusabb illesztése a változó igényekhez. Oktatásunk komoly problémája a tanulók teljesítményében mutatkozó hatalmas különbség, ezért fontos szempont a hátrányos helyzetű tanulók eredményességének javítása. Tanulmányunk célja, hogy bemutassunk egy új fejlesztésű digitális nyelvoktató tananyagot (HANNA), amely hátrányos helyzetű 5–7. osztályos diákoknak készült, tabletalapú, és angol nyelvet oktat a tanár facilitáló segítségével. Bemutatjuk, hogy a HANNA szerkezetének kialakításában milyen szempontokat vettünk figyelembe, ismertetjük a tananyag felépítését és a tanulók motiválása érdekében megvalósított gamifikált elemeket.
Summary. As the world of education and technology is changing at a breathtaking speed, the methodology needs to be constantly updated, while the process of teaching-learning has to adjust to fresh demands. One of the most severe issues in our education is the increasing gap between students’ achievements, especially in low socio-economic environments. The purpose of our study is to introduce a new digital language course-material (HANNA) created specifically for pupils in grade 5–7 in low SES backgrounds. It is primarily to be employed in English language classes (ELT), is operated on tablets, and teaches English with the facilitating work of the teacher. We explore the principles underlying HANNA, reveal its structure and mechanism while detailing the gamified elements of the programme.
A COVID–19 járvány hatása a leghátrányosabb helyzetű településeken élők mindennapjaira: ahogy a hátrányos helyzetűek és a szociális szolgáltatásokat nyújtók látják
The effects of Covid-19 on the everyday life of people living in the most disadvantaged areas: as they and professionals in the social service sector see
Összefoglaló. Jelen tanulmányunk a biztonság társadalmi aspektusait egy speciális csoport, a mélyszegénységben élő családok és az őket segítő szakemberek körében vizsgálja a COVID–19 idején. Kvalitatív módszerrel (csoportos és egyéni interjúk) a makro- (szociális támogatórendszer) és a mikrotársadalmi biztonság dimenziók összefüggését, valamint a mikroszintű biztonság dimenziók közti viszonyokat elemezzük. Ez utóbbi dimenziók leírásánál a kisgyermekes családok munkaerőpiaci és ezzel együtt anyagi helyzetére, mentális egészségi állapotukra, valamint az oktatási helyzet bemutatására koncentrálunk. Az egyes témák leírásánál az érintett családok és az őket segítő szakemberek helyzetértékelése is megjelenik a velük készített interjúk elemzése alapján.
Summary. This study examines the social aspects of security among a specific group of families living in extreme poverty and the professionals helping them during Covid-19. Using a qualitative method (group and individual interviews), we analyse the relationship between macro (social support system) and micro social dimensions of security, as well as the linkages between micro-level dimensions of security. In describing the latter dimensions, we will focus on the labour market situation of families with young children, and hence on their financial situation, their mental health situation and their educational situation. The description of each theme also includes an assessment of the situation of the families concerned and the professionals who help them, based on an analysis of the interviews conducted with them. In the first phase of the study, social problems were identified on the basis of interviews with experts. In the second phase, individual interviews were conducted with the people concerned, the disadvantaged. 11 interviews were conducted with experts: 5 individual and 6 group interviews. In the second phase, 50 disadvantaged people were interviewed individually.
In general, it can be concluded that the daily life of people living in disadvantaged areas has been further affected by the pandemic. The labour market situation has changed and, in this context, the financial situation of the interviewees has further deteriorated. Single-parent families were particularly affected by these problems. The transition to online education has created difficulties for families, children, and teachers and additional tasks for social workers. In many places, the lack of accessible services, the low availability of equipment and low level of digital literacy have prevented distance learning from taking place, and the negative consequences for the population under study can only be predicted. The epidemic has affected the population not only financially but also mentally. The reduction in social life has led to an increase in domestic violence. In some areas, the number of births in disadvantaged families has increased, especially among minors. In fact, the epidemic has brought to the surface the problems that disadvantaged people face on a daily basis: unemployment and deprivation, compounded by educational underachievement. The workload of those working in the social field has also become more visible: a shortage of staff and a lack of resources. At the same time, the enormous potential and flexibility of the current human resources have been revealed.