Search Results
You are looking at 1 - 10 of 16 items for
- Author or Editor: Tibor Takács x
- Refine by Access: All Content x
Abstract
The main characteristics of intra-EU labour mobility are well documented. There is less focus, however, on the pattern of mobility of the East European (EU-13) EU-mobile citizens. This group constitutes more than half (57%) of all the EU movers and show, to some extent, other features than the rest of the EU mobile citizens (EU-15). The first part of this paper gives a brief overview of some key demographic and labour market characteristics of the East European mobile citizens in the most important destination countries. The perspectives of the sending countries are not analysed frequently enough, and thus the second part of the paper focuses on this issue in the case of Hungary, by asking to what extent the serious labour shortages, ensuing from the outflow of Hungarians, could be compensated by the recent increase of immigration of third country nationals. Using OECD data, the paper quantifies the balance of labour gains and losses for Hungary and compares this with Czechia, Poland, and Slovakia. The analysis concludes that despite the substantial recent inflow of third country nationals into Hungary, it remains to be seen whether this has a real substitution effect for the lost domestic labour force.
Effective decision making uses various databases including both micro and macro level datasets. In many cases it is a big challenge to ensure the consistency of the two levels. Different types of problems can occur and several methods can be used to solve them. The paper concentrates on the input alignment of the households’ income for microsimulation, which means refers to improving the elements of a micro data survey (EU-SILC) by using macro data from administrative sources. We use a combined micro-macro model called ECONS-TAX for this improvement. We also produced model projections until 2015 which is important because the official EU-SILC micro database will only be available in Hungary in the summer of 2017. The paper presents our estimations about the dynamics of income elements and the changes in income inequalities. Results show that the aligned data provides a different level of income inequality, but does not affect the direction of change from year to year. However, when we analyzed policy change, the use of aligned data caused larger differences both in income levels and in their dynamics.
Anneo Cornuto: Compendio di Teologia Greca. (Testo greco a fronte.) Saggio introduttivo e integrativo, traduzione e apparati di Ilaria Ramelli. Milano 2003.; Commentum Cornuti in Persium. Recognoverunt et adnotatione critica instruxerunt W. V. Clausen et J. E. G. Zetzel. Monachii et Lipsiae in aedibus K. G. Saur, Bibliotheca Scriptorum Graecorum et Romanorum Teubneriana MMIV.; David Noy-Alexander Panayotov-Hanswulf Bloedhorn: Inscriptiones Judaicae Orientis. vol. I. Eastern Europe. (Texts and Studies in Ancient Judaism 101.) Tübingen, Mohr Siebeck 2004.; David Noy-Hanswulf Bloedhorn: Inscriptiones Judaicae Orientis. vol. III. Syria und Cyprus. (TSAJ 102.) Tübingen, Mohr Siebeck 2004.; Walter Ameling: Inscriptiones Judaicae Orientis. Bd. II. Kleinasien. (TSAJ 99.) Tübingen, Mohr Siebeck 2004. Edward Champlin: Nero. The Belknap Press of Harvard University Press, Cambridge (Massachusetts) - London (England) 2003.; Pesthy Monika: A csábítás teológiája. A kísértés fogalmának története az ókorban. Kairosz Kiadó, Budapest 2005.; Szakrális képzőművészet a keresztény ókorban I-II. Összeállította, fordította, a jegyzeteket és a bevezető tanulmányt írta Bugár M. István. Catena, a Pécsi Tudományegyetem Patrisztika Központja, a Paulus Hungarus és a Kairosz Kiadó közös sorozata. Budapest 2004.
A mikrobiális indikációs módszerek potenciálisan alkalmasak a talajminőség értékelésére, mivel a mikroorganizmusok érzékenyen reagálnak a környezeti változásokra. A módszer kiválasztásának fő szempontjai, az érzékenység, megbízhatóság, ökológiai relevancia, standardizálhatóság, egyszerű és gazdaságos kivitelezhetőség. Négy módszercsoportot különíthetünk el, a mikrobiális biomassza, mikrobiális aktivitás, mikrobiális diverzitás és a növény–mikroba kölcsönhatás vizsgálatát. Általános monitoring célokra a talaj fizikai, kémiai és egyes biológiai tényezőit komplex módon kell vizsgálni, mint ahogy az a magyarországi és más európai talajmonitoring rendszerekben a gyakorlat. Speciális esetekben, például eltérő talajhasználat, talajművelési rendszerek, talajszennyezések, továbbá a talajdegradációt helyreállító beavatkozások összehasonlító elemzésére ennél részletesebb vizsgálatokra lehet szükség, kiegészítve a mikrobiális diverzitás elemzésével.
