Search Results

You are looking at 1 - 8 of 8 items for :

  • Author or Editor: Bálint Bánfai x
  • Medical and Health Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Absztrakt:

Bevezetés: A WHO adatai szerint évente több mint 2 millió ember hal meg alkoholabúzus miatt. Az alkoholt fogyasztók egy része a sürgősségi betegellátó rendszerben jelenik meg. Van, aki csupán józanodás céljából, van, aki az alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható baleseti sérülés miatt, és van, aki az ehhez köthető belgyógyászati betegségei következtében. Célkitűzés: Kutatásunk céljául tűztük ki, hogy feltárjuk, hány alkoholbefolyásoltság alatt álló beteg kerül be a kórházi sürgősségi ellátórendszerbe, illetve a finanszírozás szempontjából mekkora terhet rónak az ellátóosztályra. Módszer: Kutatásunkat a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központja Sürgősségi Betegellátó Tanszékének Sürgősségi Betegellátó Osztályán végeztük, a 2016. január 1. és december 31. közötti időszakban. Mintánkat a Sürgősségi Betegellátó Osztályon megjelent, alkoholbefolyásoltság alatt álló, felvételre jelentkező betegek alkották (n = 1326). Az adatokat dokumentumelemzés keretén belül értük el. Az adatok elemzését SPSS 22.0 statisztikai szoftverrel végeztük. Eredmények: A bekerülő betegek 78%-a férfi volt. A minta átlagéletkora 50 ± 14,518 év volt. A lakhellyel rendelkezők a minta 71,1%-át, míg a hajléktalan betegek a 28,9%-át képezték. A triage-skála szerint 608 beteg a T5-ös kategóriába került, mivel csak detoxikálásra volt szükségük. A tudatszint tekintetében a betegek 93,7%-a a Glasgow Kóma Skála (GCS) szerinti 14 vagy 15 pontot kapott. A betegek 14,6%-a nem várta meg az orvosi vizsgálatot. A járó- és fekvőbeteg-ellátás keretén belül is, ezen betegek ellátása nyereségesnek mondható a vizsgált változók tekintetében. Következtetés: A sérülések diagnosztikája és ellátása a hazai irányelveknek megfelelően történik. A várttal ellentétben ezen betegek ellátása nyereséges az osztály számára, bár a kiadások szempontjából csak a fix költségek kerültek összegzésre. Orv Hetil. 2019; 160(43): 1698–1705.

Open access

Az elsősegélynyújtási attitűd változása a COVID–19-járvány idején

Changes of first-aid attitude during the COVID–19 pandemic

Orvosi Hetilap
Authors:
József Betlehem
,
Henrietta Bánfai-Csonka
,
János Musch
,
Krisztina Deutsch
,
Emese Sánta
, and
Bálint Bánfai

Összefoglaló. Az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2 ) okozta járvány hirtelen megnövekedett betegszámai és halálozásai komoly kihívás elé állították az egészségügyi ellátás minden színterét. A magas időfaktorú kórképek ellátásában a laikusok által végzett elsősegélynyújtás alapvető fontosságú a beteg túlélése és maradandó egészségkárosodásának elkerülése szempontjából. Az áttekintés célja rávilágítani arra, hogy a SARS-CoV-2 okozta járvány idején az első észlelők által megkezdett azonnali beavatkozások késlekedése mögött az elsősegélynyújtói attitűd változása feltételezhető. A társadalmilag fontos elsősegélynyújtás fenntartása érdekében az Európai Újraélesztési Tanács is módosította az elsősegélyre, az alapvető, eszköz nélküli újraélesztésre vonatkozó irányelveit, továbbá ajánlásokat fogalmazott meg a járvány idején a biztonságos elsősegélynyújtás oktatásával kapcsolatban. A hazai adaptáció érdekében a jelen áttekintés összefoglalja a legfontosabb eljárásrendi szempontokat, kiegészítéseket, és kitér azok gyakorlati alkalmazhatóságára is. Az eljárásrendek változásának legfőbb célja, hogy a segítségnyújtói szándékot a koronavírus-járvány előtti motiváltsági szintre lehessen visszahozni és azt tovább fokozni szakszerű oktatási anyagok és korszerű módszerek révén. Orv Hetil. 2021; 162(15): 571–578.

