Search Results

You are looking at 1 - 10 of 13 items for

  • Author or Editor: Ágnes Csikós x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Absztrakt:

Súlyos betegségek előrehaladott stádiumában szükség van az élet utolsó szakaszára vonatkozó döntések meghozatalára. Az ellátás előzetes tervezése a beteg számára biztosítja a döntés lehetőségét arra az esetre, ha az önálló döntéshozatal már nem lehetséges. A komplex – kezelésekre, a gondozás körülményeire, az értékpreferenciákra kiterjedő – tervezés a leghatékonyabb. Az ellátás előzetes tervezése javítja az életvégi ellátás minőségét, növeli az ellátással való elégedettséget, és csökkenti a hozzátartozók pszichés terhelését. A célok és preferenciák keretet adnak a professzionális ellátásnak, és az ellátás költségei is mérsékelhetők ezáltal. A tervezés pozitív hozadékait kutatások igazolják, és már számos szakmai irányelvben szerepel. Az élet végét övező kommunikációs tabu, a betegek és a hozzátartozók elutasító hozzáállása, illetve az ellátók részéről a szakértelem és a feltételek hiánya azonban nehezíti a gyakorlati megvalósulást. Magyarországon az ellátás előzetes tervezése szinte ismeretlen, pedig törvényi lehetőség van a kezelések visszautasítására, akár előzetesen is. Az ellátás előzetes tervezésének hazai bevezetéséhez szükség van valamennyi szereplő együttműködésére, a téma graduális és posztgraduális képzésbe való beemelésére, a gyakorlati alkalmazást segítő körülmények megteremtésére, valamint a társadalmi tudatosság növelésére. Orv Hetil. 2018; 159(4): 131–140.

Restricted access

A tumorasszociált hypercalcaemia az egyik leggyakrabban előforduló, életet veszélyeztető anyagcsere-rendellenesség daganatos betegekben, amelynek prevalenciája 20–30% a tumor típusától függően. Két fő formája a humorális és a lokális osteolyticus hypercalcaemia. A malignitáshoz társuló hypercalcaemia kialakulásában a tumorsejtek által szekretált számos mediátor vesz részt, amelyek elsősorban az osteoclast mediálta csontreszorpciót, másodsorban a renalis kalciumreabszorpciót serkentve játszanak szerepet a szérumkalciumszint emelésében. A hypercalcaemia felismerése gyakran jelent nehézséget, a nem specifikus tünetek jelenléte, valamint a tumoros alapbetegség és palliatív gyógyszeres kezelés okozta hasonló tünetek miatt. Mindezek okán a malignus daganatban szenvedők hypercalcaemiája gyakran aluldiagnosztizált. A malignitáshoz társult hypercalcaemia fel nem ismert esetei a mai napig a beteg halálát okozhatják. Manapság az esetek legalább 90%-a sikeresen kezelhető parenteralis folyadékpótlással és biszfoszfonátok adásával. Irodalmi adatok alapján a hypercalcaemiában szenvedő hospitalizált daganatos betegek kevesebb mint 40%-a kap megfelelő kezelést, amelynek oka a diagnosztikai és terápiás hibákban rejlik. Orv. Hetil., 2013, 154, 1367–1373.

Restricted access

Hospice-betegek körében a depresszió gyakori jelenség. Az utóbbi években a nemzetközi szakirodalom új jelenséggel, a demoralizációval is foglalkozik. Klinikai vizsgálatok szerint a depressziónál jobban jellemzi a palliatív ellátásban lévő betegek állapotát. Magyarországon a demoralizációval kapcsolatban még nem történtek vizsgálatok. Célkitűzés: A demoralizációs skála magyarországi bevezetése, gyakorlati hasznosíthatóságának megismerése. A demoralizáció és a depresszió vizsgálata, összehasonlítása. Módszer: A demoralizációs skála magyarra fordítása és felvétele a Beck-féle rövidített depressziós skálával együtt Pécsen az intézeti és otthoni hospice-ellátású betegek körében. Eredmények: A súlyosan demoralizált, ugyanakkor nem depressziós betegek aránya 10,5–21%. A demoralizáció súlyosságát tekintve 37–53% a súlyosan demoralizáltak aránya. Jelentősen demoralizáltabbak és depressziósabbak azok a betegek, akik fájdalomtól vagy súlyos fizikális panasztól szenvednek. Következtetés: Hospice-betegek körében a demoralizáció magasabb arányban jelenik meg, mint a depresszió. A demoralizációs skála alkalmas a betegeket foglalkoztató érzések, gondolatok megismerésére. A fizikai tünetek enyhítése befolyásolja az érzelmi állapotukat. A demoralizációs kérdőív hazai bevezetésével nyert eredmények alapján a módszer jó eszköze lehet a pszichés vezetésnek a palliatív ellátásban. Orv. Hetil., 2012, 153, 737–743.