Absztrakt:
Bevezetés: Napjainkban a perifériás verőérbetegségek incidenciája mellett a sürgős végtagmentő műtétet igénylő, kritikus végtagischaemiás esetek aránya is növekszik. A modern orvoslás alapelve a minimálinvazivitás szemlélete, így az érrendszer helyreállító beavatkozásaiban is elsődlegessé váltak az endovascularis technikák. Az arteria poplitea atheroscleroticus betegségei korábban a térd alá vezetett femoropoplitealis bypassműtét indikációját jelentették. Manapság egyre gyakrabban használunk intervenciós megoldásokat, ezen az érszakaszon azonban a sztentek használatának indikációjában az irodalom nem egységes. Célkitűzés: Érsebészeti osztályunkon 2016. január óta használunk Jaguár öntáguló flexibilis sztenteket az arteria poplitea atheroscleroticus betegségeinek kezelésére, célunk ezen beavatkozások effektivitásának vizsgálata volt. Módszer: Vizsgálatunkba klinikánk Érsebészeti Osztályán 2016. január 1. és 2017. december 31. között olyan arteria poplitea intervención átesett betegeket válogattuk be, akiknél Jaguár sztent beültetése is történt. Egyéves utánkövetés során vizsgáltuk a sztentek átjárhatóságát, az amputációmentes túlélést és az ezeket befolyásoló rizikófaktorokat. Statisztikai analízis: A folyamatos változók összehasonlítását Student-féle t-teszttel, a kategorikusokat khi-négyzet-próbával végeztük. Eredmények: A vizsgált időszakban 33 esetben végeztünk olyan poplitea, illetve femoropoplitealis endovascularis beavatkozást, melynek során az arteria poplitea szegmentbe Jaguár sztent beültetése is történt. Reoperációt igénylő posztintervenciós szövődmény 2 esetben fordult elő. Az utánkövetés során az első év végén a popliteasztentek primer átjárhatósága 58,1%-os, szekunder átjárhatósága 74,2%-os, míg az amputációmentes túlélés 96,8%-os volt. Következtetés: Eredményeink alapján – a nemzetközi irodalmi adatokkal összehasonlítva – megállapítható, hogy bár a Jaguár sztentek egyéves primer átjárhatósága relatíve alacsonyabb, az egyéves amputációmentes túlélés már jónak mondható, emellett a módszer sok esetben lényegesen kisebb műtéti terheléssel jár. Orv Hetil. 2020; 161(15): 588–593.
Gastrointestinalis vérzést okozó, preoperatív angiographiával kimutatott vékonybél-GIST
Small bowel GIST causing gastrointestinal bleeding, diagnosed by preoperative angiography
Absztrakt
A szerzők egy 65 éves férfi esetét mutatják be, akit masszív gastrointestinalis vérzés miatt kezeltek. A betegnél a műtét előtt elvégzett angiographiával lokalizálták a jejunumon lévő vérzésforrást. A resecalt daganat szövettani vizsgálata gastrointestinalis stromalis tumort igazolt. A szerzők tárgyalják a vékonybélből származó vérzések preoperatív diagnosztikájának lehetőségeit és a GIST-tumorok molekuláris biológiájának, illetve kezelésének néhány érdekes vonását is.
A talaj katabolikus aktivitás mintázatának elemzése mikrorespirációs (MicroResp™) módszerrel
Analysis of soil catabolic activity patterns by micro-respiration (MicroResp™)
A talaj mikrobiális közösségének funkcionális diverzitása a talaj ökoszisztéma szolgáltatások jelentős részéhez hozzájárul, sok esetben meghatározó jelentőségű. Többféle kísérleti és elméleti megközelítés közül a katabolikus aktivitás-mintázat mikrorespirációs – MicroResp™ – módszerrel történő megközelítését mutatjuk be. A módszer a régebbről ismert szubsztrát-indukált respiráció több-szubsztrátos, mikrotiter lemez alapú kiterjesztése, amivel a talaj mikroba-közösség in-situ közösségi-szintű fiziológiai mintázata határozható meg. Mivel az egyes mikroorganizmusok szubsztrát-hasznosítása eltérő, a mikroba-közösség aktuális összetételétől, abundanciájától függően változó a szubsztrát hasznosítási mintázat egy-egy talajminta esetében. Az alkalmazott szubsztrátok köre tetszőleges, rendszerint egyszerű cukrok, aminosavak, aminok, karbonsavak. A módszer gyors, érzékeny, megbízható, ezért alkalmazása tervezett kísérletekben és talajmonitoring programokban egyaránt javasolható.
