Search Results
You are looking at 1 - 10 of 15 items for
- Author or Editor: Soltész Péter x
- Refine by Access: All Content x
Az IKT-használat jellegzetességeinek vizsgálata főiskolások körében
Investigating the characteristics of ICT-usage between college students
Háttér és célok: Az IKT-eszközök használatára vonatkozó eddigi vizsgálatok az IKT-használat különböző területeit tárták fel, mint például információszerzés, kapcsolattartás, kommunikáció, tanulás stb. (Krajcsi, Kovács és Pléh, 2001; Csepeli és Prazsák, 2010). Hogy mire is használjuk az IKT-eszközöket és különösen az internetet, az nagyban függ az életkortól is, bár a feltételezésekkel ellentétben a kutatások eredményei szerint nem a digitális bennszülöttek ezen eszközök professzionális felhasználói. Vizsgálatunk kérdései, amelyekre jelen cikkben kitérünk, hogy milyen attitűdjeik vannak a főiskolás korosztálynak a számítógépekkel kapcsolatban, mely eszközöket mennyi ideje ismerik, valamint milyen területei vannak a főiskolások IKT-használatának, mennyire használja ki ez a korosztály az online terület adta lehetőségeket, és hogyan alkalmazzák ezeket az IKT-eszközöket a tanulás közbeni kikapcsolódásra.
Módszer: Kutatásunkban a főiskolások IKT-használati szokásait kérdőíves módszerrel mértük fel.
Eredmények és következtetések: Kutatásunk eredményei egy általános képet adhatnak a főiskolások IKT-használati szokásairól, mely segíthet egy-egy IKT-vel kapcsolatos kérdés összetettebb szemlélésében.
A papírról és képernyőről való olvasás és a talpas, illetve talpatlan betűtípusok hatása az elsajátításra
The impact of reading printed or monitor displayed texts and of the use of serif and sans-serif typeface on the knowledge acquisition process
Háttér és célok: A figyelem alapvető folyamatainak különböző tudáshordozókon való teljesítménykülönbségét vizsgáltuk a hagyományos papíralapú és a monitorról való szövegolvasás összehasonlító vizsgálatában. A kognitív folyamatok perceptuális feldolgozási szintjein eltérések lehetnek a monitor és a papíralapú hagyományos hordozók között. Az egyszerűség kedvéért magát a formázási sajátosságokat is elkerülő vizsgálatban pdf szövegeket és azok nyomtatott példányait hasonlították össze az Eszterházy Károly Főiskola munkatársai. Míg a két olvasási forma hasonlónak tűnik, rengeteg különböző perceptuális kognitív szinten számottevő különbség adódik. Különbséget jelenthetnek az elsajátítás, illetve a felidézés terén a betűjelek formái is. Elterjedt nézet szerint a talp nélküli betűtípusokat (sans-serif) elektronikus formában (például webes megjelenítés esetén), míg a talpasokat (serif) nyomtatott formában (például újságok, könyvek szövegei esetében) ajánlott használni a könnyebb olvashatóság érdekében. Mindkét megjelenítés esetében megvannak azok a sajátosságok, amelyek okán az adott csoport tagjai olvashatóbbak.
Módszer: Hetvennégy fős vizsgálatunkban négy különböző szöveget olvastak el főiskolás hallgatók különböző betűtípussal képernyőn, illetve papírról. Minden vizsgálati személy a négy szöveg közül kettőt elektronikusan és kettőt nyomtatottan kapott, véletlenszerű sorrendben. Ügyeltünk arra, hogy mind az elektronikus, mind a nyomtatott szövegek esetében egyik véletlenül kiválasztott talpas, másik véletlenül kiválasztott talpatlan típusú legyen a vizsgálatban szereplő három-három típus közül.
Eredmények: Egyik vizsgálati tényező esetében sem találhatóak szignifikáns különbségek a betűtípusok, illetve a megjelenítési módok között, tehát a vizsgálat szerint nem meghatározó az, hogy milyen felületen s milyen betűtípussal írva kapják a hallgatók a szövegeket.
