Search Results
You are looking at 1 - 2 of 2 items for :
- Author or Editor: Ilona Mihály x
- Biology and Life Sciences x
- Refine by Access: All Content x
A lucerna magoltására alkalmas két Sinorhizobium meliloti törzs túléloképességét ellenoriztük laboratóriumi körülmények között. Az oltás szempontjait figyelembe véve a baktériumtörzsek túléloképességét a magfelszínen, folyékony táptalajban, talajban és mezogazdasági hulladék felhasználásával készített komposztban ellenoriztük 1-6 hetes idotartamban. A kiindulási sejtszámhoz képest a törzsek túléloképességét (pusztulását és esetleges szaporodását) az általunk módosított, szelektív táplemezes kitenyésztéssel követtük nyomon antibiotikum marker segítségével. Megállapítást nyert, hogy a különféle lucernamagvak felszínén a Rhizobium törzsek túléloképességét a fajtatulajdonságok erosen befolyásolják. A fajták és az oltóanyagok közötti kompatibilitás-vizsgálatoknak tehát a mikrobiális oltóanyagok alkalmazásánál nagy jelentosége van. Talajokban a Rhizobiumok perzisztenciáját a talajok kötöttsége, alacsony pH-ja és a tápanyag-szegény körülmények is gátolhatják. Az alkalmazott törzsek vivoanyagának a nagy szerves- és tápanyagtartalmú komposztok a legmegfelelobbek. Az anaerob módon eloállított komposzt a vizsgált törzsek túléloképességéhez kedvezobb körülményeket biztosít. Ennek oka feltételezésünk szerint a biotikus tényezok kedvezobb alakulása, azaz az anaerob körülményekhez adaptálódott konkurens mikrobák kisebb fokú versenyképessége lehet. Feltételezéseinket a sterilizált komposztban kimutatott nagyobb mértéku túléloképesség támasztja alá. A megfelelo komposztok ilyen irányú felhasználásával kiváltható a tozegek alkalmazása, az oltóanyag-eloállítási technológia gazdaságosabbá teheto.
Üvegházi modellkísérletben neveltünk búzanövényeket szennyvíziszapot különböző arányban tartalmazó talajkultúrákban, és 50 napi tenyészidő után a talajmikrobiota állapotjelzőit elemeztük tavaszi búza jelzőnövénnyel. Megállapítottuk, hogy az iszapadagolás minden esetben növelte a kontrollhoz képest az összes csíraszámot, különösen 30% iszaptartalom felett. A kitenyészthető mikrobák között a rizoszférában minden szennyvíziszap-adagnál a baktériumok, különösen a Gram-negatív típusúak dominálták. A mikroszkopikus gombák közül leggyakrabban az élesztők fordultak elő. Az iszapadagolás következtében megnövekedett a redox és hidrolitikus talajenzimek aktivitása (dehidrogenáz, kataláz, proteáz, ureáz, β-glukozidáz és foszfatáz), s ezt a jelenlévő nehézfémek nem befolyásolták. Az iszapkezelés kedvezően hatott a növények fejlődésére, különösen a magasabb iszapkoncentrációknál nőtt meg a hajtás/gyökér arány, azaz a zöldtömeg felhalmozás fokozódott. Az iszapok rövidtávú alkalmazásával ily módon a talaj-termékenységre és a talajok fizikai-kémiai-biológiai tulajdonságaira kedvezően ható módszerhez juthatunk.