Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for :

  • Author or Editor: Zsuzsanna Szabó x
  • Behavioral Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Dániel Ferencz
,
Ildikó Kuritárné Szabó
, and
Zsuzsanna Vajda
Restricted access

Koraszülöttek nyelvi fejlődésének jellemzőI, rizikótényezőI és a korrigált életkor

CHARACTERISTICS AND RISK FACTORS OF LANGUAGE DEVELOPMENT IN PRETERM INFANTS

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Zsuzsanna Varga
,
Miklós Szabó
, and
Valéria Csépe

A kognitív fejlődéspszichológiai és pszicholingvisztikai kutatások egyöntetű következtetése, hogy a koraszü- löttség nagy fokban növeli az atipikus nyelvi fejlődés rizikóját, mivel a koraszülötteket gyakran már csecsemőkoruktól kezdve sajátos nyelvi fejlődés jellemzi. A témában 1999 és 2018 között publikált kutatási eredmények alapján levonható az az egyértelmű következtetés, hogy a koraszülöttek atipikus nyelvi fejlődése a nyelvi feldolgozási szintek (fonológiai, morfoszintaktikai, szemantikai, szintaktikai) mindegyikét érintheti. Az óvodáskori nyelvi zavarok – számos tanulmány szerint – már a csecsemőkorban előrejelezhetők a viselkedésesnél érzékenyebb módszerekkel (pl. eseményhez kötött agyi potenciál).

Az atipikus nyelvi fejlődés hátterében viselkedéses és idegtudományi módszerekkel számos potenciális okot azonosítottak. Ilyen például az intrauterin (harmadik trimeszter) nyelvi tapasztalat hiánya, az éretlenség az agyi struktúrák sajátos vagy megzavart fejlődése.

Tény viszont, hogy a koraszülöttek nyelvi fejlődésének pontos megismerését számos olyan módszertani nehézség hátráltatja, mint a vizsgált populáció heterogenitása, a nyelvi mérőeljárások alacsony megbízhatósága, a korrigált és/vagy kronológiai kor alkalmazása. Mindez a mai napig nyitott kérdéseket vet fel mind a klinikai gyakorlat, mind a kutatások szempontjából.

A koraszülött-ellátás fejlődésének köszönhetően nő azoknak a kutatásoknak a jelentősége, amelyek a koraszülöttek nyelvi zavarainak a ma ismertnél mélyebb és megbízhatóbb feltárására irányulnak. A releváns tanulmányokban közölt eredmények várható hatása a klinikai gyakorlatra új lehetőséget ígér a nyelvi zavarok minél korábbi azonosításában, valamint a korai, prevenciós célú, a korai nyelvi fejlődést facilitáló programok kialakításában.

The unanimous conclusion of developmental-psychological and the psycholinguistical research is that pre- term birth enhances the risk of atypical language development, as preterm infants often undergo a special language development from infancy on.

With reference to the results of scientific investigations published between 1999 and 2018, unambiguous inference can be made: the atypical language development of preterm infants can be manifested at all levels of language processing (phonology, morphosyntax, semantics, syntax). According to the vast majority of studies the developmental language disorders prior to the school start are predictable already in infancy. These can be predicted for example by the event related brain potentials which proved to be more sensitive method compared to the behavioral ones.

A significant number of potential factors contributing to atypical language development were identified by the application of various behavioral and brain imaging methods. For example the absence of intrauterine (third trimester) language experience, the biological immaturity, as well as the specific or disturbed development of brain structures.

However, the exact disclosing of the preterm infants' language development is set back by several methodological problems such as the population heterogeneity, the applied linguistic measures of low reliability and the ambiguity in general use of adjusted and/or chronological age. These unsolved issues still produce highly-debated questions both from the point of the clinical practice and research.

Due to the continuous development of preterm infants' medical care the importance of those studies are increasing which put larger emphasis on more qualitative examinations oflanguage disorders compared to what is known nowadays.

The expected effects of all the results of relevant studies could produce a remarkable influence on clinical practice and provide new opportunity for the earlier identification of developmental language disorders. Furthermore, they could contribute to the development of effective, early facilitation of language development in preventive programs.

Open access

Sérülékeny identitás a kollektív áldozati tudat pszichológiai hatásai

Instable identity the psychological effects of collective victim consciousness

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Noémi Zsuzsanna Mészáros
,
Eszter Vámos
, and
Zsolt Péter Szabó

Tanulmányunkban a kollektív áldozati tudat nevű jelenség magyar nyelvű összefoglalóját kívánjuk nyújtani. Kollektív áldozati tudatról akkor beszélünk, ha egy csoport tagjai között nagyjából egybehangzóan osztott az a vélekedés, hogy a saját csoport egyszeri vagy akár sorozatos támadásoknak volt kitéve más csoportok által. Ezeket a támadásokat, amellett, hogy nem megérdemeltnek és igazságtalannak ítélik meg, olyan, a moralitás szabályait figyelmen kívül hagyó szándékos károkozásnak tartják, melyek bekövetkeztét a csoport nem volt képes megakadályozni, ezért kiszolgáltatottnak érzi magát. Ez a fajta identitáskonstruálás nemcsak a saját csoport belső működésére és jövőjére, hanem más csoportokkal való kapcsolataira nézve is jelentős hatással van.

