Search Results

You are looking at 1 - 10 of 45 items for

  • Author or Editor: Adorjáni Zsolt x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Restricted access
Restricted access

Eustathios, the illustrious scholar and clergyman of the 12th century AD, wrote a commentary to Pindar’s epinician odes, from which only the proem survives. Eustathios treatment of the lyric poet, his ideas and criteria of literary criticism have not been re-assessed since Kambylis’ interpretation and text edition (1991). The aim of this paper is to supply this re-evaluation. Besides, a new Homeric allusion and some evidence for Eustathios’ productive imitation of Pindar’s style are dealt with.

Restricted access
Restricted access

Minden Pindaros-óda szembesít az egység mibenlétével, mely a Pindaros-kutatás talán legfontosabb kérdése. Ám minden költemény más és más módon egységes, s ez igaz a hatodik olympiai ódára is, melyet a költő egyik legnagyszerűbb versének szokás tartani. Jelen tanulmányban megmutatom, hogy az O. 6 egységét a költő (Pindaros) és a jós (Hagésias, a győztes és Iamos, a mondabeli ős) metaforikus párhuzama biztosítja, melynek alapja két, a költőre és a jósra egyaránt jellemző mozzanat: az isteni ihlet és kimondás-kifejezés pillanata. Ezek jelennek meg a jós (Iamos) elhivatásának leírásában (58–70), majd a költő saját tevékenységére reflektáló megnyilatkozásában (82–91), mely a vers legvitatottabb soraiban fogalmazódik meg. E magból sugárzanak szét a költő és a jós tevékenységének metaforái a győzelmi óda egészében.

Restricted access

This paper scrutinizes a textually controverted passage of the Pindaric corpus. Previous attempts to solve the problem are reviewed and their shortcomings pointed out. The interpunction of Rose (1939) is adopted, yet with a minor conjecture (ἔχει〈ς〉) and a new interpretation of the metaphor ὀφΘαλμός. Beyond the textual improvement my aim is to contribute to the understanding of this very motif of intriguing complexity: the eye of the king.

Restricted access

In this paper I analyse two Pindaric poems in order to detect similarities in the imagery. The central motifs turn out to be strong optical metaphors that cluster around the extremes of light and darkness. Furthermore, these motifs support the same poetic message in both poems: The notion of victory bringing about harmony and equilibrium in the life of the victor. The artistic expression of this is the equinox in the Second, the new-moon ( synodos ) in the Third Olympian Ode. Therefore, the much controverted question of pythagorean-orphic influence in the Second seems to be futile, since the underlying system does not obey the rules of philosophy, but of poetry. Its meaningfulness is provided not by philosophic concepts, but by poetic vision.

Restricted access

A charis Pindaros költészetének s egyszersmind ars poeticá jának egyik központi fogalma. Jelen vizsgálat célja nem a személyes istennő vagy az elvont erő jelentésének meghatározása, sokkal inkább hatáskörének felderítése. A 14. és a 7. olympiai óda olyan metaforákkal jeleníti meg a Charist, melyek a virágzás (ΘΑΛ-), a szerelem (ΕΡΑ-) és a látás (ΙΔ-) képzetkörét idézik fel. E motívumok végigkísérik a Charisok pindarosi ábrázolását. Dolgozatom az állandó képi szemlélet változó formáit követi végig, kitér a Charisszal rokon Múzsa jellemzésére és bemutatja a tekintet motívumának központi jelentőségét.

Restricted access

This paper aims to reexamine the arguments concerning the three main problems of the fragmentary Euripidean tragedy Phaethon , i.e. what character and conflict lies behind Phaethon's excessive reluctance to the marriage; who the mysterious bride is; and finally, what kind of exodos fits in the dramatic context on the basis of the fragmentary textual evidence. In my discussion Goethe's reconstruction is dealt with closely; moreover, the poet's suggestions prove to be valuable not only artistically, but philologically as well. Some personal bias of his treatment nevertheless hints at a new articulation of the Phaethontic character in the Euphorion-episode of FaustII and a general reevaluation of the hybris-drama.

Restricted access