Search Results

You are looking at 91 - 100 of 188 items for :

  • "gyógyszerek" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: Viktória Ferencz, Csaba Horváth, Sándor Huszár, and Katalin Bors

Bevezetés: Az osteoporosis fő következménye a csonttörés. A csonttörés esélyét a csont mennyiségén kívül számos tényező befolyásolja. A kockázati tényezők egy csoportja egyszerű kérdőívekkel vizsgálható. Célkitűzés: A jelen vizsgálat (Score-HU) célja volt, hogy felmérje az osteoporosisban szenvedő, oszteológiai szakrendelésre irányított postmenopausás nőknél (n = 11 221) az ismert kockázati tényezők előfordulási gyakoriságát. Módszer: A kockázati tényezőket minden beteg esetében egyszerű kérdőív segítségével rögzítették. Eredmények: A csonttörés legfontosabb kockázati tényezői gyakorisági sorrendben a következők voltak: korábbi csonttörés (79,4%), nem antiporotikus gyógyszerek szedése (vérnyomáscsökkentők 67,9%, altatók 36%, antidepresszánsok 26,5%, kortikoszteroidok 13,5%), mozgásképesség csökkenése (44,6%), korai menopausa (31,9%), dohányzás (31,2%), gyakori elesés (29,1%), rossz egészségi állapot (legalább 3 krónikus betegség előfordulása 24,1%). Következtetések: Az említett kockázati tényezők egyszerű klinikai felmérése alapján az osteoporoticus betegek csonttörési kockázatát pontosabban adhatjuk meg, mint ha csupán az oszteodenzitometriás mérési eredményre hagyatkozunk a törési kockázatbecslés során. Orv. Hetil., 2015, 156(4), 146–153.

Open access

A Helicobacter pylori -fertőzés első vonalbeli kezelését a hétnapos protonpumpagátló-alapú (PPI+clarythromycin+amoxycillin vagy metronidazol) kombinált terápia jelenti. A kezelés sikeressége a nemzetközi adatok alapján 80-90%, hazánkban 75%. Az esetek 10-25%-ában ismételt kezelés szükséges. A hazai gyakorlatban a második eradikációs kezelés 36%-ban, a harmadik csak 20%-ban sikeres. A Helicobacter pylori -ellenes kezelés sikeressége világszerte csökken, aminek a hátterében a bakteriális, főleg a clarythromycinrezisztencia gyakoribbá válása áll. Fontos tényező még a betegek nem megfelelő együttműködése és a gyógyszerhatóanyag farmakogenetikai, -kinetikai tulajdonságai. A gyakori metronidazol- és clarythromycinrezisztenciájú területeken az eredmények elfogadhatatlanul alacsonyak, új gyógyszerek, gyógyszer-kombinációk alkalmazása lenne kívánatos. Lehetséges megoldás a szekvenciális kezelés, illetve az újabb antibiotikumok (például levofloxacin) használata. Más természetes hatóanyagok alkalmazása (laktoferrin, probiotikumok, növényi kivonatok) további vizsgálatokat igényel.

Restricted access

A máj tűbiopsziája jelentős szerepet játszott a krónikus hepatitis különböző formáinak, a gyulladás aktivitásának és a fibrosis mértékének meghatározásában. Az úgynevezett Knodell-féle hisztológiai aktivitási index (HAI) áttörést jelentett az értékelésben, kifejezve a folyamat dinamikáját és a terápiára adott válasz szövettani sajátosságait. A HAI számos módosítása ismeretes, amelyek közül a Desmet, Ishak által használt, valamint a METAVIR rendszer a legelterjedtebb. Ezen számszerű értékelések külön vizsgálják a necroinflammatiót és a fibrosis mértékét, azaz a krónikus hepatitis fokozatát („grade”) és „stádiumát” (stage). A fibrosis megítélése az utóbbi időben vita tárgya, mivel a lerakódott kötőszövet (kollagénrostok, extracelluláris mátrix) mennyisége nem azonosítható egyértelműen a krónikus hepatitis „stádiumával”. A különböző új terápiás gyógyszerek, kiemelten a hepatitis C-vírus egyes nem strukturális fehérjéi elleni szerek (proteáz- és polimerázgátlók) hatásának lemérésében továbbra is a máj szövettani vizsgálata a döntő. Megállapítható azonban, hogy a májbiopszia végzése az utóbbi években inkább szelektív, semmint rutineljárássá vált. Orv. Hetil., 2011, 152, 856–858.

