Search Results

You are looking at 1 - 10 of 12 items for :

  • Author or Editor: Tamas Kozma x
  • Social Sciences and Law x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Nevelésszociológiától az oktatáskutatásig – és tovább? Amerikai nevelésszociológusok önéletrajzai

From Educational Sociology to the Sociology of Education – and Beyond? American Scholars and Their Self-Portraits

Educatio
Author: Tamás Kozma
Open access

Tér és Torony: a társadalmi innovációk értelmezése

The Tower and the Square: Ferguson’s Approaches to Social Innovation

Educatio
Author: Tamás Kozma
Open access

Csákó Mihály (1941–2019)

Mihály Csákó (1941–2019)

Educatio
Author: Tamás Kozma
Open access

Tanulóközösségek és társadalmi innovációk

Learning Communities and Social Innovations

Educatio
Author: Tamás Kozma

Absztrakt:

A társadalmi innováció fogalmát a 2000-es években újra felfedezték, de mindmáig vitatott maradt (Bradford; Phills–Deiglmeier–Miller 2008; Pol–Ville 2009; Mulgan et al. 2007; Nicholls–Murdock 2012; stb.). Fergusont (2017) követve a szerző a társadalmi innovációkat úgy értelmezi, mint a társadalmi hálózatok termékeit, amelyeket időről időre hierarchikus szervezetek stabilizálnak. Viszont e hierarchikus szervezetektől a társadalmi hálózatok újra meg újra szabadulni akarnak, hogy folytathassák innováló tevékenységüket. A társadalmi hálózatok folyamatosan globalizálódnak, ugyanakkor folyamatosan szeparálódnak is egymástól. Néhány esettanulmány az utóbbi időkből jól mutatja ennek a két ellentmondó folyamatnak az eredményét. A horizontálisan kiterjedő hálózatok tanuló közösségeket (városokat és régiókat) eredményeznek, amelyek sikerrel tudnak ellenállni a felülről jövő beavatkozásoknak, sőt rezilienssé képesek válni. Ugyanakkor ezek a (vertikálisan) elkülönült hálózatok nehezítik az innovációk áttörését, és akadályozzák terjedésüket is. Ezért a társadalmi innovációk menedzselésének kulcskérdése az, hogy hogyan lehet összekapcsolni az egymástól vertikálisan elkülönült hálózatokat – miközben autonómiájukat is meg tudjuk őrizni.

Open access

Reziliens közösségek – reziliens társadalom?

From Resilient Communities towards a Resilient Society?

Educatio
Author: Tamás Kozma

Absztrakt:

Az ún. komprehenzív (közös) középiskolák Magyarországon a rendszerváltozás után alakultak ki alulról jövő kezdeményezésre, és váltak különösen népszerűekké a kisvárosokban. Egy 2015-ös kormányzati döntés a korábban közös (gimnázium és szakközépiskola) középiskolákat szervezetileg elkülönítette, kritikus helyzetbe hozva ezzel azokat a közösségeket, amelyekben csupán egy iskola tud működni. Két év fejleményeit végigkísérve, a tanulmány váratlan fejleményt mutat be. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma alatt maradt gimnáziumok fokozatosan meggyöngültek, a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz került intézmények azonban igyekeztek megőrizni korábbi általános profiljukat is. A társadalmi reziliencia szakirodalmát tanulmányozva a szerző azt föltételezi, hogy a helyi oktatáspolitikának ez a váratlan fejleménye egy politikai reziliencia kialakulásának a jele a társadalomban.

Open access

From the bureaucratic model to the bureaucratic model

The post-socialist development of the Hungarian higher education

Hungarian Educational Research Journal
Authors: István Polónyi and Tamás Kozma

Abstract

The authors analyze the development of the Hungarian higher education system after the political transition of 1989/90. Higher education in Hungary as well as in all post-socialist countries has made a special path. It followed the development of higher education in other parts of Europe, though in a delayed and transformed, not infrequently distorted form. The authors first describe the development of higher education in other part of Europe. They start in the ‘association model’, evolve through an ‘association-bureaucratic’ model and arrive to a ‘business model'. The evolution of Hungarian higher education is the reverse. It starts from a bureaucratic model, then touches the association-business model and returns to the bureaucratic model. The authors review the legal transformations behind higher educational development, dealing with some elements of this transformation (accreditation, post-socialist managerialism). The peculiarity of the Hungarian managerialism is that it was created by those who socialized in the course of the planned economy, often in government or party offices. They and their followers were the ones who introduced the post-socialist bureaucratic university model as well. They do not believe in market coordination as they grew up under or recall the fake market conditions of state socialism, thus they only rely on central control.

Open access

Befogadók vagy jogvédők?

A roma/cigány oktatáspolitika dilemmái

Social Inclusion or Legal Protection?

The Dilemma of Roma Educational Policy in Hungary Today
Educatio
Authors: Katalin Forray R. and Tamás Kozma

Összefoglaló. A befogadás (inklúzió) eredetileg a szegénypolitika (szociálpolitika) szakkifejezése volt. Onnan terjedt át a társadalompolitikába és a pedagógiába (gyógypedagógia). A Lisszaboni Egyezmény (2000) óta az Európai Unió hivatalos állásfoglalásaiban visszatérően szerepel mint törekvés a „társadalmi kohézió” erősítésére. A jogvédelem eredete visszanyúlik az 1960-as évtized amerikai polgárjogi mozgalmára. Két eset ismertetésével a szerzők bemutatják a kétféle mozgalom hasonlóságait és különbségeit; összekapcsolva őket a roma/cigány oktatáspolitika dilemmáival. A roma/cigány szegénység még mindig szükségessé teszi a befogadás politikáját. Ugyanakkor a szegénységből kiemelkedő roma/cigány középosztály köreiben erősödik a politizálás szándéka és a jogvédelem igénye.

Summary. “Inclusion” has initially been a social policy term. Its use spread from there to policies of welfare, healthcare and education (special education). Inclusion has repeatedly mentioned since the Treaty of Lisbon (2007) in European Union resolutions as an effort to strengthen “social cohesion”. “Legal protection”, on the other hand, goes back to the American civil rights movement of the 1960s. By describing two Hungarian cases, the authors present the similarities and differences between the two policies; linking them to the dilemmas of Roma education policy. Inclusion as a social policy is still necessary because of existing Roma poverties. At the same time, the intention to politicize and the need for legal protection is growing among the new Roma middle class, which emerges out of poverty and steps into the political arena.

Open access