Summary. The sudden increase in the number of patients and deaths from this novel type of coronavirus (SARS-CoV-2) pandemic poses a serious challenge to all arenas of health care delivery system. The care of high-time dependent-factor illnesses is essential for the survival of a patient and the need for avoiding impairment of health. The purpose of the review is to highlight that a change in first-aid attitudes can be assumed behind the delay in immediate interventions initiated by first responders during the SARS-CoV-2 pandemic. To maintain socially important first aid, the European Resuscitation Council amended its guidelines on first aid, basic life support and made further recommendations at the time of pandemic on first-aid education, too. For effective domestic adaptation, the present overview summarises the most important aspects of guidelines and their supplements and also covers their practical implementations. The main purpose of the change in guidelines is to bring the willingness of the first responders back to the level before the coronavirus pandemic, and to further enhance it with professional educational materials and modern methods. Orv Hetil. 2021; 162(15): 571–578.

Open access

Hány éves kortól képesek a gyermekek újraéleszteni? – A hatékonyság felmérése általános iskolás gyermekek körében

At what age can children perform effective cardiopulmonary resuscitation? – Effectiveness of cardiopulmonary resuscitation skills among primary school children

Orvosi Hetilap
Authors:
Bálint Bánfai
,
Attila Pandur
,
Emese Pék
,
Henrietta Csonka
, and
József Betlehem

Absztrakt:

Bevezetés: Keringésmegállás esetén az azonnali laikus segítségnyújtás életmentő lehet. Célkitűzés: Célunk volt felmérni, hogy az általános iskolás korosztály hány éves kortól képes hatásosan végezni az újraélesztést. Módszer: A kutatásban 164 fő, 7–14 éves korú gyermek vett részt, amelynek során a résztvevők egy 45 perces újraélesztés-oktatáson vettek részt kis csoportokban (8–10 fő/csoport). Az oktatás végén az újraélesztési fantomon kétperces folyamatos újraélesztést kellett bemutatniuk, amelynek során a teljesítményt az „AMBU CPR Software” segítségével mértük. Eredmények: A mellkaskompressziók átlagos mélysége 44,07 ± 12,26 mm volt. A résztvevők 43,9%-a volt képes hatásos mellkaskompressziót kivitelezni. A lélegeztetés során befújt levegő mennyisége átlagosan 0,17 ± 0,31 liter volt. A résztvevők 12,8%-a volt képes a lélegeztetést hatásosan kivitelezni. A mellkaskompresszió mélysége (p<0,001) és a befújt levegő mennyisége (p<0,001) is szignifikáns összefüggésben volt a gyermek életkorával, testsúlyával, testmagasságával és BMI-értékével. Következtetések: Az általános iskolások képesek megtanulni az újraélesztés lépéseit, amelynek hatásos kivitelezése főként a gyermek testi adottságaitól függ. Orv. Hetil., 2017, 158(4), 147–152.

Restricted access

Absztrakt

Bevezetés: A megfelelő emelt szintű újraélesztési ismeretek elengedhetetlenek a sürgősségi ellátásban dolgozó szakemberek számára. Célkitűzés: A szerzők célja a magyarországi mentőtiszthallgatók felnőtt emelt szintű újraélesztési ismereteinek felmérése volt. Módszer: Felmérésüket a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának és a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karának III. és IV. évfolyamos hallgatói körében végezték, saját szerkesztésű kérdőív segítségével. A mintába 97 fő hallgató került be (n = 97). Eredmények: A hallgatók átlagosan 67,79%-os eredménnyel teljesítettek a felmérésen. A férfiak és a nők összpontszámai között nem volt szignifikáns különbség (p = 0,725). Az alacsony életkor szignifikánsan javította az elért összpontszámokat (p = 0,003). A nappali tagozatosok szignifikánsan magasabb összpontszámot értek el, mint a levelezősök (p = 0,004). Az egyes képzőintézmények hallgatóinak összpontszámai között szignifikáns különbség nem volt a felmérés során (p = 0,254). Következtetések: Célszerű lenne a mentőtisztképzésben a témával foglalkozó tantárgyak számát növelni, a számonkérések kritériumrendszerét szigorítani. A szerzők a jövőben indokoltnak tartanák a gyakorlati ismereteket vizsgáló felmérés elvégzését. Orv. Hetil., 2016, 157(37), 1476–1482.