Restricted access

Absztrakt

A közelmúltban a magyar gyógyszerpiac nagy hiányosságát pótolták: ismét törzskönyvi engedélyt kapott a szájon át adható rövid hatástartamú morfin. A rövid hatású morfinnak két indikációs területe van: a major analgetikus kezelés bevezetésekor a megfelelő dózis titrálása, valamint a fenntartó major analgetikus kezelés mellett jelentkező áttöréses fájdalmak kezelése. A cikk bemutatja a szájon át adható rövid hatástartamú morfin klinikai alkalmazásának alapjait. Orv. Hetil., 2015, 156(25), 1003–1006.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Ágnes Csikós, Mónika Menyhért, Ildikó Radványi, and Csilla Busa

Absztrakt

A gyász az élet természetes része, és mindig egyedi formát ölt. A kutatók mégis megpróbáltak és megpróbálnak különböző teóriákat kidolgozni, hogy értelmezzék, magyarázzák és emberközelivé tegyék ezt a különleges jelenséget. A szerzők célja napjaink gyászelméleti irodalmának áttekintése és a külföldön már bemutatásra került gyászelméletek megismertetése a hazai szakemberekkel. A XX. század első fele óta a gyászelméletek jelentős változáson mentek keresztül. Az újabb gyászelméletek több ponton is szakítanak a korábbi elméletek elgondolásaival. A gyász szakaszokra osztása helyett a rugalmas, megküzdésorientált kettős folyamatmodell, a jelentésalkotási folyamatot középpontba helyező jelentéskonstrukció-elmélet, valamint a veszteséget követő, fejlődésre fokuszáló modellek a meghatározóak. A szerzők fontosnak tartják, hogy a klinikumban tevékenykedő kollégák megismerjék a legújabb gyászelméleteket, hiszen munkájuk során gyakran találkoznak veszteséggel és veszteséget megélő emberekkel. A bemutatott modellek hozzájárulnak a hatékony munkavégzéshez, a gyászfolyamat jobb megértéséhez és a gyászolók megfelelőbb támogatásához. Orv. Hetil., 2015, 156(39), 1569–1576.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Mónika Menyhért, Ágnes Csikós, Ildikó Radványi, and Csilla Busa

Bevezetés: A pszichoszociális ellátás elősegíti a distressz csökkentését, javítja a betegek életminőségét, hatással van a kezelés sikerességére és a betegség lefolyására. Elősegíti, hogy a család meg tudjon birkózni a betegséggel, beszélni tudjanak róla, kezelni tudják a nehéz helyzeteket és felkészüljenek a jövőbeli kihívásokra. Célkitűzés: A szerzők célul tűzték ki az otthoni hospice-gondozást végző Pécs-Baranyai Hospice Alapítványnál a pszichoszociális ellátás elemzését, a támogatásban részesülők számának vizsgálatát. Módszer: Vizsgálatukban retrospektív adatelemzést végeztek. Eredmények: A Pécs-Baranyai Hospice Alapítványnál 8 év alatt az ellátott összes beteg 36%-a (273 fő) kért vagy ajánlottak számára pszichoszociális támogatást. A 273 esetből azonban csak 49% esetén valósult meg ténylegesen a kliens és a szakember találkozása, azaz a betegek 18%-a részesült pszichoszociális támogatásban. Következtetések: A Pécs-Baranyai Hospice Alapítvány betegei közül kevesebben részesülnek pszichoszociális támogatásban, mint ahányan valószínűleg rászorulnának. A pszichoszociális gondozás a gyakorlatban még nem szerves része a hospice-ellátásnak. Orv. Hetil., 2014, 155(37), 1485–1492.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Ildikó Radványi, Lajos Nagy, Sándor Balogh, and Ágnes Csikós

Absztrakt

Európában évente 2,5 millió ember halálát daganatos és egyéb előrehaladott stádiumú krónikus betegség okozza. Ez a szám várhatóan növekedni fog az európai népesség elöregedése miatt. A krónikus progresszív betegségben szenvedők jelentős hányadának halálát elnyújtott életvégi stádium előzi meg. Ebben a szakaszban a betegeknek súlyos tünetei, fájdalmai vannak, amelyek szükségessé teszik tüneti kezelésüket, palliatív ellátásukat. Sokszor nehézségekbe ütközik a betegek életkilátásainak megítélése, a betegség prognózisának becslése, és emiatt a fokozott palliatív ellátási igényű betegek korai meghatározása, kiválasztása. Az alábbi közlemény a „jó palliatív ellátás” alapelemeinek ismertetése során a leggyakrabban előforduló krónikusbetegség-lefolyási modelleket és azokat a faktorokat is bemutatja, amelyek használata segíti a gyakorló orvosokat abban, hogy könnyebben felismerjék a fokozott palliatív ellátási igényű betegeket és ezáltal már a betegség korábbi szakaszában is a betegek igényeinek megfelelőbb ellátást nyújthassanak. Orv. Hetil., 2015, 156(42), 1703–1709.

