Search Results

You are looking at 91 - 100 of 147 items for :

  • "concentration" x
  • Chemistry and Chemical Engineering x
  • Materials and Applied Sciences x
  • Earth and Environmental Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Cadmium, nickel or zinc contaminated soils originating from a long-term heavy metal field experiment were used to assess the influence of those particular treatments on the coexistence of various Trichoderma species. The abundance of six indigenous Trichoderma spp. - T . atroviride , T . harzianum , T . pubescens , T . tomentosum , T . virens and T . viride - were studied 12 years after the application of Cd, Zn and Ni salts on four levels (0, 30, 90 and 270 mg·kg -1 ) in a calcareous chernozem soil. Trichoderma fungal colonies from the soil particles were estimated on selective media. The isolated strains were taxonomically characterized by microscopic visualization.  A reduced Trichoderma fungal colonization was found at the lower ratio of the studied metals. No colonization could be recorded in the case of Cd, and a slightly increased abundance at Ni and Zn metal salts at the highest 270 mg·kg -1 doses. The species composition of the fungi varied considerably in the contaminated samples as a function of the metals and the applied doses. Correlation analysis revealed that the population density of T . atroviride , T . harzianum , T . pubescens , T . viride was negatively affected by the available Cd concentration. The nickel content of the soil, however, correlated positively with the abundance of T . harzianum (r = 0.955) and T . virens (r = 0.964). In addition to this finding, the frequency of T . viride and T . tomentosum showed significant positive and negative correlation with the Zn treatment (r = 0.955; r = -0.965, respectively). Great differences between the correlation and partial correlation coefficients suggested that the heavy metals may alter not only the abundance of the fungi, but the interspecific relationships among the indigenous Trichoderma population, as well. This fact is considered to have further influence on some other biotic parameters and the soil functioning in heavy-metal-affected soils.

Restricted access

Soil nitrogen undergoes a series of chemical and biological transformations, which influence their availability to plants and the leaching losses. Methods for measuring various forms of nitrogen in soil are important in order to improve N management and to minimize losses of essential nutrients in soils.  In the present study 0.01 M CaCl 2 extraction was used to determine the concentrations of ammonium, nitrate and N-organic forms, as these are closely related to the N mineralization potential of the soil and play a major role in nitrogen availability to plants. Improving the precision of nitrogen requirement estimation is essential for increasing the efficiency and minimizing potential losses of nitrogen in agricultural production. A better knowledge of the plant-availability of nitrogen may help improve the efficient use of fertilizers and organic manure. In the present study the amounts of N-NO 3 , N-NH 4 and N organic were studied in Westsik's crop rotation experiment. The crop rotation experiment was established in 1929, and is the best known and most remarkable example of continuous production in Hungary, enabling the study of the long-term effects of organic manure treatment, the development of models and the prediction of the probable influences of different cropping systems on soil properties and crop yields in the Nyírség (sandy soil) region of Hungary.  The study aimed the optimization of the fertilizer recommendation system by considering the soil N-organic content as a measurement of site-specific mineralization potential. The 0.01 M CaCl 2 extraction method measures soluble organic N compounds that are related to the mineralization of organic nitrogen in the soil.  The introduction of this concept can possibly result in a more environment-friendly nitrogen fertilization, without negative effects on the yield or the quality of produced crops. Taking practicability and costs into consideration, the 0.01 M CaCl 2 extraction method is suitable for the routine analysis of measuring easily available organic nitrogen. 

Restricted access

It was found that quantitative and qualitative indices of the sweet corn yield correlate with the nitrate nitrogen content of the upper soil layer (0-30 cm). As no correlation was established between the nitrate nitrogen content of the lower layers and the sweet corn, the conclusion was drawn that the quantity of sweet corn yield is determined even before its roots reach deeper down than 30 cm and the nitrogen content of the lower layers could affect the sweet corn.  Depending on the NO 3 -N content of the soil before fertilization the maximal corn ear mass achievable with fertilization may vary. In the study the same yield could not be accomplished in the case of the lowest soil nitrogen concentration (2.9 mg NO 3 -N/kg) with the highest fertilizer rate (200 kg N/ha) - but probably irrespective of any amount of fertilizer - as on the soil of 4.6 mg NO 3 -N/kg. In the case of the poorly supplied soil the fertilization curve becomes flat sooner or turns negative. The phenomenon that, regarding various soils, the maximal yield achievable on soils with good production features with fertilization is higher than in the case of soils having worse features, is well-known. That this fact is also valid in the case of the same soils was expected after calibration experiments carried out with winter oilseed rape and beet root, but it has not been proven for sweet corn as yet.  The results also showed that the grain dry matter production of sweet corn per hectare can still be enhanced with the increase in the soil's nitrogen supply, even if the corn ear does not grow.  The presented calibration curves show - in the range of 2.9-4.6 mg NO 3 -N/kg soil - how much corn ear and grain dry matter produce are expected on soils with differing nitrogen supply, distributing 0-200 kg nitrogen fertilizer in spring.