Konklúzió/következtetések: A jelenlegi korosztály és a mai technikai eszközök mellett az a hipotézis, miszerint a talpas betűtípusokat nyomtatott formában, a talpatlan betűtípusokat pedig számítógépen könnyebb olvasni, e kutatás szerint nem igazolható. El kell továbbá vetnünk azt a feltételezést is, hogy a papíron, illetve monitoron történő olvasás sebessége alapvetően jelentősen eltér vagy különböző megértési szintet eredményez.
A multitasking jelenség hatása a feladatvégzésre és az időbeosztásra módszertani előtanulmány
The effect of multitasking on task performance and time management: A pilot study of methodology
Háttér és célok: A modern információs és kommunikációtechnikai (IKT) eszközök alkalmazásának alapvető jellemzője a multitasking jellegű használat, vagyis a több információforrás párhuzamos futtatása. A tanulás kontextusában ez azt jelenti, hogy az IKT-eszközök minimális viselkedéses befektetés ellenében megkönnyítik a tanulási célunknál jutalmazóbb figyelmi folyamatok működtetését. Vizsgálatunk célja, hogy az átlagos IKT-környezetben zajló tanulási folyamatot modellezzük laboratóriumi körülmények között, ezáltal vizsgálva a multitasking hatását a személyek feladatvégzésére.
Módszer: A vizsgálatban alkalmazott főfeladat a Flanker-teszt volt, mely az egyik leggyakrabban alkalmazott figyelmi és gátlási feladat. A főfeladat végzését ugyanakkor időről időre megzavarták bizonyos (villogó vagy egyéb módon jelző) disztraktorok, amelyek lehetővé tették, hogy a főfeladatról a vizsgálati személyek átváltsanak rájuk, és korlátlan mennyiséget „fogyasszanak” belőlük. A vizsgálatot 91 diákkal végeztük el az Eszterházy Károly Főiskoláról. Célunk a disztraktorokkal eltöltött pihenések hosszának, illetve számának főfeladatban nyújtott teljesítményre gyakorolt hatásának felmérése volt.
Eredmények: A pihenések hossza és száma, valamint a reakcióidő között nem találtunk összefüggést. Míg a pihenés hossza és a teljesítmény között erős negatív korreláció volt kimutatható, a sok megszakítás nem mutatott kapcsolatot a teljesítménnyel. Közvetlenül a pihenés után a személyek reakcióideje átlagosan javult. A több feladatot végző személyek arányaiban jobb válaszokat adtak.
Konklúzió/következtetések: Eredményeink a pesszimista multitasking metahipotézist támasztották alá, vagyis azt találtuk, hogy a többet pihenő személyek túlbecsülik a pihenés teljesítményükre gyakorolt hatását, hiszen valójában a több pihenés rosszabb teljesítménnyel járt együtt. Viszont ha a vizsgálati személy képes korlátozni a pihenések hosszát, vagyis a disztraktív ingerek hosszú távra nem vonják el a figyelmét a főfeladatról, ezek a rövid pihenők pozitívan befolyásolják a teljesítményt.
Az IKT hatása a kognitív működésekre iskoláskorban
ICT effects on cognitive function in school age
Háttér és célok: Tanulmányunkban arra kerestük a választ, hogy hogyan változnak a 10–18 éves korosztály képességei, készségei az új infokommunikációs technológiák (IKT) elterjedésével. Feltételezésünk szerint a gyakori IKT-használat bizonyos készségek javulását (például vizuális észlelési képességek), míg más készségek romlását (például verbális és motorikus) eredményezi.
Módszer és minta: 2014 februárjával bezárólag keresztmetszeti vizsgálatot végeztünk három korosztály bevonásával, 492 fős mintán (194 fő 10 éves; 166 fő 14 éves és 132 fő 18 éves). Mindegyik korcsportban alacsony, közepes és magas IKT-használati alcsoportokat különböztettünk meg. Az általunk adaptált online pszichológiai teszteket végeztük el a tanulókkal az alapvető kognitív képességeik vizsgálatára, valamint egyéni adatfelvétele alapuló verbális feladatokat. Ezen kívül a különböző korcsoportokhoz tartozó tanulók kompetenciaméréseinek (szövegértés, matematikai-logikai) és a Hungarofit (alapvető motorikus képességek és állapot) vizsgálati eredményeinek és a tanulmányi eredményeinek összehasonlító elemzése is megtörtént. A vizsgálat egri és Eger környéki általános és középiskolákban zajlott. A nemek aránya a mintában kiegyensúlyozottnak tekinthető (205 fiú és 287 lány).