Restricted access

A halál és haldoklás témája napjainkban is a tabuk között szerepel Magyarországon. A végső stádiumba került betegek ellátása, tüneteinek kezelése, a család és a beteg pszichés támogatása nem megoldott. Célkitűzések: A szerzők kutatásukkal adatokat kívántak kapni a hazai felnőtt lakosság halállal, haldoklással kapcsolatos érzelmeiről, gondolatairól, valamint elvárásairól életük utolsó időszakára vonatkozóan. Módszer: Véletlenszerű kiválasztás mellett, 29 felnőtt-háziorvosi praxist vontak be a vizsgálatba. Összesen 845, rendelőben várakozó beteg töltött ki kérdőívet. Eredmények: A betegek több mint kétharmada (69%) súlyos, halálos betegsége esetén is otthon szeretne maradni és ott szakszerű ápolásban, gondozásban részesülni. A válaszolók mindössze 19%-a nyilatkozott úgy, hogy amennyiben a betegsége úgy hozza, kórházban szeretné tölteni az utolsó napjait. A megkérdezettek legnagyobb félelemként a kiszolgáltatottságot (55%) és a fájdalmat (38%) jelölték meg. A válaszadók 93%-a súlyos betegsége esetén is nagyon fontosnak tartja az őszinte tájékoztatást. Következtetések: A terminális állapotú betegek Magyarországon is otthonukban kívánnak ellátást kapni. A kutatási eredmények három fő területre hívják fel a figyelmet: a fájdalomcsillapítás és tüneti kezelés, az orvosok kommunikációs készségének, valamint az otthoni hospice-ellátás további fejlesztésének szükségességére. Orv. Hetil., 2011, 152, 1082–1092.

Restricted access

Purpose:

The general purpose of TELL ME study was to give an insight into the experiences of European family physicians with management of H1N1 pandemic flu.

Methods:

Qualitative research methods (focus group discussions, one-to-one interviews, and online data collection) were used to explore family doctors’ opinion and suggestions. Overall 158 family physicians took part in the study from six European countries.

Results:

Family doctors’ most important experience was that the official campaign was not able to compensate negative effects of the mass media. Due to the poor evidence-based information about new vaccines, it was difficult to convince the public and some health care professionals too. Lack of unified directives – under unclear circumstances – made the routine patient care more difficult and hampered the collaboration between different health care providers. Family physicians felt a pressure from health authorities to achieve high immunization rate, but got only a little support from them. Despite the difficulties, vaccination program was a success, mainly among high-risk population. For better handling of a future pandemic, Hungarian family physician made many general and practical suggestions.

Restricted access

A hospice-palliatív ellátás több mint 20 éve létezik Magyarországon, de az orvosok még keveset tudnak róla. A tanulmány célja gyakorlati információk nyújtása a hospice-ellátás lehetőségeiről, az ellátás indokoltságáról, az igénybevétel folyamatáról. A szerzők a Magyar Hospice-Palliatív Egyesület adatbázisának használatával áttekintik és elemzik az aktuális országos statisztikai adatokat és bemutatják a hospice-palliatív ellátás jogi, finanszírozási és képzési hátterét. Kiemelik, hogy Magyarországon 90 hospice-ellátó működik, ahol évente több mint 8000 végstádiumú daganatos beteget látnak el. A WHO-ajánlások szerint sokkal több szolgáltatóra, illetve intézményi betegellátóra, ágyra lenne szükség. A fejlesztést szemléleti problémák is nehezítik: későn kerülnek a betegek hospice-ellátásba, és nagy a tájékozatlanság a hospice-ellátás elrendeléséről. Sokan még mindig összetévesztik a krónikus, illetve ápolási ellátással. A palliatív orvosi licenc lehetősége és a rezidensek számára kötelező 40 órás palliatív továbbképzés javíthat ezen a helyzeten. A szerzők véleménye szerint az adatok minél szélesebb körben történő közzététele segíthet a hospice-ellátással kapcsolatos tévhitek lebontásában és a halállal, haldoklással kapcsolatos szemlélet formálásában. Orv. Hetil., 2014, 155(38), 1504–1509.

Open access