Search Results
Helyidentitás mint identitásorientáció?
Place identity as identity orientation?
. , & Nagy J. (szerk.), (2003). Énelméletek. Személyiség és egészség (pp. 195 – 216 ). Budapest : ELTE Eötvös Kiadó . Canter , D. ( 1977 ). The Psychology of Place
A 16 ITEMES SZÜLŐI REZILIENCIA KÉRDŐÍV (PREQ16) MAGYAR ADAPTÁCIÓJA – ELSŐ HAZAI MÉRÉSI TAPASZTALATOK
THE HUNGARIAN ADAPTATION OF THE PARENTING RESILIENCE ELEMENTS QUESTIONNAIRE 16 (PREQ16) – THE FIRST HUNGARIAN ASSESSING EXPERIENCE
. Balajti I. , Vokó Z. , Ádány R. , & Kósa K. ( 2007 ) . A koherencia-érzés mérésére szolgáló rövidített kérdőív és a lelki egészség (GHQ-12) kérdőív magyar nyelvű változatainak validálása . Mentálhigiéné és Pszichoszomatika , 8 ( 2 ), 147
Az élettel való elégedettség és a boldogságtól való félelem vizsgálata a Big Five személyiségfaktorok, valamint különböző demográfiai változók mentén
The role of fear of happiness, big five personality traits and demographic factors in life satisfaction
Elméleti háttér: Az élettel való elégedettség a jóllétkutatások egyik leggyakrabban használt mutatója, ami számos pozitív jelenségre lehet hatással (pl. társas kapcsolatok, egészség), így fontos feltérképezni azokat a tényezőket, amelyek befolyással lehetnek az alakulására. Cél:Jelen tanulmány célja feltérképezni a boldogságtól való félelem, a demográfiai tényezők, valamint a Big Five személyiségdimenziók szerepét az élettel való elégedettségben, kitüntetett szerepet szánva a boldogságtól való félelem vizsgálatának, a koncepció újszerűsége miatt. Módszerek: Keresztmetszeti kérdőíves vizsgálatunkban 1826 felnőtt vett részt (77% nő; átlagéletkor = 35 év; SD = 15,5 év), akik a demográfiai kérdéseken kívül a Boldogságtól való félelem skálát, az Élettel való elégedettség skálát, valamint a Big Five leltárt töltötték ki. Eredmények: Az életkor és az élettel való elégedettség (r s = –0,06, p < 0,001), illetve az életkor és a boldogságtól való félelem (r s = –0,19; p = 0,005) között negatív irányú, ám elhanyagolható erősségű összefüggést találtunk, amit nem tudott szignifikánsan jobban magyarázni egy „U alakú” (kvadratikus) függvény, egy egyszerű lineáris függvénnyel összehasonlítva. Nem találtunk szignifikáns nemi különbséget az élettel való elégedettség (p = 0,17; Cohen-d = 0,07), illetve a boldogságtól való félelem (p = 0,93; Cohen-d = –0,005) pontszámokban. Az egyedülállókkal összehasonlítva a párkapcsolatban élők szignifikánsan magasabb élettel való elégedettség (p < 0,001; Cohen-d = 0,48) és szignifikánsan alacsonyabb boldogságtól való félelem (p < 0,001; Cohen-d = –0,31) pontszámokkal jellemezhetők. A boldogságtól való félelem önmagában szignifikáns, negatív prediktora az élettel való elégedettségnek (R 2 = 0,16; β = –0,398; p < 0,001), és ez a demográfiai és a Big Five faktorok kontrollálása után is igaz (β = –0,208; p < 0,001), tehát kijelenthető, hogy annak a demográfiai és a Big Five személyiségfaktoroktól elkülönülő magyarázóereje van az élettel való elégedettségben. A végső modellben a Big Five skálák közül nem bizonyult szignifikáns prediktornak a barátságosság, illetve a nyitottság, pozitív hatással bírt az extraverzió és a lelkiismeretesség, negatív hatással pedig a neuroticizmus esetében számolhatunk. Következtetések: Eredményeink nagyrészt megerősítik az élettel való elégedettség prediktoraival kapcsolatos korábbi kutatásokat; továbbá felvetik a boldogságtól való félelem behatóbb vizsgálatának szükségességét, hiszen eszerint egy, az alap személyiségdimenzióktól elkülönülő, a szubjektív jóllétre szignifikáns hatást gyakorló tényezőről lehet szó.
A mentális betegeket célzó szolgáltatások hatékonyságának fejlesztési lehetőségei két komplex nemzetközi program tükrében
Possibilities for Improving the Efficiency of Mental Health Services in the Light of Complex International Programs
részvételére tett hatás (OECD/EU, 2018). A WHO a mentális betegségek terheinek csökkentése és az ellátásban előforduló társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében kiemeli a prevenció és a költséghatékony, közösségi alapú mentális egészség szolgáltatások
munkásságának kiindulópontjaként szolgált. A pszichoneuroimmunológiai fejezetben a szerző hangsúlyozza a biológiai ritmusok szerepét a szomatikus és mentális egészség szempontjából, s azt, hogy a biológiai ritmusok helyreállítása – viselkedéses szinten és a
A Betegségfolyamat Érzelmi Grafikonjának hazai adaptációja sebészeti beavatkozáson átesett betegek körében: a grafikus technika alkalmazásának és pszichometriai összefüggéseinek ismertetése
The Hungarian adaptation of Emotional Graph of Illness Trajectory in operated patients: application of the graphical technique and psychometric correlates
). Forming a story: The health benefits of narrative . Journal of Clinical Psychol ogy, 55 ( 10 ), 1243 – 1254 . 10.1002/(SICI)1097-4679(199910)55 Péntek , M . ( 2012 ). Az egészség értékelése, az egészséggel összefüggő életminőség . In: L . Gulácsi
A fejlődéspszichológia Magyarországon az elmúlt 30 évben
Developmental psychology in Hungary for the last 30 years
Semmelweis Egyetem Mentálhigiénés Intézete által 2020-ban kiadott, Danis Ildikó és munkatársai szerkesztésével elkészült A kora gyermekkori lelki egészség támogatásának elmélete és gyakorlata című kötetpár, 2 melyek hiánypótló módon tájékoztatják a
51 223 235 Pikó Bettina (2005): Lelki egészség a modern társadalomban . Budapest, Akadémiai Kiadó. Pikó B
A kortársbántalmazás (bullying) értelmezésének vizsgálata kvalitatív módszerrel – „Az iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása” (HBSC) vizsgálat módszertanának kiegészítésére
A qualitative investigation of bullying interpretation. methodological considerations for the health behaviour in school aged children study (HBSC)
of Public Health , 54 ( 2 ), 225 – 234 . Németh Á. , & Költő A. ( 2016 ). Egészség és Egészségmagatartás Iskoláskorban 2014 . Budapest : Nemzeti
A hajléktalanság láthatatlan arca: A lelki otthon és a lelki otthontalanság
The invisible face of homelessness: The psychic home and the psychic homelessness
’Harmattan . Dúll A. ( 2012 b). Környezet–pszichológia–egészség . In Demetrovics Zs. , Urbán R. , Rigó A. , & Oláh A. (Eds), Az egészségpszichológia elmélete és alkalmazása I.: Személyiség, egészség
