Search Results
Absztrakt:
Bevezetés: Az idősödő társadalmakban az informális ellátás egyre jelentősebb szerepet játszik a betegek gondozásában. Célkitűzés: Az informális ellátás jellemzőinek és meghatározó tényezőinek elemzése krónikus betegséggel élők körében. Módszer: Korábbi hazai felméréseinkből származó, betegszintű adatokon elemeztük az igénybe vett informális ellátást és a betegek EQ-5D-3L egészségiállapot-értékeit 14 diagnózisban. Deskriptív elemzéseket végeztünk és lineáris regressziós modellel vizsgáltuk az informális ellátás óraszámát meghatározó tényezőket. Eredmények: A 2047 beteg (nők: 58%) átlagéletkora 58,9 (SD = 16,3) év, az EQ-5D-3L-index 0,64 (SD = 0,33) volt. A betegek 27%-a kapott informális ellátást átlagosan heti 7,54 (SD = 26,36) órában. Az igénybevételi arány és heti óraszámok szignifikánsan különböztek a diagnózisok között (p<0,05), a legmagasabb demenciában, Parkinson-kórban és gyulladásos immunológiai betegségekben volt. A gondozási idő jelentős magyarázó változói az életkor, a nem, az EQ-5D-3L és egyes diagnózis dummy változók (R2 = 0,111). Következtetések: Az informális ellátás jelentős a korlátozottsághoz vezető krónikus betegségekben. További kutatások javasoltak a kielégítetlen igények, preferenciák, valamint a beteg egészségi állapotán kívüli tényezők jelentőségének feltárására. Orv Hetil. 2017; 158(52): 2068–2078.
Absztrakt:
A gyermekkori rosszindulatú daganatos megbetegedések esetében meghatározó jelentőségű a beteg gyermek, a családja és a kezelőorvos között kialakult kapcsolat. Ennek alakulásában döntő szerepe van az orvosi kommunikációnak. Különösen nagy hangsúlyt kap a kommunikáció színvonala abban a helyzetben, amikor nincs lehetőség a gyermek megmentésére, és a palliatív kezelés kerül az ellátás középpontjába. A gyermekkori palliatív ellátás esetében a megfelelő orvosi kommunikáció jelenleg is intenzív kutatás tárgya, melyet nagyban nehezít a téma érzékenysége, a palliatív ellátásban részesülő vagy elhunyt gyermekek szüleinek, illetve az ellátószemélyzetnek a bevonási nehézségei. A jelen munkában áttekintjük a gyermekonkológiai palliatív ellátással kapcsolatos szakirodalmat. A széles körű kutatások ellenére alacsony azon vizsgálatok száma, melyek az orvosi kommunikáció gyakorlati aspektusait igyekeznek felmérni. A szakirodalomban bőségesen rendelkezésre álló elméletek gyakorlati megvalósításának eredményességéről nem szólnak vizsgálatok. A területtel kapcsolatos általános következtetések levonását nehezítik a szociokulturális különbségek, köztük az orvosokkal szemben támasztott elvárások eltérése a különböző kulturális, vallási környezetekben. Nincs eltérés annak megítélésében, hogy a palliatív ellátás korai integrációja elengedhetetlen a diagnózisközléssel egy időben. A már rendelkezésre álló ismeretek tükrében fontos e kutatások végzése a különböző szociokulturális környezetek speciális keretei között. Orv Hetil. 2020; 161(9): 323–329.
Az adverz gyógyszerreakciók különféle klinikai megjelenési formái alapján a kiváltó gyógyszerre nehéz következtetni. A gyanúba vett gyógyszerek elhagyása után fellépő javulás vagy az empirikus tapasztalat, esetleg irodalmi adatok alapján lehet a felelős gyógyszert feltételezni. A gyógyszerérzékenység bizonyítása bonyolult, jól átgondolt orvosi tevékenység útján lehetséges, és azokban az esetekben szükséges, amikor a gyanús gyógyszer más vegyületcsoportba tartozó szerrel nem helyettesíthető, és a betegnek feltétlenül szükséges szednie. A jelen közlemény célja egy eset kapcsán körvonalazni azokat a lehetőségeket és veszélyeket, melyek a kivizsgálás során alkalmazhatók, illetve megjelenhetnek. A kivizsgálás során használt módszerek a gyanúba vett gyógyszerekkel – lamotrigin, risperidon, sertralin – zopiclonum, atorvastatin elvégzett epicutan teszt során egyedül a sertralin adott a multiform tünetekkel azonos pozitív reakciót. A pozitív bőrteszt területéről készült hisztológiai vizsgálat eredménye visszautalt az eredetileg észlelt klinikai formára (erythema exsudativum multiforme Stevens–Johnson-szindróma). A beteg bipoláris affektív zavara miatt a negatív bőrtesztet adó készítményekkel per os provokáció történt, ez azonban a beteg számára kockázatos, de az egyetlen megbízható és biztos módszer. Az elvégzett per os expozíció során a törzsön a lamotrigintől már tört adag bevételét követően három órán belül diffúz erythema, 12 órán belül az alkalmazott szteroid- és antihisztamin-kezelés ellenére scarlatiniform exanthema jelent meg. Az eset érdekessége, hogy a gyanúba vett gyógyszerek során epicutan teszttel egy gyógyszer érzékenysége igazolódott, azonban a másik gyanúba vett készítménnyel végzett pozitív per os expozíciós próba is váratlanul tünetet provokált (scarlatiniform, azonnali reakciót). Megállapítható, hogy csupán egy bizonyos módszer még a klinikai képpel való egyező eredmény alapján sem elegendő adverz gyógyszerreakció provokáló tényezőjének bizonyítására.
