Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for :

  • Author or Editor: Zoltán Galambos x
  • Medical and Health Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Absztrakt

A nyelőcsőtumor következtében kialakuló oesophago-respiratoricus sipoly a folyamatos légúti kontamináció és táplálkozásképtelenség miatt súlyos, életveszélyes állapot. Kialakulása az esetek egy részében a betegség terminális szövődménye, másik részében a betegség kezdeti fázisában jön létre. A szerzők célja a kórállapot karakterisztikus jellemzőinek feltárása. Az 1984 és 2004 közötti időszakban 243 betegnél regisztráltak oesophago-respiratoricus fistulát, incidencia: 13,9. A fistulás és fistulával nem rendelkező nyelőcsőtumoros betegek prospektív adatgyűjtés során nyert adatait multivariancia-analízis módszerével hasonlították össze. Az oesophago-respiratoricus fistulára jellemző volt: 56,9 év átlagéletkor; 4,3:1 nemek aránya; 5,2 hónap átlagos anamnesis-idő, a fistula manifesztációjának ideje átlagosan 7,5 hónap; 97,5%-nál dysphagia; 36,9%-nál lázas állapot; 10,4 kg átlagos testsúlyvesztés; 59,5%-nál cachexia; átlagosan 7,7 cm tumorkiterjedés. 176 betegnél volt lehetőség endoscopos endoprothesis-beültetésre, túlélésük átlagosan 3,4 hónap volt. A fistulás betegek két, egymástól szignifikánsan elkülöníthető csoportra voltak oszthatók. A fistula kialakulása a betegek 66,3%-ában jelentkezett a betegség végstádiumaként. 33,7%-nál kezdeti stádiumban, rövid anamnesis-idő után alakult ki, viszonylag fiatalabb betegeknél, agresszívabb viselkedésű, szövettani képében differenciálatlanabb tumoroknál. E betegek gyors progressziójú tumoros betegségére a kisebb testsúlycsökkenés, mérsékeltebb fokú dysphagia, a tumor kisebb mérete mellett a kezelhetőség rosszabb esélyei és eredményessége volt a jellemző.

Restricted access

Cirrhosis and cholelithiasis. Laparoscopic or open cholecystectomy?

Előnyös-e májcirrhosisban szenvedő betegeknél az epekövesség laparoszkópos műtétje?

Orvosi Hetilap
Authors: Levente Déry, Zoltán Galambos, Péter Kupcsulik, and Péter Lukovich

Napjainkban az epehólyag-kövesség esetében a laparoszkópos cholecystectomia a standard műtéti megoldás. Az ellenjavallatok köre csökkent, ma már nem számít egyértelmű kontraindikációnak például a korábbi hasi műtét, a súlyos epehólyag-gyulladás, illetve a graviditás sem. A laparoszkópos technika előnye és haszna májcirrhoticus betegek esetében még bizonytalan. Módszer és betegek: A Semmelweis Egyetem I. Sebészeti Klinikáján 1996 és 2006 között 52, májcirrhosisban szenvedő és epehólyag-kövesség miatt műtétre került beteg adatait dolgozták fel retrospektív tanulmány formájában. A nő-férfi arány 2,7:1, az átlagéletkor 58,5 év (31–87) volt. A betegek Child szerinti megoszlása: A = 36, B = 14 és C = 2. Huszonhárom hagyományos (open cholecystectomia – OC) és 29 laparoszkópos (LC) cholecystectomiát végeztek, az utóbbiak közül 4 esetben konverzióra kényszerültek. Eredmények: Az átlagos műtéti idő Child A, B cirrhoticus betegeknél LC esetében 86,5 perc, hagyományos műtétnél 86,21 perc volt. Child C cirrhoticus betegeknél mindkét esetben nyílt cholecystectomia történt, az átlagos műtéti idő 81,5 perc volt. Posztoperatív szövődmény (Child A, B) 8 esetben fordult elő (LC/1, OC/7), míg a Child C pácienseknél mindkét esetben. Az átlagos kórházi tartózkodás 7,6 (LC), illetve 12,45 (OC) nap volt. Ugyanez a Child C betegeknél 28 napra emelkedett. A posztoperatív szakban 4 beteget vesztettek el, mindegyikük nyílt cholecystectomián esett át, Child B (3 beteg), illetve Child C (1 beteg) stádiumú májcirrhosisban szenvedett, és befolyásolhatatlan hepatorenalis szindróma alakult ki. Következtetés: Eredményük alapján kompenzált, Child A és B stádiumú cirrhoticus betegeknél az LC biztonságos eljárás. Bár a májcirrhosis a műtéti kockázatot extrém mértékben megnöveli, valamint a szövődmények lehetőségét, a hospitalizációt és a műtét idejét is emeli, a cirrhoticus betegek szimptómás cholelithiasisa egyértelmű műtéti javallatot képez.

Restricted access