Search Results
You are looking at 1 - 2 of 2 items for :
- Author or Editor: Judit Moldvay x
- Medical and Health Sciences x
- Refine by Access: All Content x
A molekuláris célzott terápia – a lehetőségek bővülésével – egyre inkább szerephez jut a tüdőrákos betegek ellátásában. Ezzel együtt rendkívül fontossá vált a daganatnak nemcsak a pontos szövettani tipizálása, hanem molekuláris jegyeinek feltérképezése is. A rutin klinikai gyakorlatban citotoxikus kezelésnél betegszelekció céljából prediktív szöveti markereket még nem alkalmazunk, azonban egyre bővülnek azok a kutatási eredmények, amelyek segíthetik az onkológusokat abban, hogy egyszer majd a betegeiket egyénre szabott kemoterápiában részesíthessék. Különösen megnőhet ennek jelentősége akkor, amikor a beteg életkora, általános állapota és/vagy társbetegségei miatt a kemoterápiának még az alkalmazhatósága is megkérdőjeleződik. A tüdőrák molekuláris célzott terápiája manapság elsősorban az adenocarcinomában szenvedőknek ad reményt, az intenzív kutatások eredményeképpen azonban már körvonalazódnak további ígéretes terápiás célpontok. Napjainkban az onkopulmonológia forrongó korszakának lehetünk szemtanúi, ami minden nehézsége ellenére a tüdőrákban szenvedők és kezelőorvosaik számára egyaránt reményekkel szolgál. Orv. Hetil., 2012, 153, 909–916.
Az ismételt nagydózisú (75 mg/m2) cisplatin főként tüdődaganatos betegekben választandó kemoterápia. A cisplatin ismert vesekárosító hatásának kivédésére a szerzők intézményében tradicionális elő- és utóhidratációt szoktak végezni (összesen 3,5–4,0 liter sóinfúzió 3–4 óra alatt). Ennek ellenére a cisplatin okozta nefrotoxicitás – különösen kardiovaszkuláris- vagy cukorbetegségben szenvedő tüdőrákos betegek körében – igen gyakori. 2005 és 2009 között részletes és hivatalossá vált nemzetközi ajánlások jelentek meg a cisplatin vesekárosító hatásának előrejelzéséről és hatásos prevenciójáról. Ezek lényege, hogy 1) önmagában a szérum-kreatininkoncentráció alapján nem szabad megítélni a vesefunkciót, 2) mindig ki kell számítani – leginkább a Cockcroft-Gault-képlet segítségével – a kreatininclearance-et és ennek értéke alapján értékelni a vesefunkció csökkenésének mértékét, 3) biztosítani kell a cisplatinnal kezelendő beteg euvolaemiáját, és azt, hogy a kezelés előtt, alatt és utána még napokig a cisplatinnal kezelt betegben minimum 100 ml/óra sódiurézis álljon fenn (sódiurézis: ~1%-os Na+-koncentrációjú vizelet). Ezen ajánlások betartásával több tüdőrákos beteg cisplatinnal is tartósan kezelhető maradhat. Sőt, egy sor más, csökkent vesefunkció miatt csökkentett dózisban adandó citotoxikus szer is teljes dózisban alkalmazható marad. Magyar Onkológia 54: 289–296, 2010
