Search Results

You are looking at 1 - 10 of 16 items for :

  • Author or Editor: Tibor Tóth x
  • Chemistry and Chemical Engineering x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Felkért hozzászólás

Dobos Endre, Vadnai Péter, Bertóti Réka Diána, Kovács Károly, Michéli Erika, Szegi Tamás, Fullajtar Emil, Penizek Vit és Switoniak Marcin: „Új WRB alapú validációs adatbázis és validációs módszertan Közép- Európára, ValiDat.DSM” című cikkéhez (Agrokémia és Talajtan 63. (2) 393–408)

Agrokémia és Talajtan
Author: Tibor Tóth
Restricted access

Within a 300 x 600 m complex heterogeneous sodic grassland two techniques were compared for assessing soil salinity. The standard technique is based on repeated field instrumental measurements at 420 points. The alternative technique was performed with the use of numerical simulation of salt accumulation carried out on 3 profiles. These profiles have been selected as representatives of the distinct classes, or map strata of salt accumulation, distinguished with preliminary statistical clustering of the instrumental measuring points. Simulated values were extrapolated for the 3 strata distinguished. The maps obtained with the two techniques were statistically correlated. The use of numerical simulation is cost-effective. Further improvements are expected from a combination of improved numerical simulation and utilization of more strata.

Restricted access

60 reprezentatív minta használatával olyan terepi módszereket hasonlítottunk össze laboratóriumban, amelyek alkalmasak a talaj szerves-C-tartalmának meghatározására. A módszereket a szabvány szerinti Tyurin-módszerrel összevetve értékeltük. A talajminták színe, elsosorban a Munsell-féle színmélység (Value) szoros korrelációt (R = 0,73**) mutatott a talajok humusztartalmának logaritmusával. Ez az összefüggés rámutat, hogy további vizsgálatokat érdemes folytatni a talajok szerves-C-tartalma és színe közötti részletes összefüggések feltárására. A terepi Walkley-Black módszer a laboratóriumi meghatározástól csak a szükséges reagensek mennyiségében tér el, így a vizsgálat során tömény kénsavas kálium-bikromáttal oxidáljuk el a szerves anyagot. A kénsav hozzáadásakor az oldat nagyon felmelegszik, ezért csak hulés után öntheto át kémcsobe, ami az oldatok színének összehasonlítása miatt szükséges. A vizsgálat veszélyessége miatt a módszer nem alkalmas terepi alkalmazásra. Mind a terepi módszerrel meghatározott abszorbancia (R = 0,73**), mind a minták abszorbancia szerinti sorrendje (R = 0,87**) szoros korrelációt mutatott a Tyurin-módszerrel kapott humusztartalommal. A humusztartalom logaritmusa és a lúgos EDTA transzmittancia között 0,78** volt a korrelációs koefficiens értéke. A vizsgálatok során kitunt, hogy egyes talajalkotók (CaCO3, vas- és alumínium-oxidok) megváltoztatják az oldat színét és így zavarják a szervesanyag-becslést. Az újonnan kidolgozott kálium-permanganátos szén-dioxid-fejlesztéses módszer lényege a talaj savas kálium-permanganát oldattal történo kezelése, majd a lefedett edényben három perc elteltével a képzodött szén-dioxid-koncentráció muszeres mérése. A helyszíni szén-dioxid-mérést infravörös érzékelovel muködo hordozható berendezéssel végezzük. A talaj szervetlen karbonáttartalmának hatását párhuzamos, kálium-permanganát hozzáadása nélkül végzett reakcióval vesszük figyelembe. A Tyurin-módszerrel kapott humusztartalom és a módszer alkalmazása során képzodött CO2-tartalom közötti korrelációs koefficiens 0,76** volt, a 20 %-nál kisebb karbonáttartalmú minták esetén pedig 0,81**. Az új módszer továbbfejlesztéséhez tervezzük a talajhoz adott kénsav és víz mennyiségének olyan megválasztását, hogy a karbonát- és szervesanyag-meghatározás esetén a végeredmény ugyanolyan kénsavkon-centráció legyen. A 12,5 %-os karbonát- és 0,7 %-os szerves-C-visszanyerést szintén javítani kell, hogy a minták heterogenitása esetén a két szénforrás nagyon különbözo hatása kevésbé érvényesüljön a meghatározás folyamán. A módszerek megbízhatóságát 12 kiválasztott minta négy ismétlésben történt vizsgálata alapján, a variációs koefficiens alkalmazásával értékeltük. A sorrenden alapuló módszerek mutatták a legkisebb variációs koefficienst, majd a terepi Walkley-Black, Tyurin szerinti humusz, lúgos EDTA transzmittancia és a kálium-permanganátos CO2-fejlesztéses módszer egyre nagyobbat. A laboratóriumban összehasonlított módszerek alkalmazhatóságát a terepen fogjuk véglegesen tesztelni.