Open access

Absztrakt:

Napjainkban az allergiás megbetegedések száma folyamatosan emelkedik. Az atópiás betegeknél gyakran jelentkeznek szemet érintő allergiás megbetegedések (szezonális és perennialis allergiás kötőhártya-gyulladás, vernalis keratoconjunctivitis, atópiás keratoconjunctivitis, óriás papillás kötőhártya-gyulladás, kontaktblepharoconjunctivitis). Az allergiás szembetegségek kezelésében szemcsepp formájában használt gyógyszerek közé tartoznak az antihisztaminok, a hízósejtmembrán-stabilizálók, a kettős támadáspontú szerek, az érösszehúzók és a kortikoszteroidok. Egyes esetekben szisztémásan antihisztaminok is használhatók. A kezelés látszólag egyszerű, a helytelen terápia azonban – szélsőséges esetben – akár látásvesztéshez is vezethet. A szemtünetek enyhítésében a kortikoszteroidok kiváló gyógyszernek számítanak, de használatuk jelentős figyelmet igényel mind a kezelőorvos, mind a beteg részéről, hiszen súlyos mellékhatásaik vannak. Ezek közül a látást leginkább veszélyeztető elváltozások a szteroidindukált szürke hályog és a még súlyosabb szteroidindukált glaukóma. Felnőttek körében e két kórkép jellemzőit, előfordulási gyakoriságát és kockázati tényezőit részletesen tanulmányozták, ellenben gyermekek esetében igen kevés irodalmi adat áll rendelkezésünkre a szteroidszemcsepp mellékhatásaival kapcsolatosan. Az eddigi tanulmányok alapján gyermekeknél sokkal nagyobb arányban alakulnak ki mellékhatások a szteroidterápia mellett, mint felnőttek körében. Orv Hetil. 2019; 160(9): 329–337.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Veronika Tóth, Márta Marschalkó, Judit Hársing, and Sarolta Kárpáti

Az argyria ezüstvegyületek tartós lokális vagy szisztémás alkalmazása nyomán kialakuló kórkép. A tünetek leggyakrabban a bőrön, körmökön, conjunctiván, szájnyálkahártyán jelentkeznek, kezelésük mind a mai napig kihívást jelent. Bár napjainkban ezüsttartalmú gyógyszerek, gyógyászati eszközök használatára mérsékelt gyakorisággal kerül sor, az argyria előfordulásával mégis számolnunk kell. A kórkép leggyakoribb okává mára a paramedicinális gyógyászatban széles körben alkalmazott ezüstkolloid tartós fogyasztása vált. Közleményünkben 54 éves férfi beteg esetét ismertetjük, aki évek óta vegetáriánus életmódot folytatott. A beteg immunrendszere erősítése céljából fogyasztott ezüstkolloidot közel két éven át, amelynek hatására kialakult az arc diffúz, szürke elszíneződése. Az anamnézis és a klinikai kép alapján az argyria diagnózisa merült fel. A beteg kivizsgálása során laboratóriumi és képalkotó diagnosztikus vizsgálatokkal belső szervi eltérést nem találtunk. Az argyria diagnózisát a tünetes bőrből végzett hisztológiai vizsgálat alátámasztotta. A szerzők az irodalmi adatok tükrében felhívják a figyelmet a paramedicinában az ezüstkolloid napjainkban tapasztalt térhódítására, mellékhatásaira, a szerrel kapcsolatos téves információkra, az ezüstkolloid-fogyasztás veszélyeire.

Open access

. Posonii, 1745. Hufeland Kristóf V.: Szegények patikája, egyszersmind tapasztalt hasznu gyógyszerek és orvosságok választott gyűjteménye. Buda, 1831. Bencze J.: Az

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Judit Lám, Viktória Sümegi, Cecília Surján, Lajos Kullmann, and Éva Belicza

gyógyszerek farmakovigilanciájáról.] http://www.ett.hu/tukeb/emmi_15_2012.pdf [Hungarian] 7 Order 20/2009 of the Ministry of Health on the prevention of

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Eszter Nagy, Zsolt István Komlósi, Dalma Fanni Márton, Adrienn Halász, Péter Gergely, and Anikó Somogyi

lymphocyte transformation test (LTT). [Álpozitív eredményt adó gyógyszerek a limfocita transzformációs teszt (LTT) alkalmazása során.] Bőrgyógy Venerol Szle. 2019; 95: 3–7. [Hungarian

Open access

Vereczkey L., Jemnitz K., Monostory K. és mtsai: A gyógyszer-metabolizáló enzimrendszerek szerepe a gyógyszerek hatásában, illetve mellékhatásában. Orv. Hetil., 2005, 146 , 947–952. Monostory K

Restricted access

1992 42 281 283 Horváth B., Márton Zs., Halmosi R. és mtsai: Cerebrovascularis támadáspontú gyógyszerek

Restricted access