Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for :

  • Author or Editor: Tamás Arányi x
  • Medical and Health Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Orvosi Hetilap
Authors: Laura Sándor, Tímea Gajda, Vanda Aranyi, István Csízy, and Tamás Cserni

Az akut scrotum hátterében álló heretorzió a here rapid irreverzíbilis ischaemiás károsodása miatt sürgős, szinte azonnali műtéti explorációt igényel. Ugyanakkor a lényegesen gyakoribb herefüggelék- (appendix testis) torzió és az epididymitis akár konzervatívan is kezelhető. A fizikális vizsgálaton alapuló elkülönítő kórisme bizonytalansága miatt sok esetben kerül sor felesleges explorációra. A color Dopplerrel (CD) kiegészített here-ultrahangvizsgálat egyre népszerűbb a gyermekkori akut scrotum differenciáldiagnosztikájában, ugyanakkor megbízhatóságát még sokan vitatják. Anyag és módszer: A szerzők tanulmányukban összevetették a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Gyermekgyógyászati Intézetében az elmúlt 10 év során akut scrotum diagnózissal kezelt 124 beteg 129 esetének a fizikális vizsgálat, a klinikai lefolyás és a 111 műtéti exploráció alapján megállapított végleges diagnózisát, valamint az első here-ultrahangvizsgálat eredményét. Eredmények: A végleges diagnózis 100 esetben herefüggelék-torzió, 11 esetben heretorzió, 8 esetben epididymitis, orchitis volt. Tíz idiopathiás eset fordult elő. Preoperatív ultrahangvizsgálat 71 alkalommal készült, ebből 45 esetben color Doppler-funkcióval kiegészített. Harmincnyolc beteg esetén a fent említett vizsgálat a heretorzió lehetőségét kizárta, 7 esetben megállapította. Álpozitív eset 2 alkalommal fordult elő, álnegatív eset nem volt. Adataink alapján a here color Doppler-ultrahangvizsgálat specificitása 95,0%, szenzitivitása 100,0%, negatív prediktív értéke 100,0%, pozitív prediktív értéke 71,4%. Következtetés: A color Dopplerrel kiegészített here-ultrahangvizsgálat megbízható eszköznek tűnik a heretorzió sürgősségi diagnosztikájában, rutin alkalmazásával a sürgősségi explorációt igénylő betegek száma nagy biztonsággal szűkíthető. Orv. Hetil., 2011, 152, 909–912.

Restricted access
Interventional Medicine and Applied Science
Authors: Anikó Smudla, Zsuzsanna Gerlei, Levente Gergely, Marina Varga, Éva Toronyi, Attila Doros, Tamás Mándli, Zsuzsanna Arányi, Enikő Bán, Enikő Sárváry, László Kóbori, and János Fazakas

Abstract

The complications caused by the rarely viral infections are more frequently treated in ICU (intensive care unit). The world paid attention to the WNV (West Nile virus) infections only in 1999, when 62 meningoencephalitis were registered in New York State. Six cases of WNV occur annually in Hungary. The authors present the first transplanted Hungarian patient with WNV encephalitis. The patient was hospitalized with epigastric pain, diarrhea, continuous fever, and decreasing amount of urine. The first checkup of infectious diseases was without any result. Although using of empirical antimicrobal therapy, the multiorgan failure patient remained febrile. On the basis of clinical signs, meningitis or encephalitis was suspected despite negative results of repeated cultures. On the 8th day, WNV infection was confirmed by serological examinations. With intravenous immunoglobulin therapy used within confines of supportive treatment, the patient became afebrile. After 21 days in ICU with good graft function, the patient was moved to the ward and he left the hospital after two more weeks. Until now, no prophylactic or etiological treatment has been developed for WNV. The early treatment is done with immunoglobulin or interferon; otherwise therapy has only supportive function. The disease caused by virus is more aggressive in transplanted patients and could be caused death.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Ilona Mihály, András Trethon, Zsuzsanna Arányi, Adrienne Lukács, Tímea Kolozsi, Gyula Prinz, Anikó Marosi, Nóra Lovas, Ilona Sarolta Dobner, Géza Prinz, Zsuzsanna Szalai, and Tamás Pék