Restricted access

A talaj mikrobiális biomassza mennyiségének ismerete a növényi tápelemek transzformációja, és a talajállapot minőségének jellemzése miatt fontos. Meghatározását leggyakrabban kloroform fumigációs módszerrel végzik. A kloroformkezelés hatására bekövetkező tömeges mikrobapusztulás arányos az összes biomassza mennyiségével, amely a többlet CO 2 -képződés, vagy a talajból kivonható megnövekedett szerves anyag alapján mérhető. Tárgyaljuk az inkubációs és extrakciós módszereket, összehasonlítva más eljárásokkal. A méréseket befolyásoló tényezőket és a különböző sterilizálási eljárásokat is összehasonlítjuk.

Restricted access

The statistical analysis of salinity data from samples collected yearly from genetic soil horizons of 69 points of the Hungarian Soil Information and Monitoring System between 1992 and 2000 showed changes in time. There is a strong atmospheric control over the groundwater level and the resulting soil salinity. Weak statistical association was established between either the pattern of yearly soil salinity changes in the second (10-20 cm) and third (30-40 cm) genetic horizon and the groundwater observation stations or the soil types. In the area of Kecskemét there was a tendency of decreasing soil salinity patterns, while around Békéscsaba a tendency of increasing soil salinity patterns, as illustrated by the correspondence biplot. Regarding soil types, the solonetzic meadow soil showed a tendency of increasing salinity. It was concluded that the statistical analyses of the monitored data must be carefully planned in order to provide the optimal background data as independent data from all those available to accompany the monitored soil data as dependent variable.

Restricted access

A Duna–Tisza közi hátságban az elmúlt évtizedekben jelentős változások zajlottak le a terület hidrológiai viszonyaiban történt változások miatt. A hátság egyik legérzékenyebb természeti képződményei a szikes tavak. Ezek állandóságához nem csupán megfelelő vízellátottság, de megfelelő mennyiségű és minőségű oldható só is szükséges. A hátságban zajló regionális és lokális vízforgalom tér- és időbeli koncepcionális modellje alapján, a Szappanostó példáján számszerűen jellemeztük az elmúlt 31 év folyamán a talajok sótartalom-változását. Ehhez négy, 1983-ban már vizsgált mintapontban a talajvíz szintjét, összetételét és a talajt is elemeztük — lehetőség szerint ugyanolyan módszerrel.

A területen a talajvízszint süllyedt és a felszíni vízborítás jelentősen csökkent, valamint csökkent a talajvíz sótartalma, lúgossága és nátriumtartalma. A talaj felszínközeli rétegeiben csökkent a sótartalom, a pH és a nátriumtartalom.

A CaCO3-tartalom mélységi lefutási görbéi átrendeződtek, ebben a kilúgzás mellett a tómederben és a partján működő ráhordás/lehordás is jelentős szerepet játszhatott.

A tómedret teljesen benőtték a növények, az 1983-ban jellemző sókedvelő, nagy sótartalmat is tűrő növényekhez képest 2014-re a kis talajsótartalmat kedvelő növé-nyek terjedtek el, teljesen beborítva a felszínt. Megnövekedett a talaj humusztartal-ma és kiterjedt a füvek kaszálása.