Restricted access

Segítség a távolból – A videoasszisztált újraélesztés jelene és jövője

Help from a distance – The present and the future of video-assisted cardiopulmonary resuscitation

Orvosi Hetilap
Authors:
Bálint Bánfai
,
József Betlehem
,
János Musch
,
Krisztina Deutsch
,
Emese Sánta
,
Luca Ferkai
, and
Henrietta Bánfai-Csonka

A kórházon kívül bekövetkezett keringésmegállások esetén a túlélésben nagy szerepe van a minél előbb, szakszerűen megkezdett újraélesztésnek. A bajbajutottat általában egy laikus személy észleli, a segítségnyújtási hajlandóság azonban elmarad az elvárhatótól. A segítségnyújtási aránynak és az újraélesztés minőségének javulásához hozzájárulhat a diszpécserasszisztált újraélesztés alkalmazása, melynek során a szakember a segélyhívás során instruálja a helyszíni ellátót. A széles körben bevezetett telefonasszisztált újraélesztés továbbfejlesztett változata a videoasszisztált újraélesztés, mely a hangalapú kommunikáción túl biztosítja a videoalapú kommunikációt is, ezzel pontosabb képet adva a helyszínről, a bajbajutottról és az ellátóról egyaránt, valamint biztosítva a valós idejű visszajelzés lehetőségét. Korábban a témában főként szimulált környezetben történtek felmérések, melyek kimutatták a videoasszisztált újraélesztés pozitív hatásait. A technológia néhány országban már a valós ellátási rendszerbe is bekerült. A pozitívumok ellenére fontos megvizsgálni az eddig kevésbé kutatott aspektusokat is, melyek a technológia hatékonyságát befolyásolják. Ilyen lehet a kamerapozíció, a képminőség, a környezeti viszonyok, valamint az ellátók és a diszpécserek ismerete és attitűdje a videoasszisztált újraélesztéssel kapcsolatban. Az utóbbiak tisztázása azért fontos, mert a technológia rendelkezésre állása önmagában még nem garancia a sikeres implementációra. Összefoglalva, javasolt egy nemzeti CPR-regiszter létesítése. A V-CPR-módszer bevezetéséhez hazai környezetben végzett tanulmányokra van szükség. Javasolt egy szakmai konszenzus-munkacsoport alakítása az összes érintett szakértő bevonásával a V-CPR irányelveinek kidolgozásához. Orv Hetil. 2023; 164(1): 11–18.

Open access

A káliumion-zavarok jelentősége a sürgősségi ellátásban

The importance of potassium ion disturbances in emergency care

Orvosi Hetilap
Authors:
Kitti Máté-Póhr
,
József Betlehem
,
Bálint Bánfai
,
Balázs Horváth
,
Norbert Dávid Bődi
, and
Emese Sánta

Bevezetés: A káliumzavarok előfordulása a sürgősségi osztályokon számottevő, ami jelentős morbiditással és mortalitással jár. Célkitűzés: A kutatás célja, hogy bemutassa a dyskalaemiák prevalenciáját hazai sürgősségi betegellátó osztályon, a kialakulás és a kezelés körülményeit, befolyásoló tényezőit. Módszer: Keresztmetszeti, retrospektív vizsgálatot végeztünk, anonim módon. A minta, nem véletlenszerű mintavételi módszert követően, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet Sürgősségi Betegellátó Osztályán 2021. szeptember és december között jelentkező, hypo- (n1 = 130) vagy hyperkalaemiával (n2 = 70) diagnosztizált páciensekből állt (n = 200). A kapott adatokat leíró és matematikai statisztikai számításokkal (khi2-próba, kétmintás t-próba, ANOVA és korrelációanalízis) értékeltük ki, SPSS 22.0 szoftver segítségével (p<0,05). Eredmények: A hypokalaemia hajlamosító tényezői közé tartozott a női nem (p<0,001) és a magasvérnyomás-betegség (p = 0,04). A középsúlyos hypokalaemiás páciensek 60%-a diagnosztizált hypertoniás volt (p = 0,003). A hyperkalaemiás állapotokhoz az emelkedettebb vércukorértékek (p<0,001), a diabetes mellitus (p<0,001) és a krónikus vesebetegség volt köthető (p<0,001). Minél súlyosabb volt a káliumeltérés mértéke, annál nagyobb valószínűséggel voltak jelen kórjelző diagnosztikus EKG-eltérések, melyek hyperkalaemia esetén 48,6%-ban fordultak elő (p<0,001). A prezentációs panaszok tekintetében a fulladással jelentkezők esetében volt a legmagasabb a szérumkáliumszint (p<0,001). Az életmentő beavatkozásra szoruló betegek többsége súlyos hypokalaemiával bírt (p<0,001). A hyperkalaemia, illetve a hypokalaemia gyakran járt kórházi felvétellel, míg ritkábban halálozással. Következtetés: Mindenképpen hasznos lenne a dyskalaemiás állapotok kezelésére egységes irányelvek kidolgozása, amelyek nagymértékben növelhetik a betegbiztonságot, és megkönnyíthetik a klinikus döntési helyzetét kritikus szituációkban. Orv Hetil. 2024; 165(5): 183–191.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Bálint Bánfai
,
Krisztina Deutsch
,
Melinda Petőné Csima
,
Sára Jeges
,
Dóra Domina-Tancsics
,
József Betlehem
, and
Kinga Lampek