Bevezetés: A B19 humán parvovírus-fertőzés magyarországi incidenciája nem ismert. Cél: A szerzők célul tűzték ki az Egyesített Szent István és Szent László Kórház-Rendelőintézet virológiai laboratóriumában 2011-ben diagnosztizált B19 humán parvovírus-fertőzéses esetek elemzését. Módszer: A betegek klinikai és laboratóriumi adatait retrospektív módon a vizsgálati indikációt felállító klinikusok által rendelkezésre bocsátott, illetve a kórházba felvételt nyert betegek kórtörténeti dokumentációja alapján elemezték. Eredmények: 2011-ben 72 betegben igazoltak enzimimmunoassay-vel aktuális B19 parvovírus-fertőzést. A klinikai diagnózis az igazolt esetek 30,6%-ában B19 parvovírus-fertőzés, 16,7%-ában tranziens aplasztikus krízis, 8,3%-ában ízületi betegség, 4,1%-ában akut hepatitis volt. A betegség négy fázisának tünetei (légúti és vérképző rendszeri tünetek, arcexanthema, testexanthema, ízületi tünetek) kettős, hármas vagy négyes kombinációban fordultak elő, illetve az arcexanthemát kivéve egyedüli tünetként is jelentkezett mindegyik. A vezető tünetek az exanthema (74,6%), kóros vérkép (69%), láz (54,9%) és ízületi panaszok voltak (33,8%). Gyakori volt a szokatlan megjelenésű bőrtünet. Akut ízületi betegsége nyolc betegnek volt (11,3%), náluk a kóreredet tisztázása kezelésük és további sorsuk szempontjából volt kulcsfontosságú. Hét várandósnál igazolódott B19 parvovírus-fertőzés (9,9%), egyiküknél hydrops foetalist követően spontán abortusz zajlott le. Az optimális vérvételi időpont ellenére 16 esetben a virális IgG nem volt kimutatható (22,5%). Következtetések: A szerzők tapasztalatai hozzájárulhatnak a B19 parvovírus-fertőzés különböző klinikai megjelenési formáinak megismeréséhez. Orv. Hetil., 2012, 153, 1948–1957.

Restricted access

Pseudoxanthoma elasticumban szenvedő betegek multidiszciplináris ellátása

Multidisciplinary management of patients affected with pseudoxanthoma elasticum

Orvosi Hetilap
Authors: Klára Farkas, Norbert Kiss, Viktória Szabó, Miklós Resch, Rita Vámos, Ágnes Borbándy, Anikó Nagy, Astrid Apor, Tamás Arányi, Flóra Szeri, Norbert Wikonkál, Zoltán Nagy, Béla Merkely, and Márta Medvecz

Összefoglaló. A pseudoxanthoma elasticum (PXE, OMIM # 264800) egy autoszomális recesszív módon öröklődő multiszisztémás érintettséggel járó kórkép, melynek háttérében az ABCC6 gén mutációi állnak. A tünetek kialakulásának oka az ektópiás mineralizáció. Kalcium-só kristályok rakódnak le elsősorban a bőrben, a szem Bruch-membránjában és az erek endotheliumában, így a bőrelváltozások mellett a látás csökkenése és cardiovascularis eltérések is jelentkezhetnek. A klinikai tünetek változó súlyosságúak lehetnek, heterogén megjelenésűek. A betegek fenotípusának azonosítása, valamint gondozása multidiszciplináris feladat, bőrgyógyász, szemész, kardiológus és klinikai genetikus együttműködésén alapul. Célunk, hogy bemutassuk a betegségben előforduló tüneteket, melyek ismerete megkönnyíti a kórkép felismerését, illetve hogy felhívjuk a figyelmet a korai diagnózis fontosságára és ismertessük a korszerű diagnosztikai módszereket. A súlyos szisztémás tünetek kialakulása miatt rendkívüli jelentőséggel bír a társszakmák együttműködése, hogy a korai diagnózis által időben megfelelő gondozásban és terápiában részesülhessenek a betegek. Orv Hetil. 2022; 163(18): 702–711.

Summary. Pseudoxanthoma elasticum (PXE, OMIM # 264800) is an autosomal recessive, multisystemic disorder, associated with mutations of the ABCC6 gene. Ectopic mineralization is in the background of the clinical manifestations of the disease. Calcium-salt crystals are deposited primarily in the skin, in the Bruch membrane of the eyes, and in the vascular endothelium. Thus, in addition to the skin lesions, visual impairment and cardiovascular involvement also occur. Clinical symptoms show varying severity and display heterogeneous appearance. The identification of the phenotype and care of the patients require a multidisciplinary perspective based on the collaboration of a dermatologist, ophthalmologist, cardiologist, and clinical geneticist. The aim of our work is to describe the development of symptoms of the disease, in order to facilitate the diagnosis. In addition, we aim to draw attention to the importance of early diagnosis of pseudoxanthoma elasticum, and to present modern diagnostic methods. Considering the development of severe systemic complications, the early diagnosis with the collaboration between related specialists is crucial to provide optimal clinical care and management of the patients. Orv Hetil. 2022; 163(18): 702–711.

Open access