Restricted access

Az apajpusztai és zabszéki kísérleti területen megvizsgáltuk két 1 m-es talajszelvény ásványtani összetételét. A talajminták szemcseeloszlás szempontjából kozetlisztes (vályogos) agyag, agyagos kozetliszt (vályog), agyagos és kozetlisztes (vályogos) homok jelleguek, jelentos karbonáttartalommal és magas (9-10) pH-értékkel. A minták homokfrakcióját kétféle (vulkáni és metamorf eredetu) kvarc, földpát, muszkovit, biotit és járulékos ásványok, kozettörmelék (dolomit, mészko, metamorf palák, bontott riolit és egyéb vulkáni kozet) és organoklasztok (csigahéjtörmelék) alkotja. A minták röntgendiffrakciós és termikus elemzése kimutatta, hogy az agyagásványokat montmorillonit, klorit, illit, kaolinit és szmektit-illit kevertszerkezetu ásvány alkotja. Rajtuk kívül jelentos mennyiségu kvarc, karbonát és földpát, valamint kevés amfibol, pirit, goethit, hematit, gipsz és 2-4 % amorf fázis jelenik meg. A két teljes kémiai elemzésbol számított normatív ásványok a valódi összetételtol jelentosen különbözik, amely abból fakad, hogy minden bizonnyal a montmorillonit Na-jellegu, az igen nagy mértékben diszperz és rendezetlen agyagásványok Na+-adszorbciója jelentos, és számolni kell magas SiO4 -4?AlO4 -5  kihelyettesítéssel is. Az általánosan elfogadott szikesedési modell keretén belül a közlemény a szikesedés "finomszerkezetére" kíván fényt deríteni, s ezen belül az agyagásványok szerepére a folyamat megindításában és kifejlodésében. Feltételezve, hogy az eredeti állapotban a talajszelvény fo agyagásványa a piroklasztos eredetu Na-montmorillonit volt, amikor megindult a "kapilláris szivattyú" a normális pH-értéku, foleg Ca-hidrokarbonátos talajvízbol és a törmelékbol kioldott Ca++-ionok helyettesítették a szmektit köztes Na+-ionjait; ezek a felszínen különbözo, foleg karbonátos Na-sók alakjában kivirágoztak. Mikor beállt a csapadékos idoszak, ezek a sókiválások oldatba kerültek, a magas pH-jú oldat beszivárgott a talajba, a Na+-ionok helyettesítették a rétegközi Ca++-t, amely végül kicsapódott, kérgeket képezvén karbonátos és nem-karbonátos szemcséken a talajvíz szintje közelében. A folyamat, periodikus jellegébol adódóan számtalanszor megismétlodött, minek eredményeként a talajvíz felszínén egy sóoldat-párna keletkezett és a talajban a mészlerakódások egy többé-kevésbé összefüggo réteget képeztek. Ugyanakkor a felaprózódó agyagásványok szintjén általánosult a szerkezeti rendezetlenség. Mindezek alapján meg lehet állapítani, hogy a szikesedés kezdeti, evolutív vagy érett stádiumban van. Az apajpusztai és zabszéki mintavételi területek e szempontból a kifejlodés állapotában vannak. Ásványgenetikai szempontból a szikes területek valójában új ásványok bölcsojének tekinthetok. Itt jönnek létre a vízben oldható különbözo Na-sók, a Mg-tartalmú kalcit, a gipsz és itt esnek szét az agyagásványok, kolloid méretu és tulajdonságú rácsfoszlányokká, amelyekbol az üledékgyujtoben vagy a diagenezis során újból felépülnek a rendezett szerkezetu agyagásványok.

Restricted access

Talajmontmorilloniton végzett adszorpciós kísérleteink újabb adatokkal támasztották alá, hogy a montmorillonitok valóban nagy mennyiségben képesek fémionokat megkötni, s ezáltal rendkívül jelentős szerepük van a talajban lejátszódó kémiai folyamatokban, a nyomelemek és szennyezők talajbeli mozgásában. A különböző fémionokkal adszorbeált montmorillonit röntgendiffrakciós vizsgálata megerősítette azt a tényt, hogy a rétegközi kation természete alapjaiban befolyásolhatja a szmektitek legszembetűnőbb szerkezeti vonását, a bázistávolságot. A Cu- és Pb-adszorbeált montmorillonitok bazális rácssíktávolsága 12,5, ill. 13 Ǻ, mely a víz egyrétegű elrendeződésére utal a rétegközi térben. Ezzel szemben a Cd 2+ a kétrétegű kationoknak megfelelő két vízrétegű formában adszorbeálódott a montmorillonit rétegközi terében. Az adszorbeált kation kémiai természetén felül egyértelműen lényeges tényező ebben az is, hogy az adott fémion mekkora koncentrációban van jelen a montmorillonittal kölcsönhatásban lévő oldatban. Glicerines kezelés után a Cu- és Pb-adszorbeált montmorillonit-minták duzzadásvesztést mutatnak, míg a kadmiumadszorpció nem változtatja meg a talajmont-morillonit duzzadóképességét. Az egyébként duzzadó vermikulitok megkülönböztető sajátsága az, hogy viszonylag nagy rétegtöltésüknek köszönhetően rétegközi terükbe csak egy glicerinréteget képesek magukba fogadni, mert a 2:1 szilikát egységeket összekapcsoló erő meghaladja a szmektitekét. A vizsgált montmorillonit tehát nagyobb réz-, illetve ólomterhelésre nemcsak hogy elveszti kristályrácson belüli duzzadóképességét, de adott esetben fémmel szennyezett talajban könnyen félre is határozható vermikulitnak.

Restricted access