Restricted access

The effect of microelement loads was investigated on the mobile (1 M NH 4 NO 3 soluble), mobilizable (NH 4 -acetate + EDTA soluble) and pseudo total (cc. HNO 3 + H 2 O 2 ) element concentrations of a calcareous chernozem soil in a long-term field experiment. Salts of 13 microelements were applied on four levels: 0, 90, 270 and 810 kg/ha in the spring of 1991 prior to sowing maize. The relations between the mobile, mobilizable and pseudo total fractions of a heavy metal contaminated soil were defined and quantified. According to this, Ba, Mo, Sr and Se have the greatest mobility, while Cu, Ni and Zn showed strong fixation on the examined soil. The maximum quantities of elements incorporated in the whole above-ground yield of maize were as follows (in g/ha): Al 1548, Zn 543, Mo 352, Ba 269, Cd 201, Se 153, Sr 116, Cu 64, Pb 22, Ni 15, Hg 8, Cr 4 and As <1. Transfer coefficients calculated as a quotient of different soil element fractions and maize grain and stem element contents were compared. In the case of grain the greatest accumulation was found in relation to the Ni, Cu and Se contents of the mobile fraction. The coefficient values were 3, 5 and 7, respectively. Coefficients for stem may exceed those obtained for grain. The accumulation decreases as a function of loads. The coefficients for NH 4 NO 3 extractions show the greatest standard deviation, thus this quotient indicates the heavy metal and toxic element accumulation in plants with the greatest sensitiveness.

Restricted access

Karbonátos Duna–Tisza közi homoktalajon vizsgáltuk a 0, 30, 90 és 270 kg·ha-1 mikroelem-terhelés hatását a mustárra. A mikroelemek sóit egy ízben a kísérlet indulásakor, 1995 tavaszán szórtuk ki Cr2(SO4)3, K2Cr2O7, CuSO4, Pb(NO3)2, Na2SeO3 és ZnSO4 formájában. A 6 elem×4 terhelés = 24 kezelés×3 ismétlés = 72 parcellát jelentett, 7×5 = 35 m²-es parcellákkal. A termőhely a homoktalajokra jel-lemzően rossz vízgazdálkodású, aszályérzékeny és az NPK főbb tápelemekkel gyengén ellátott. A szántott réteg 0,7–1,0% humuszt, 2–3% CaCO3-ot tartalmaz, a talajvíz 5–10 m mélyen található. Alaptrágyaként 100–100–100 kg·ha-1 N, P2O5 és K2O hatóanyagot alkalmazunk évente az egész kísérletben. A főbb eredmények: – A száraz tavasz és az aszályos nyári időjárás eredményeképpen kis termések képződtek. A magtermés 0,8 t·ha-1, a szár + becő melléktermés 4,5 t·ha-1 légszáraz tömeget ért el. A kísérlet 9. évében főként a Se-, és részben a 90, illetve 270 kg·ha-1 Zn-kezelés utóhatása bizonyult toxikusnak. A Se-toxicitás döntően a generatív fázisban jelentkezett, a kontrollon mért szemtermés 85%-kal csökkent, az átlagos növénymagasság 96 cm-ről 53 cm-re mérséklődött, a melléktermés/főtermés aránya 5-ről 12-re tágult. A Na2SeO3 formában adott szelén nagyobb része Ca-szelenátként már az altalajba mosódott. – Az ólom szennyezett talajon sem volt kimutatható a mustár szerveiben. A króm 2–3 mg·kg-1 koncentrációt ért el a melléktermésben és 0,5 mg·kg-1 mennyiséget a magban a Cr(VI)-kezelésben. A réz 2–3 mg·kg-1 értékkel nőtt a nagyobb Cu-terheléssel, a cink maximálisan 20, ill. 33 mg·kg-1 értékkel a magban, ill. a szárban. A szelén hiperakkumulációt mutatott 3-nagyságrendbeli dúsulással a kontrollhoz viszonyítva. A mustár magja élelmezési, hajtása/szára takarmányozási célokra alkalmatlanná vált az extrém Se-szennyezés eredményeképpen. – A felvett Cr 8 g [(CrIII)-kezelés)], 16 g [(CrVI)-kezelés)], Cu 33 g, Zn 197 g, Se 949 g mennyiséget tett ki hektáronként aratáskor a föld feletti biomasszában. Az Pb az 1 g·ha-1 méréshatár alatt maradt. A 270 kg·ha-1 Cr felvételéhez – hasonló körülmények között – 16675 évre [(CrVI)-kezelés)], a Cu kivonásához 8182 évre, a Zn esetén 1370 és a Se esetében 285 évre volna szükség. A fitoremediáció módszere nem tűnik hatékonynak erősen szennyezett talajok tisztításában. – Az 1 t szem + a hozzátartozó melléktermés ún. fajlagos elemtartalma extrém nagy értékeket mutatott: a P- és a K- 2–3-szor, a N- közel 4-szer, a Ca- és Mg-készlet 8-szorosan haladta meg a hazai szaktanácsadásban elfogadott tartalmakat részben az igen tág melléktermés/főtermés aránya, illetve az aszály miatt betöményedő ásványi elemkoncentrációk miatt. Nem ajánlhatók tehát a mustár elemigényének becsléséhez, félrevezetőek lehetnek. Valójában a száraz évben fel nem vett tápelemeket a következő évi növény hasznosíthatja, a trágyaigény csökkenhet. Kombájn aratásnál a felvett elemek zöme egyébként is a táblán marad, leszántják. Karbonátos termőhelyeken a Ca és Mg pótlása, kötöttebb talajokon a K-trágyázás válik feleslegessé.