Kezdeti tapasztalataink az infrarenalis aorta atherothromboticus obliteratív megbetegedéseinek sztentgraftokkal történő kezelésében
Early experiences with stentgrafts in the treatment of atherothrombotic diseases of the infrarenal aorta
Bevezetés: A perifériás érbetegségek kezelésében napjainkban az endovascularis technikák az elsőként választandó módszerek. Az infrarenalis aorta atherothromboticus betegségeinek kezelésében a nyitott műtéteknek is van létjogosultságuk, különösen, amikor már kritikus szűkületet, illetve perifériás embolisatiót okoznak. Ezekben az esetekben a hagyományos sztentek használata nagyobb szövődménnyel járna, ugyanakkor újabb közlemények szerint sztentgraftok alkalmazásával kitűnő eredmények érhetők el. Célkitűzés: Retrospektíven elemeztük az infrarenalis aorta atherothromboticus érbetegsége miatt sztentgraftbeültetésen átesett betegeinket és kezdeti tapasztalatainkat. Módszer: Vizsgálatunkba a Szegedi Tudományegyetem Érsebészeti Osztályán sztentgraftbeültetésen átesett betegeket válogattuk be. A beavatkozásokat az infrarenalis aortában kialakult tünetképző atherothromboticus betegség miatt végeztük, melynek endovascularis rekonstrukcióra való alkalmasságát előzetes CT-angiográfiás vizsgálat alapján döntöttük el. Valamennyi esetben a beavatkozást követően 6 héttel kontroll-CT-angiográfia történt. Eredmények: Osztályunkon 2021. február 25. és 2021. szeptember 15. között az infrarenalis aorta atherothromboticus érbetegsége miatt 6 betegnél végeztünk sztentgrafttal rekonstrukciót, 2 esetben krónikus kritikus végtagi ischaemia, 4 esetben claudicatiós panaszok miatt. Korai posztintervenciós szövődmény nem fordult elő. A kontrollvizsgálaton minden beteg jelentős klinikai javulásról számolt be; a kontroll-CT-angiográfia minden esetben átjárható sztentgraftrendszert igazolt, jó pozícióban, szűkület nélkül. Késői posztintervenciós szövődményt 1 esetben észleltünk: a jobb arteria iliaca communisba helyezett sztentgraft elzáródott, mely 24 órás perifériás thrombolysist követően átjárhatóvá vált, további beavatkozásra nem volt szükség. Következtetés: Saját kezdeti tapasztalataink a nemzetközi irodalmi adatokkal egybecsengően megerősítik, hogy a sztentgraftok jó eredménnyel alkalmazhatók az infrarenalis aorta atherothromboticus szűkületeinek kezelésében. Az eszközök magas ára miatt azonban a perifériás obliteratív megbetegedések sztentgraftokkal történő kezelése hazánkban még nem rendelkezik megfelelő finanszírozással, jelenleg ezek a kezelések csak egyedi finanszírozással vehetők igénybe, ami korlátozza rutinszerű alkalmazásukat. Orv Hetil. 2022; 163(34): 1353–1361.
Alapvetően hiányoznak a talajbiológiai változók közötti összehasonlító vizsgálatok különböző magyarországi talajoknál. Első lépésként hat különböző fizikai féleségű, szervesanyag-tartalmú, tartamkísérletben szereplő talaj összehasonlító elemzését céloztuk meg tíz talajbiológiai és -enzimológiai módszer együttes felhasználásával. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a mintavételi időpont (tavasz vagy ősz) lényegesen befolyásolja-e a mért változó értékét. A tavaszi és őszi mintavételek között szignifikáns különbség adódott a legtöbb talajbiológiai változó között. Áprilisban általában kisebb mikrobiális biomassza és aktivitás értékeket kaptunk, mint novemberben, és a vízoldható szerves-C és -N tartalomra is elmondható ugyanez. Ennek valószínűleg az lehet az oka, hogy novembertől áprilisig a szervesanyag-képződés lecsökken, ugyanakkor a lebontás folyamatosan történik. A kloroform fumigációs módszerrel meghatározott mikrobiális biomassza az alaprespirációval, a szubsztrát indukált respirációval, az FDA hidrolitikus aktivitással, az ureáz- és foszfomonoészteráz-aktivitással mutatott szoros összefüggést. A lemezöntéssel meghatározott aerob heterotróf baktériumszám semmilyen más változóval nem mutatott szignifikáns kapcsolatot, a mikrogombák száma a dehidrogenáz enzimaktivitással volt szoros összefüggésben. A vizsgált talajok fizikai és kémiai tulajdonságai közül a humusztartalom, és főleg a vízoldható szerves-C tartalom befolyásolta a talajbiológiai változókat. Az Arany-féle kötöttségi szám a szubsztrát indukált respirációval, a FDA hidrolitikus aktivitással és a foszfatázaktivitással mutatott szoros összefüggést. Az általunk vizsgált változók közül az ureáz- és dehidrogenázaktivitás egyetlen talajfizikai vagy kémiai változóval sem mutatott korrelációt. Az eddigi eredmények megfelelő kiinduló pontot jelenthetnek a tartamkísérletek monitorozásához szükséges háttérértékek rögzítéséhez, ugyanakkor szükség van a vizsgálatok kiterjesztésére további talajtípusokra is.
