Search Results

You are looking at 1 - 1 of 1 items for :

  • Author or Editor: Tamás Szekeres x
  • Behavioral Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

A 15 tételes Rövid Geriátriai Depresszió Skála hazai alkalmazásával szerzett tapasztalatok normatív mintán

Experiences with the usage of the 15-item Geriatric Depression Scale (Short Form) on a Hungarian sample

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Szekeres Tamás and Hargitai Rita

Bevezetés: Az időskori depresszió gyakran aluldiagnosztizált, noha a vezető pszichés problémát jelenti ebben az életkorban. A Rövid Geriátriai Depresszió Skála (GDS-SF) az időskori depresszió tüneteinek felmérésére alkalmas kérdőív, amelyet gyakran alkalmaznak nemzetközi viszonylatban a klinikumban. Célkitűzés: Jelen tanulmány célkitűzése kettős. Elsődleges célja a 15 tételes Rövid Geriátriai Depresszió Skála (GDS-SF) hazai normatív mintán történő tesztelése és az alkalmazásával szerzett tapasztalatok közreadása. Másodsorban arra a kérdésre keressük a választ, hogy az idősek mintáján van-e protektív szerepe az online tér használatának a depresszió vonatkozásában. Módszerek: A keresztmetszeti, kérdőíves kutatásban 65 éves és afeletti életkorú vizsgálati személyek önkéntesen vettek részt, az adatokat anonim módon, papír–ceruza alapon (n = 142) és online (n = 167) formában gyűjtöttük. A kérdőív validálásához az Egészségügyi Világszervezet Rövidített Életminőség Kérdőívét, a Rövidített WHO Jól-Lét Kérdőívet, valamint a Zung Önértékelő Depresszió Skálát használtuk. A válaszmeghamisító tendenciák szűrésére a Caprara-féle Big Five Kérdőív Szociális Kívánatosság alskáláját alkalmaztuk. Eredmények: A parallel-elemzés eredménye egyfaktoros struktúrát jelez, és az egyetlen faktor az összvariancia 64,8%-át magyarázza. A kérdőív megbízhatósága kiváló (Cronbach-α = 0,95). A GDS-SF az elvárásoknak megfelelő irányú és mértékű korrelációt mutatott a validáláshoz alkalmazott mérőeszközökkel: a GDS-SF és az életminőség alfaktorai közötti korrelációs együttható (r) értéke –0,59 és –0,61 közötti (p < 0,001), a jólléttel –0,71 (p < 0,001), míg a Zung Önértékelő Depresszió Skálával 0,74 (p < 0,001). A papíralapú és az online adatgyűjtésben részt vevő vizsgálati személyek körében nem találtunk szignifikáns különbséget a depreszszió előfordulási gyakoriságában, amennyiben kontroll alatt tartjuk az életkor és az iskolai végzettség hatását. Következtetések: A 15 tételes Rövid Geriátriai Depresszió Skála magyar verziója megbízható és érvényes eszköz az időskori depresszió mérésére normatív mintán, miközben a klinikai minta vonatkozásában további vizsgálatok szükségesek.

Introduction: Geriatric depression is the leading mental disorder among the older population, although it is often underdiagnosed. The Geriatric Depression Scale (Short Form) (GDS-SF) is a screening tool designed to measure depressive symptoms in older adults and is used by clinicians globally. Objective: The primary objective of the study is the psychometric testing of GDS-SF among pensioners, as well as to present our experiences with using the questionnaire on a Hungarian sample. The secondary objective of the study is to explore whether the use of online space is a protective factor against developing depressive symptoms in this population. Methods: A total of 309 participants took part in this cross-sectional study, all of them above the age of 65, with full anonymity granted to all involved. The questionnaire was available in paper-based (n = 142) and online (n = 167) format as well. For the validation of GDS-SF, the Abbreviated World Health Organization Quality of Life Questionnaire, the Abbreviated WHO Well-Being Questionnaire, and the Zung Self-Rating Depression Scale were used. The Social Desirability Scale of the Caprara Big Five Questionnaire was used to filter out response distortion tendencies. Results: The results of the parallel analysis of the questionnaire supported a one-factor structure design, with 64.8% of the variance explained. According to the validity analysis, GDS-SF showed sufficient direction and degree of correlation with the questionnaires used for comparison and was in accordance with our a priori assumed direction and degree of correlation. Upon examination we discovered that the GDF-SF has a correlation coefficient (r) between –0.59 and –0.61 (p < 0.001) with the quality of life subfactors, –0.71 (p < 0.001) with wellbeing, and 0.74 (p < 0.001) with Zung Self-Rating Depression Scale. The reliability of the survey also proved to be excellent. There was no significant difference between the prevalence of depression between the two groups (paper-based and online), when controlling for the effects of age and level of education. Conclusions: The Hungarian version of the 15-item Geriatric Depression Scale is a reliable and valid tool for measuring depressive symptoms in the older normative adult population. Regarding the clinical sample, further exploration is needed.

Open access