A jelenség ismertetése során kitérünk a fogalom meghatározásával és operacionalizálásával kapcsolatos problémákra. Bemutatásra kerülnek a csoportszintű áldozattá válás tapasztalatát meghatározó dimenziók, a történelmi viktimizáció eredményeképpen létrejött kollektív áldozati identitás fenntartásának és továbbadásának módjai; emellett az áldozati identitáskonstruálás jelenségének funkciói, valamint destruktív és — lehetséges — konstruktív következményei is. Végezetül, a magyar történelmi pálya sajátosságaiból eredeztethető áldozati identitásállapot jellemzőit tárgyaljuk az elmúlt évek/évtizedek magyar társadalomtudományi kutatásai és elmélkedései alapján.

Open access

Az Összehasonlító Kollektív Áldozati Vélekedés Kérdőív magyar változatának pszichometriai jellemzői

Psychometric Properties and validity of the Hungarian version of the Collective Comparative Victim Beliefs Questionnaire

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Zsolt Péter Szabó
,
Noémi Zsuzsanna Mészáros
,
Pál Kővágó
, and
Éva Fülöp

Háttér és célkitűzések

Az Összehasonlító Kollektív Áldozati Vélekedés Kérdőív (ÖKÁVK) a csoport viktimizációjával kapcsolatos szubjektív konstrukciók, az összehasonlító kollektív áldozati vélekedések mérésére kidolgozott eszköz. A jelen tanulmányban a kérdőív magyar nyelvű változatainak a pszichometriai sajátosságait vizsgáljuk.

Módszer

A kérdőív két változatát (globális összehasonlító kollektív áldozati vélekedések; regionális összehasonlító kollektív áldozati vélekedések) teszteltük összesen hét független mintán, 1925 fő részvételével (1025 fő töltötte ki a globális verziót, 860 fő a regionális verziót). A kérdőív szerkezetét feltáró és megerősítő faktorelemzések segítségével vizsgáltuk, a kérdőív validitását pedig több releváns kimeneti változó segítségével ellenőriztük.

Eredmények

Az ÖKÁVK magyar változatában megjelennek és egymástól elkülönülnek a szakirodalomban korábban feltárt összehasonlító kollektív áldozati vélekedések: (1) exkluzív összehasonlítások: a saját csoport szenvedése mennyiségében és/vagy minőségében súlyosabb, mint más csoportok szenvedései; (2) inkluzív összehasonlítások: a saját csoport szenvedése mennyiségében és/vagy minőségében hasonló más csoportok szenvedéseihez; (3) lefelé összehasonlítások: más csoportok szenvedése mennyiségében és/vagy minőségében súlyosabb, mint a saját csoport szenvedései. A kérdőívben továbbá elkülöníthető a (4) saját csoport történelmi viktimizációjának személyes fontossága. Ezek a vélekedések és a saját csoport történelmi viktimizációjának személyes fontossága szignifikáns kapcsolatot mutatott releváns csoportközi kimenetekkel.

Következtetések

Az ÖKÁVK magyar változata alkalmas az összehasonlító kollektív áldozati vélekedések mérésére. Az összehasonlító kollektív áldozati vélekedések kapcsolatban vannak a csoportközi viszonyok szempontjából jelentős változókkal.

Open access

A kollektív bűntudat skála magyar nyelvű adaptációja

Adaptation of the collective guilt scale to Hungarian language

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
István Csertő
,
Zsolt Péter Szabó
,
Noémi Zsuzsanna Mészáros
,
Ben R. Slugoski
, and
Tibor Pólya

Jelen tanulmány a kollektív bűntudat többdimenziós mérésére alkalmas Kollektív Bűntudat Skála (Collective Guilt Scale) magyar nyelvű adaptációját mutatja be. A Branscombe, Slugoski és Kappen (2004) által publikált eredeti, három alskálát tartalmazó skálát egy további alskálával kiegészítve egy négy alskálából álló, összesen húsz állítást tartalmazó kérdőívet adaptáltunk. A Kollektív Bűntudat Elfogadása alskála a saját csoport által elkövetett múltbeli igazságtalanságok nyomán átélt bűntudat mérésére szolgál; a Kollektív Bűntudat Elvárása alskála a külső csoportoktól elvárt bűntudat mértékét mutatja; a Csoport Felelősségrevonhatósága alskála a kollektív bűnösség elvével való egyetértés indikátora; végül a Saját Csoport Iránti Személyes Felelősség Elutasítása alskála a saját csoport által elkövetett igazságtalanságokért vállalt egyéni felelősség relatív hiányát mutatja. A feltáró és a megerősítő faktorelemzések eredményei szerint magyar mintán az eredeti négy alskálából az előbbi két alskála használható megbízhatóan. A diszkrimináns érvényességre vonatkozó eredmények a szakirodalommal összhangban azt mutatják, hogy az egyes alskálákon kapott pontszámok nem magyarázhatók a személyes bűntudatátélési hajlammal, a személyes önbecsüléssel és a jó benyomásra való törekvéssel. A konvergens érvényesség vizsgálata szintén a szakirodalom alapján várt összefüggéseket mutatta ki. A magyar nemzettel való azonosulás két módját tekintve, a kollektív bűntudat elfogadása a kötődéssel korrelál pozitívan, melyre a magyar csoport iránti kritikus lojalitás jellemző, míg a kollektív bűntudat külső csoportoktól való elvárása a magyarok felsőbbrendűségét hirdető glorifikációval mutat pozitív korrelációt. A kollektív bűntudat elvárása továbbá pozitívan korrelál a társas dominancia orientációval. Végül a magyar–szlovák csoportközi viszony kontextusában végzett vizsgálatunk demonstrálta, hogy a kollektív bűntudat elvárása pozitív prediktora a csoportközi konfliktus észlelt megoldatlanságának.

Restricted access