Search Results
Introduction COVID-19 (coronavirus disease 2019) is an acute respiratory infection caused by SARS-CoV-2 (severe acute respiratory syndrome coronavirus 2), which is currently causing a pandemic [ 1 ]. The clinical
Introduction The World Health Organization (WHO) announced the novel severe acute respiratory syndrome coronavirus 2 (SARs-CoV-2) causing COVID-19, as a global outbreak on 30th January 2020, after its first reported case on 31st December 2019 in
A COVID–19-pandémia hatása a hirtelen szívmegállást követő alapszintű újraélesztésre és annak sikerességére
Impact of the COVID–19 pandemic on basic resuscitation and success rate after sudden cardiac arrest
References 1 Christian MD, Couper K. COVID-19 and the global OHCA crisis: an urgent need for system level solutions. Resuscitation 2020; 157
Introduction The COVID-19 pandemic affected many parts of our lifes, not just having a catastrophic effect on the elderly community [ 1–3 ], but also affecting areas such as professional sport, which has been devastated ever since the breakout of
Introduction COVID-19 pandemic finds its roots in Wuhan (China) in December 2019, a peculiar illness causing pneumonia. Such mysterious pneumonia cases were investigated to be caused by a novel virus (2019-nCoV) of family Coronaviridae [ 1 ]. Severe
Introduction On March 11th, the World Health Organization declared the Coronavirus Disease 2019 (COVID-19) as a global pandemic [ 1 ]. Since the beginning of the pandemic, more than 373 million people have contracted
Idősellátás és a családi gondozók terhelése a COVID–19-járvány első hulláma idején
Elderly care and burden of family carers during the first wave of COVID–19 pandemic
]. [Hungarian] 22 Budnick A, Hering C, Eggert S, et al. Informal caregivers during the COVID-19 pandemic perceive additional burden: findings from an ad-hoc survey in
A külföldi hallgatók elégedettsége és hűsége a Covid–19-járvány miatti intézkedések tükrében
The Satisfaction and Loyalty of Foreign Students in Light of the Measures Taken During
felsőoktatásra. Educatio , Vol. 30. No. 1. pp. 50–62. 12 Kálmán, B., Juhász, T. & Tóth A. (2021) A COVID–19 magyar egyetemi hallgatókra kifejtett hatásai. Magyar Pedagógia , Vol. 121. No. 1. pp 25–46. 13
A virtuális valóság mint szimulációs módszer alkalmazása a telepített sürgősségi egységek, valamint COVID–19-kórházak személyzetének képzésében
Virtual reality as a simulation tool for field hospital’s and COVID-19 hospital’s staff training
Összefoglaló. Bevezetés: A COVID–19-pandémia okozta nagyfokú betegszám-növekedés ellátásának érdekében az egészségügyi rendszerek gyakran a kórházak teljes átszervezésére kényszerültek. A szakállomány gyors és hatékony felzárkóztatása kulcsfontosságú ilyen körülmények között. A telepített kórházi egységek személyzetének felkészítésére a virtuális valóságban levezethető csoportos gyakorlatozás ígéretes módszernek mutatkozik. Célkitűzés: Célunk egy telepített kórház személyzetének felkészítésére alkalmazott virtuális szimulációs gyakorlatsorozat tapasztalatainak bemutatása, valamint a létrehozott és kipróbált virtuális gyakorlatcsomagok adaptálási lehetőségeinek elméleti bemutatása a COVID–19-kórházak személyzetének gyors felzárkóztatását szolgáló gyakorlatsorozat lehetséges kivitelezése érdekében. Módszer: Három, prototípusként előállított virtuális gyakorlat került alkalmazásba két próbatanfolyam keretén belül. A virtuális színterek kialakítására az XVR szimulációs szoftvert használtuk. A gyakorlatok alkalmazhatóságának és hasznosságának kiértékelésére anonim kérdőíves felméréseket készítettünk. Az adatok feldolgozásában kereszttábla-elemzést és khi-négyzet-próbát alkalmaztunk. Eredmények: A két próbaképzésen nyolc ország képviseletében összesen 76 gyakornok vett részt. A résztvevők 63,9%-a szerint a módszer alkalmas ilyen jellegű gyakorlatok levezetésére, de további fejlesztéseket igényel. Véleményük, hogy technikai használata „elég könnyen” elsajátítható (59,7%), és interaktív (90,32%), valósághű (45,0%) szimulációs közeget biztosít. Megbeszélés: Eredményeink alapján a virtuális valóság egy alkalmazható módszer a telepített kórházak szakállományának valós bevetésekre való felkészítésére. A létrehozott virtuális gyakorlatcsomagok tartalma és szerkezete könnyen adaptálható egy COVID–19 ideiglenes egészségügyi egység sajátos munkakörülményeihez való gyors személyzeti felzárkóztatást szolgáló műhelygyakorlatok megszervezéséhez. Következtetés: A virtuális valóság ígéretes oktatási eszköz, amely kiegészítheti a nagy költségekkel és bonyolult szervezéssel járó terepgyakorlatokat, megközelítve azok oktatási hatásfokát. A virtuális térben megélt tapasztalatok valós szakmai élményekké alakulnak, és hozzájárulnak egy biztonságos és hatékony munkaközeg gyors kialakításához. Orv Hetil. 2021; 162(40): 1591–1600.
Summary. Introduction: COVID-19 pandemic imposed sudden increase in hospital admissions, thus medical systems needed to reorganize entire hospitals quite often. Quick and efficient training is of outmost importance. Virtual reality team training is a promising tool for newly organized hospital units’ staff. Objective: Our goal was to present the usefulness and applicability of virtual simulation exercises for training of field hospital personnel and to evaluate the adaptability of these created and tested exercise packs for urgent staff training of COVID-19 hospitals. Method: Three prototypes of virtual reality exercises were assessed through two test courses. XVR simulation software was used to create virtual environments. Evaluation of exercise applicability and utility was performed by anonymous questionnaires. Statistical data-processing was performed using contingency table and chi-square tests. Results: 76 trainees from eight countries participated in the two pilot courses. 63.9% of the participants stated that the method is suitable for conducting such exercises, but needs further development. Its technical use is “easy enough” to learn (59.7%) and provides an interactive (90.32%) and realistic (45.0%) working environment. Discussion: Virtual reality is applicable to train field hospital staffs for real missions. The created virtual exercise packages are easily adaptable, both in content and structure, to workshops dedicated for quick training of specific COVID-19 temporary medical facility’s personnel. Conclusion: Virtual reality is a promising educational tool that can complement the expensive and laborious field exercises, with comparable training efficiency. These virtual reality experiences may become real professional memories and create swiftly a secure and efficient professional milieu. Orv Hetil. 2021; 160(40): 1591–1600.
Introduction Coronavirus disease 2019 (COVID-19) was first reported in December 2019 from Wuhan, China and became immediately a public health emergency worldwide [ 1 ]. SARS-CoV-2 infection is mostly characterized by respiratory tract symptoms