Absztrakt

Bevezetés: A gyermek-alapellátás fejlesztése abban az esetben valósulhat meg hatékonyan, ha ismerjük az ellátók és ellátottak véleményét is. Célkitűzés: A kutatás célja volt a 0–7 éves gyermeket nevelő szülők elégedettségének felmérése gyermekük háziorvosával kapcsolatban. Módszer: A kutatás a Társadalmi Megújulás Operatív Program 6.1.4/12/1-2012-0001 „Koragyermekkori (0–7 év) program” kiemelt projekt keretében zajlott Budapesten és további öt megyében. Az adatfelvételt követően 980 kérdőív volt értékelhető (n = 980), továbbá 10 fókuszcsoportos interjúban 93 szülő (n = 93) vett részt. Eredmények: A kérdőívekben adott válaszok alapján (1–4 skálán értékelve) a szülők leginkább az orvostól kapott tájékoztatással voltak elégedettek (3,8), legelégedetlenebbek pedig a várakozási idővel és a rendelés időpontjával (3,4). A fókuszcsoportos interjúk eredménye hasonlóan alakult a kérdőíves vizsgálat eredményeihez. Következtetések: Az eredmények birtokában a megkérdezett szülők kérdőívekben és fókuszcsoportos interjúkban adott válaszai alapján „inkább elégedettek” vagy „elégedettek” gyermekük háziorvosával, ami jó eredménynek tekinthető, de a negatív vélemények értékelésével további javulás lehetséges. Orv. Hetil., 2015, 156(31), 1253–1260.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
József Marton
,
Attila Pandúr
,
Emese Pék
,
Krisztina Deutsch
,
Bálint Bánfai
,
Balázs Radnai
, and
József Betlehem

Bevezetés: Az alapszintű életmentő beavatkozások ismerete és az ezzel kapcsolatos, megfelelő készségek évente milliók életét mentheti meg Európában. Célkitűzés: A szerzők célul tűzték ki az alapszintű életmentő beavatkozások ismeretének összehasonlítását több európai ország fiataljai körében. Módszer: Összesen 13 európai országból 1527 önkéntes részvételével történt a vizsgálat. A kérdőív szociodemográfiai és alapszintű életmentő ismereteket vizsgáló kérdéscsoportokból állt. A maximálisan elérhető pontszám 18 volt. Eredmények: Az alapszintű életmentő beavatkozások oktatásában részesült fiatalok átlagosan 11,91 pontot értek el, míg azok, akiket nem oktattak életmentésre, átlagosan 9,6 pontot (p<0,001). A volt szocialista országok fiataljainak átlagos eredménye 10,13 pont volt, a nyugat-európai diákoké pedig 10,85 pont (p<0,001). A legjobb eredményt a svéd fiatalok szerezték, a legrosszabbat pedig a belgák. Következtetések: Az eredményekből kiderül, hogy az európai országok fiataljai körében jelentős eltérések vannak az alapszintű életmentő beavatkozásokkal kapcsolatos ismeretekben. A nyugat-európai országokban élők, illetve az oktatásban részesültek magasabb ismeretszinttel rendelkeznek. Orv. Hetil., 2014, 155(21), 833–837.

Restricted access