Absztrakt:
Bevezetés: A patológiás myopia világszerte a látásvesztés egyik meghatározó oka, jelentős részben a még aktív, dolgozó korosztályt érintve. Az egyik jelentős, látást veszélyeztető komplikáció patológiás myopiában a chorioidea-neovascularisatio. Célkitűzés: A patológiás myopia talaján kialakult subfovealis érújdonképződések intravitrealis ranibizumabkezelése eredményességének vizsgálata. Módszer: Retrospektív analízisünk során 14 beteg (életkor: 61 ± 17 év) 14 szemén patológiás rövidlátás talaján kialakult subfovealis érújdonképződéseket kezeltünk intravitrealis ranibizumabbal, szükség szerinti adagolási móddal. Vizsgáltuk a legjobb korrigált távoli látóélesség, a chorioidea-neovascularisatiós laesio magasságának változását és a beadott injekciók számát. Eredmények: A legjobb korrigált látóélesség a kiindulási 55,8 ± 19,3 betűről az első év végére 64,8 ± 15,5 betűre (p = 0,0414), a követési idő végére 62,6 ± 16,3 betűre (p = 0,2896) javult. Az átlagos követési idő 19,7 ± 23,9 hónap, az átlagos injekciószám 2,8 ± 2,1 volt. Négy szemen a látóélesség a kezelés ellenére tovább romlott. Következtetések: Az intravitrealis ranibizumab a patológiás rövidlátás talaján kialakult érújdonképződések hatékony kezelési módja. Néhány szemen a kezelés ellenére tovább romlik a látóélesség. Orv. Hetil., 2017, 158(15), 579–586.
., Kiss, J. (1998): A SLAM légi kijuttatásának alkalmazástechnikai paraméterei. Az első magyarországi adaptációs kísérlet eredményei. (The parameters of SLAM areawide pest management. The results of the first Hungarian adaptation trial.) 44. Növényvédelmi
References Alexander , P. , Kitchener , J.A. , Briscoe , H.V.A . 1944 . Inert dust insecticides: Part III . The effect of dusts on stored products pests other than
A single-centre, prospective, interventional study was carried out among a cohort of consecutive adult (≥18 years of age at diagnosis) in-patients with COVID-19 and CRS, hospitalized at South Pest Central Hospital, National Institute of Hematology
( Hoplocampa minuta Christ., 1791) is one of the most important pests of plum ( Prunus domestica L., Rosaceae). In organic plum orchards, the yield loss caused by H. minuta varies between 36 and 96% ( Andreev and Kutinkova, 2010 ; Caruso and Cera, 2004
A csökkentett paraméteres biometrikus hitelesítés jelentősége kórházak kritikus informatikai infrastruktúráiban
The significance of biometric authentication with reduced parameters in critical IT infrastructures at hospitals
Összefoglalás.
Jelen tanulmány a kritikus infrastruktúrák körébe tartozó létfontosságú egészségügyi rendszerelemek informatikai adatvédelmét és a felhasználók informatikai munkavégzési folyamatainak könnyítését célzó újfajta technológiai megoldás kutatási folyamatának első mérföldkövét kívánja bemutatni. Kutatásunk céljául egy újszerű biometrikus azonosítási rendszer megvalósítását tűztük ki. Jelen tanulmányban bemutatásra kerülnek az alapvető fogalmak, a betegbiztonságot veszélyeztető, informatikai rendszerek (Muha 2008) elleni támadási trendek. A tanulmány ismerteti a létfontosságú rendszerelemek körébe sorolt fekvőbeteg-ellátási intézmények informatikai szakrendszereit használó személyekkel készített mélyinterjúk elemzéseit. Ezen eredmények megalapozzák a csökkentett paraméterezésű biometrikus hitelesítési technológia megvalósíthatóságának lehetőségét, alátámasztja annak létjogosultságát, valamint a magyarországi létfontosságú rendszerelemek körébe sorolt egészségügyi ellátó intézményekben olyan biometrikus hitelesítéssel támogatott folyamatok kidolgozását, amelyek nagymértékben képesek lesznek a stratégiai jelentőségű egészségügyi adatvagyon védelmét szolgálni. A tanulmány választ ad arra a kérdésre is, hogy mi az összefüggés a csökkentett biometriával támogatott rendszerhasználat, valamint a malware, ransomware és más jellegű támadások, adatszivárgások között. A technológia kidolgozása, majd bevezetése közvetett módon képes lesz támogatni az eltérő tudásszintekkel, eltérő kiberrezilienciával rendelkező fejlesztők, felhasználók és üzemeltetők kórházi informatikai szakrendszereinek eltérő üzletmeneteit.
Summary.
This paper presents the first milestone in a research process aimed at protecting the IT privacy of a critical health system element of critical infrastructure and facilitating the IT workflow of users. The objective is to implement a novel biometric identification system. The paper introduces the basic concepts and the trends of attacks against IT systems that threaten patient security. The paper presents an analysis of in-depth interviews with users of IT systems in inpatient care facilities classified as critical system components. The results provide a basis for the technological implementation of a reduced-parameter biometric authentication option and support its justification. The development of processes supported by biometric authentication will be able to provide a high level of protection for strategic health data assets. The study also answers the question of the correlation between reduced biometrics-enabled system usage and malware, ransomware attacks. The development and implementation of the technology will indirectly be able to support the use and development/maintenance of business processes of hospital IT systems with different levels of knowledge, cyber resilience. The protection of health IT systems must be strengthened with modern technological solutions beside human education.
Irodalom 1. Alford , D. V. : 2000 . Biological control of insect pests on oilseed rape in Europe . Pesticide Outlook . October . 200 – 202