Restricted access

Arbuscular mycorrhizal (AM) fungi are obligatory biotrophic symbionts living in the roots of most terrestrial plants. AM fungi (AMF) have a positive effect on plant growth and plant nutrition, especially under stress conditions.  The aim of the present study was to observe the relationship between the mycorrhizal dependency and nutrient uptake of host plants and the rate of AMF colonization in a pot experiment. The degree of host growth responses to AMF colonization is expressed as mycorrhizal dependency (MD).  The pot trial was set up with a sterilized calcareous chernozem soil from Nagyhörcsök (Hungary) in a growth chamber under controlled climatic conditions. Tomato (Lycopersicon esculentum L.) plants were inoculated with Glomus claroideum (BEG23) , Glomus fasciculatum (BEG53), Glomus geosporum (BEG11), Glomus mosseae (BEG12) strains and a Glomus mosseae AMF culture produced by authors. The dry biomass production, the micro- and macronutrient concentrations of the shoots and the parameters of the mycorrhizal infection were determined. Each AM fungi species or isolate caused different and distinct changes in host plant growth and nutrient uptake. The biomass production of tomato increased significantly in the presence of AM symbiosis. The mean values of MD, calculated from shoot dry matter, varied between 36% and 55%. Mycorrhizal inoculation improved the P, N and K uptake of tomato. The highest values for root colonization, frequency of infection or arbuscular richness were found in the root of tomato inoculated with the two Glomus mosseae strains. The highest MD and nutrient contents appeared in the shoot of tomato treated withour Glomus mosseae strain, which may indicate a stronger affinity (compatibility) between the symbiotic partners. The results confirmed that the selected AMF strains are applicable in sustainable horticulture.