Eredmények: A gyakoribb számítógép-használat és a reakcióidő pozitív összefüggést mutat minden korcsoportban. A mérsékelt IKT-használat a legtöbb kognitív funkcióval pozitív együttjárást mutat. A matematika és szövegértés kompetenciában nem volt eltérés a három csoport között, ahogyan a Hungarofit mérésekben sem. A magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika tanulmányi eredmény és az összesített tanulmányi átlag tekintetében sem mutatkozott szignifikáns különbség a különböző csoportok között.
Következtetések: A mérsékelt számítógép-használat hatása a kognitív készségekre enyhén pozitív, de ez az iskolai eredményesség mutatókban és kompetenciaadatokban, valamint a mozgásos eredményekben nem manifesztálódik.
A tanulmány összefoglalja a flow-kutatás történeti előzményeit, és áttekinti a terület aktuális kérdéseit, középpontba állítva az operacionalizálás területén jelentkező nehézségeket, valamint a flow laboratóriumi körülmények között történő indukciójának lehetőségeit. Célkitűzéseink között szerepel a flow konstruktumával kapcsolatos fogalmi ellentmondások tisztázása és a hasonló elméletektől való diszkriminálása, valamint a mesterséges flow-indukció problémakörének bemutatása, amely a jövőbeli kutatások tervezéséhez nyújthat támpontokat.
Jelen vizsgálat célja a flow- és antiflow-állapotok spektrális jellemzőinek feltárása. A vizsgálatban 20 férfi vizsgálati személy vett részt. Ütközéselkerülést szimuláló számítógépes feladathelyzetekben mértük spektrális EEG aktivitásukat. A flow, unalom és szorongáshelyzetek elkülönítését a feladatként szolgáló játék egyénre szabott paraméterezésével (sebesség) biztosítottuk. Előzetesen felmértük a vizsgálati személyek számítógépes feladathelyzetre vonatkozó készségeit objektív (teljesítményen alapuló) és szubjektív (önbeszámolón alapuló) adatok meghatározásával. A személyenként, helyzetenként vizsgált spektrális mutatókat összevetve azt találtuk, hogy a flow-helyzet a szorongásnál alacsonyabb, míg az unalomnál nagyobb agyi aktivitással jártak együtt a delta, théta-, béta- és gamma-spektrumokon. A rögzített jelek idői lefutása továbbá azt mutatta, hogy a játék első szakaszában a flow- és a szorongáshelyzetekben növekvő spektrális aktivitás jellemző. A játék második szakaszában ez a dinamika megváltozik: Amíg a flow-helyzetben a spektrális mutatók csökkenése (béta és gamma) jelentkezik, addig szorongás esetében a csökkenés nem vagy kevésbé jellemző, unalomhelyzetben viszont enyhe növekedés tapasztalható. Eredményeink alátámasztják a hipofrontalitás elméletét a flow-val kapcsolatban, és rámutatnak arra, hogy a flow-t idői dinamikájában érdemes vizsgálni. Adataink azt is jelzik, hogy a vizsgálati személyek a flow-állapotban nem hatékonyságra, hanem tapasztalat- és információmaximalizálásra törekszenek.
This study evaluated the correlation of carcass meat content with the development of the reproductive system in sexually immature gilts of Polish Large White (PLW) and Polish Landrace (PL) breeds. The results, obtained from three groups (I, II, III) of gilts differing in lean meat percentage, indicate an effect on fattening and slaughtering traits as well as on the morphometric characteristics of the uterus. There were statistically significant differences in the values of fattening and slaughtering traits in the groups of gilts tested. Studies on the relationship between morphometric characteristics of the reproductive system and carcass meat content showed that there was a correlation between the weight of the uterus with and without the broad ligament and the meat content of the carcass. The weight of the uterus was higher (P ≤ 0.05) in gilts with lower meat content. The negative influence of high gilt meatiness on development of the reproductive system was more pronounced in PLW gilts.
