Search Results

You are looking at 91 - 100 of 281 items for :

  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Leaf senescence is a notably important trait that limits the yield and biomass accumulation of agronomic crops. Therefore, determining the chromosomal position of the expression sequence tags (ESTs) that are associated with leaf senescence is notably interesting in the manipulation of leaf senescence for crop improvement. A total of 32 ESTs that were previously identified during the delaying leaf senescence stage in the stay-green wheat cultivar CN17 were mapped to 42 chromosomes, a chloroplast, a mitochondrion, and a ribosome using in silico mapping. Then, we developed 19 pairs of primers based on these sequences and used them to determine the polymorphisms between the stay-green cultivars (CN12, CN17, and CN18) and the control cultivar MY11. Among the 19 pairs of primers, 5 pairs produced polymorphisms between the stay-green cultivar and the non-stay-green control. Further studies of Chinese Spring nullisomic-tetrasomics show that JK738991 is mapped to 3B, JK738983 is mapped to 5D, and JK738989 is mapped to 2A, 4A, and 3D. The other two ESTs, JK738994 and JK739003, were not assigned to a chromosome using the Chinese Spring nullisomic-tetrasomics, which indicates that these ESTs may be derived from rye DNA in the wide cross. In particular, the ESTs that produce polymorphisms are notably useful in identifying the stay-green cultivar using molecular marker-assisted selection. The results also suggest that the in silico mapping data, even from a comparison genomic analysis based on the homogeneous comparison, are useful at some points, but the data were not always reliable, which requires further investigation using experimental methods.

Restricted access

221 227 Folower, D. B., Gusta, L. V. 1977: Influence of fall growth and development on cold tolerance of rye and wheat. Can. J. Plant Sci. , 57 , 751

Restricted access

415 428 Márton, L. 2004: Effect of mineral fertilization, liming and rainfall on the yield of Rye, Potato, Winter Wheat and Triticale. (In Hungarian). Agrokémia

Restricted access

Márton L.: 2006. Effects of rainfall and fertilization on the yield of a winter rye monoculture in a long-term experiment. Agrokémia és Talajtan. 55:165–174. Márton L. Effects of

Restricted access

-chemical characteristics of dietary fibre fractions in the grains of tetraploid and hexaploid triticales: A comparison with wheat and rye. Plant Breed. Seed Sci. 54 :77–84. Lapinski B. Physico

Restricted access

Lazar, M. D., Chen, T. H. H., Scoles, G. J., Kartha, K. K., 1987. Immature embryo and anther culture of chromosome addition lines of rye in Chinese Spring wheat. Plant Science 51: 77–81 Kartha K. K

Restricted access

. II, pp. 6–12. Carrillo J.M., Vazquez, J.F., Orellana, J. 1992. Identification and mapping of the Gli-R3 locus on chromosome 1R of rye ( Secale cereale L.). Theor. Appl. Genet. 84 :237

Restricted access

79 397 400 Naranjo R., Roca A., Goicoechea P.G., Giraldez R. (1987) Arm homeology of wheat and rye chromosomes. Genome 29: 873

Restricted access

Altpeter, F., Popelka, C.J., Wieser, H. 2004. Stable expression of 1D×5 and 1Dy10 HMW glutenin subunit genes in transgenic rye drastically increases the polymeric glutenin fraction in rye flour. Plant Molecular

Restricted access

Savanyú homokos, kovárványos barna erdőtalajon, a nyírlugosi műtrágyázási tartamkísérlet öt évében (1964, 1966, 1968, 1970, 1972) vizsgáltam a csapadékmennyiség és a N-, P-, K-, Mg-műtrágyázás hatását a rozs termésére. A főbb eredményeket az alábbiakban ismertetem:

  • Az „általános” (HARNOS, 1993) és a rozsra specifikus csapadékhiány határértékek alapján átlagos (1965–1966), aszályos (1963–1964, 1967–1968, 1971–1972) és csapadékbő (1969–1970) évjáratokat különítettünk el.

  • A kísérletek évhatását elsősorban a nyári félévek, a vegetációs időszakok és a vetést megelőző hónapok csapadékviszonyai határozták meg döntően.

  • Trágyázás nélkül az időjárási anomáliák (aszály, csapadékbőség) ellenére sem adódtak szignifikáns terméskülönbségek (átlagos év: 1,66 t ha−1, aszályos év: 1,51 t ha−1, csapadékbő év: 1,47 t ha−1).

  • Gyenge (N: 30 kg ha−1 +NP, NK, NPK, NPKMg kombinációk) tápanyagellátásnál a termések 2,01–3,04 ha−1 között változtak. A nagy (0,5-1,0 t ha-1) szórások miatt a műtrágyázási hatások instabililak voltak. Az átlagos évjárat hozama több mint 1,0 t ha−1-ral múlta felül a kontrollparcellákét. A csapadékbő és aszályos években 10 és 14 %-kal csökkent a termés.

  • Közepes (N: 60 kg ha−1 +NP, NK, NPK, NPKMg kombinációk) trágyázáskor az átlagos évhatás esetén a maximális termés meghaladta a 3,5 t ha-1-t. Kimutatható volt a NP-, NPK- és a NPKMg-kezelések szignifikáns termésnövelő hatása az önálló N-trágyázással szemben. A termések instabilitása kifejezetten növekvő tendenciát (0,7–1,3 t ha−1) mutatott. A csapadékbő évjáratban az aszálykárt háromszoros mértékben meghaladóan, 20 %-kal csökkent a hozam.

  • Jó (N: 90 kg ha−1 +NP, NK, NPK, NPKMg kombinációk) tápelem-ellátottságnál átlagos évben a termések meghaladták a 3,5 t ha-1-t. A N-kezelések és P-, K-, Mg-kombinációik hatását a kedvezőtlen években (aszály, csapadékbő) stagnálás és terméscsökkenés jellemezte. A termések instabilitása tovább fokozódott (1,0–1,8 t ha−1). Aszályos évben 17, a csapadékbőben 52 %-kal csökkent a termés. A N-, NP-, NK- és NPK-kezelésekkel szemben a NPKMg-táplálás mindkét időjárási anomália károsító hatásának jelentős mértékű csökkenését eredményezte. A NPK-kezelések -21 %-os és -39 %-os aszályos és csapadékbő évjáratú kárértékei a kiegészítő Mg-trágyázás hatására -4 és -11 %-ra mérséklődött.

  • A vegetációs periódusbani csapadékmennyiség és a termés között a nitrogén adagjaitól, ill. a NP-, NK-, NPK- és NPKMg-kombinációktól függő szoros másodfokú összefüggéseket kaptunk. A legkedvezőbb, 4,0 t ha-1 körüli termések a 400–500 mm csapadékmennyiségek között jelentkeztek. Az 500 mm felettiek erőteljesen terméscsökkentő hatásúak voltak.

Restricted access