Restricted access

. Environmental Chemistry of the Elements Candelone, J. P. et al., 1996. Seasonal variations in heavy metals concentrations in present day Greenland snow. Science of the Total Environment

Restricted access
Agrokémia és Talajtan
Authors: Erzsébet Osztoics, Péter Csathó, Marianna Magyar, Gáborné Baczó, and László Radimszky

fertilization on changes in the microelement concentrations of triticale during vegetation. Acta Agron. Hung. 37 . 245--255. Effect of fertilization on changes in the microelement concentrations of triticale during vegetation

Restricted access

Klang-Westin, E. & Perttu, K., 2002. Effects of nutrient supply and soil cadmium concentration on cadmium removal by willow. Biomass and Bioenergy. 23 . (6) 415--426. Effects of nutrient supply and soil cadmium concentration on

Restricted access

Tenyészedény-kísérletben vizsgáltuk a városi szennyvíziszap-terhelés hatását a négy kísérleti talaj [savanyú (Nyírlugos) és karbonátos (Őrbottyán) homok, ill. savanyú (Gyöngyös) és karbonátos (Nagyhöcsök) kötött talaj) cc. HNO 3 +cc. H 2 O 2 feltárással becsült összes és az NH 4 -acetát+EDTA-oldható elemtartalmára. A talajvizsgálatok adatait szembe állítottuk a tavaszi árpa tesztnövény szem- és szalmatermésének K-, Mg-, Na-, Sr-, Mn- és S-tartalmával, bemutatva a vizsgált elemek dúsulását a talaj–növény rendszerben. Talajonként 0; 2,5; 5; 10 és 20 g iszap/kg talaj terhelést alkalmaztunk légszáraz tömegre számolva. A maximális 20 g iszap/kg talaj terhelés szántóföldön 60 t/ha légszáraz anyag leszántását jelentené, kb. 2%-os tömegarányt képviselve. Az 5 iszapkezelés×4 talaj = 20 kezelés×4 ismétlés = 80 edényt tett ki. Az edények alul lyuggatott 10 literes műanyagvödrök voltak. A levonható főbb tanulságok: – Bár a maximális iszapterheléssel a kioldható, illetve engedélyezett Zn, Cu, Cr és Cd elemek mennyiségeit 10–14-szeresen túlléptük 3 éven át, a tavaszi árpa szemtermése közel 5-szörösére, szalmatermése 3,5-szörösére nőtt a kontrollhoz viszonyítva a 3. évben. Depresszió nem jelentkezett. – A talajok eredeti cc. HNO 3 +cc. H 2 O 2 módszerrel becsült összes Na- és S-készlete mintegy 3-szorosára, Mn- és K-tartalma 5–7-szeresére nőtt azok kötöttségével. Az NH 4 -acetát+EDTA-oldható elemtartalom szintén emelkedett az eredeti talajokban a kötöttséggel: a Na és S esetében átlagosan 2–4-szeres, a K és Mn esetén 15–16-szoros koncentrációkat találtunk az agyagos talajban, összevetve a savanyú homokkal. A Mg és a Sr összes oldható formája egyaránt nagyságrendi dúsulást jelzett a karbonátos talajokban a savanyú homoktalajhoz képest. – Az iszaptrágyával talajba vitt magnézium csak a savanyú talajokban volt kimutatható, összes Mg-készletük gyarapodásában. A bevitt kén teljes mérleg szerinti mennyisége viszont minden talajon arányosan növelte a talajok összes S-készletét. A stroncium átlagosan mintegy 70%-os, a nátrium 50%-os emelkedést okozott e tekintetben. Az NH 4 -acetát+EDTA-oldható elemfrakció növekménye az iszaptrágyával talajba juttatott Sr 90%-ának, a Na 50%-ának, a Mg és S 20%-ának felelhet meg átlagosan a mérlegszemlélet alapján. – A káliumban igen gazdag gyöngyösi agyagos talaj oldható K-tartalma mérséklődött az iszaptrágyázással részben a K-szegény nagytömegű iszaptrágya által okozott hígulás, részben a negatív K-mérleg miatt. Ez a talaj mangánban is rendkívül gazdagnak bizonyult, az összes és oldható Mn mennyisége szintén visszaesett igazolhatóan a nagytömegű, szerves anyagban és kalciumban gazdag iszaptrágya által indukált hígulás miatt. – Az iszaptrágyázással csökkent (az agyagos vályogtalaj kivételével) a tavaszi árpa szalmatermésének K%-a, valamint a savanyú homokon a Mn-koncentráció. Nem változott a S- és a Sr-, enyhén emelkedett a Mg-, illetve megháromszorozódott a Na-beépülés a kontrollhoz képest a kezelések hatására. A kén egyenletesen oszlott meg a szemben és a szalmában. A szalma viszont 1,5–2-szer gazdagabb volt Mg és Mn, 3-szor K, valamint 15–20-szor Na és Sr elemekben a maghoz viszonyítva.

Restricted access