Absztrakt
Az elmúlt évtizedekben az áramlat élmény (flow) és dimenzióinak mérésére számos vizsgálati módszer született (interjúk, az Élményértékelő Mintavételi Eljárás különböző verziói, kérdőívek). Jelen mérőeszköz, a Flow Állapot Kérdőív (FÁK) kifejlesztéséhez Csíkszentmihályi Mihály (1997) fenomenológiai definíciójából indultunk ki. Célunk a flow alapdimenzióinak megbízható megragadása (mivel egyelőre nincs konszenzus a flow élmény alapvető faktoraira vonatkozóan) és egy elméleti alapokon nyugvó, mégis empirikusan kipróbált mérőeszköz kimunkálása volt.
A FÁK első verziója egy 40 itemes, ötfokú Likert-skálás mérőeszköz. Ennek tesztelésére több vizsgálatot is folytattunk, melynek során összesen 214 személy töltötte ki a kérdőívet. Az adatokon feltáró post hoc elemzéseket és faktorelemzést végeztünk, és egy 16 itemes, kétfaktoros modellhez jutottunk. A kérdőívet iteminputáció segítségével (+7 item) fejlesztettük tovább, így született meg a kérdőív 23 itemes második verziója. A mérőeszközt ezután több vizsgálat során alkalmaztuk – összesen 260 fő részvételével – és megvizsgáltuk a kérdőív látens struktúráját. Az itemek közül lépésenként kizártuk azt a hármat, melyeknek a faktortöltése 0,5-nél kisebb volt, így a feltáró faktoranalízis egy 20 itemes kétfaktoros megoldást eredményezett: (1) a „Kihívás-készség egyensúly” (11 item), valamint az (2) „Egybeolvadás a feladattal” (9 item) faktorok.
E két faktor azonosítása megerősíti azt az elméleti feltételezést, mely szerint a flow élmény alapvető, meghatározó tényezői a kihívás-készség egyensúly, valamint a feladattal való egybeolvadás.
A tanulmány abból indul ki, hogy milyen viszony van a gépek és az emberi gondolkodás között az európai eszmetörténetben. Hogyan bontakoznak ki a gépi determinista, a metaforikus és az instrumentális elképzelések. Ez a kérdés abba az általánosabb problémakörbe illeszkedik, hogy hogyan befolyásolják a magunk által létrehozott technikai eszközeink az emberi kapcsolatok és megismerés átfogó keretrendszereit, az architektúrákat. A WEB szerepéről három hozzáállás bontakozott ki. A techno-optimista felfogás szerint az internet alapvetően megváltoztatja emberi kapcsolatainkat és tanulási módszereinket. A techno-pesszimista felfogás szerint ez a változás igaz ugyan, de nem jó irányban hat. Kognitíven felszínesebbé és szétesettebbé, kapcsolatainkban pedig elkötelezetlenné válunk. A biológiai-optimista felfogás szerint a változások már meglévő biológiai architektúráink felhasználásán keresztül működnek. Újít az információtechnika világa az embereken, de nem változtatja meg őket radikálisan.Saját kutatásainkból az én köré szerveződő kapcsolatok világával összefüggő eredményeinket mutatom be először. Dunbarnak a különböző szorosságú kapcsolati sávokra kidolgozott koncepcióját használva kimutattuk, hogy az új eszközök elsősorban felszíni kapcsolatainkat érintve tágítják ki kapcsolati köreinket. A személyiség meghatározottságában pedig azt látjuk, hogy az új közegekben is érvényes az, hogy elsősorban azokkal a személyekkel vagyunk szoros kapcsolatban, akikkel biztonságos kötődési viszonyt alakítottunk ki. A tanulás és az emlékezeti világ átalakulása a számítógép és az internetes hozzáférés körülményei között sokat elemzett kérdése a modern pszichológiának. Az új, távolról hozzáférhető tudásrendszerek megléte és a keresés világa megváltoztatja attitűdünket a tudás személyes megőrzésével. A hipertextes olvasás vitatott hatékonyságát illetően pedig saját kutatásaink szerint — azon a trivialitáson túl, hogy a jól szerkesztett hipertextes szövegek könnyebben megjegyezhetőek — az egyéni különbségeknek itt is rendkívül fontos szerepük van. A munkaemlékezet, különösen a vizuális munkaemlékezet, különbségei alapvetően meghatározzák, hogy mennyire vagyunk képesek felismerni a hipertextes szövegek logikai szerkezetét. Egészében véve azt találjuk, hogy kapcsolati dolgokban viszonylag konzervatívabbak vagyunk és nem a technológia szolgái, a technológia valójában eszköz számunkra a kapcsolatok fenntartására. Az olvasás tekintetében kicsit másképp áll a dolog. A könnyen letölthető és hozzáférhető szövegek felszínesebbé tehetik az olvasásunkat. Ezért újra kell gondolnunk az ember és szöveg viszonyát a könnyen hozzáférhető szövegek hatását tekintve, és olyan kutatásokat kell terveznünk, amelyek nemcsak az alkalmi, epizodikus, hanem a hosszú távú szerkezeti hatásokat is vizsgálják.
Az ego-központú szociális háló és a kötődési stílus összefüggései
Ego-centered social network and attachment style
Háttér
Dunbar társas agy hipotézise szerint az emberi intelligencia és beszédképesség az evolúció során elsősorban azért fejlődött ki olyan magas szinten, hogy az egyén átlássa és kezelni tudja a mintegy 150 főt magában foglaló csoportokban kialakuló bonyolult kapcsolati rendszereket. Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy a nagy csoporton belüli, szoros kapcsolatokból álló kisebb csoportok mérete összefüggésben áll-e a személy kötődési stílusával. Ugyanakkor kíváncsiak voltunk arra is, hogy a vonás jellegű kötődési stílus hogyan függ össze a szociális hálóban található személyek — alterek — iránti kötődéssel, valamint arra, hogy az ego-nak az egyes altertípusokhoz való kötődésében találhatók-e eltérések.
Módszerek
Vizsgálatunkat egy 200 személyt magában foglaló mintán végeztük, akik online töltötték ki kérdőívünket. A kapcsolati háló feltérképezéséhez megkértük a résztvevőket, hogy soroljanak fel minden olyan személyt, akivel személyes kapcsolatban voltak az elmúlt hónapban. Ezután az egyes kapcsolatok értékelését kértük különféle dimenziók mentén, például hogy milyen gyakran találkoznak személyesen, érzelmileg menynyire állnak közel egymáshoz, és hogy hogyan értékelik kapcsolatuk kötődési jellemzőit. Ezenkívül a személyek saját magukra vonatkozóan is kitöltötték az ECR-R kérdőívet.
Eredmények
Szignifikáns pozitív kapcsolatot találtunk az ECR-R szorongást mérő alskáláján elért pontszám és a szimpátiacsoport mérete között. Az ECR-R két alskálája szignifikáns kapcsolatban van az összalteren mért ego-alter kötődési stílusokkal: minél alacsonyabb az ECR-R szorongás és elkerülés alskáláján elért érték, annál magasabb az ego-alter szinten mért, az egyes alterekhez való biztonságos kötődés, és annál alacsonyabb a bizonytalan kötődés értéke. Az ego-szinten mért és az ego-alter szinten mért kötődés összefüggései altertípusonként vizsgálva eltérést mutatnak.
Következtetések
A kötődési kapcsolat biztonságossága összefüggést mutat a kapcsolati háló szerkezetével, és annak méretével is, s mint ilyen fontos jellemzője lehet a kapcsolati háló szerveződésében megfigyelhető egyéni különbségeknek. Az általános, vonás jellegű kötődési stílus eltérő módon határozza meg a szociális háló egyes kapcsolati típusába tartozó személyekhez való kötődést. Az egyes altertípusokhoz fűződő eltérő kötődés arra utal, hogy a vizsgált személyek több, eltérő kötődési modellt használnak különböző személyes kapcsolataik értékelésekor, ami felnőttek körében megkérdőjelezi a monotropikus modell érvényességét.
