Search Results

You are looking at 101 - 110 of 254 items for :

  • Refine by Access: All Content x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: Balázs Gieszer, Péter Radeczky, Áron Ghimessy, Attila Farkas, Kristóf Csende, Levente Bogyó, Levente Fazekas, Nóra Kovács, Ildikó Madurka, Ákos Kocsis, László Agócs, Klára Török, Tibor Bartók, Tamás Dancs, Nóra Schönauer, Krisztina Tóth, József Szabó, Noémi Eszes, Anikó Bohács, Krisztina Czebe, Eszter Csiszér, Sándor Mihály, Lajos Kovács, Veronika Müller, Jenő Elek, Ferenc Rényi-Vámos, and György Lang

Absztrakt:

Magyarországon az első tüdőtranszplantációt 2015. 12. 12-én végeztük el az Országos Onkológiai Intézet és a Semmelweis Egyetem együttműködésével. Cikkünkben az elmúlt két és fél év eredményeit összegezzük. 2018 augusztusáig 55 tüdőtranszplantációra került sor. Az adatfeldolgozást retrospektív módszerrel végeztük. A várólistára helyezés a Tüdő Transzplantációs Bizottság javaslatára történt. A donortüdők agyhalott donorokból származtak. A posztoperatív gondozás a Semmelweis Egyetemen folytatódott. 2015. 12. 12. és 2018. 07. 31. között 76 szervkivételen vettünk részt: 45 magyar, 23 Eurotransplant-, 8 Eurotransplanton kívüli országban, ezekből 54 kétoldali és 1 egyoldali tüdőtranszplantáció valósult meg. A műtéteket egyoldali (n = 1), kétoldali thoracotomiából (n = 1) vagy ’clamshell’ betolásból (n = 53), venoarterialis extrakorporális membránoxigenizáció-támogatással végeztük. Három esetben az extrakorporális membránoxigenizáció-támogatást a posztoperatív szakban prolongáltuk, másik két betegnél extrakorporális membránoxigenizáció-bridge terápiát követően végeztük el a transzplantációt. Egy kombinált tüdő-vese transzplantáció is történt. A recipiensek alapbetegsége krónikus obstruktív tüdőbetegség (n = 28); fibrotizáló tüdőbetegség (n = 8); cystás fibrosis (n = 12); elsődleges pulmonalis hypertonia (n = 2); histiocytosis-X (n = 1); bronchiectasia (n = 2); lymphangioleiomyomatosis (n = 1) és bronchiolitis obliterans szindróma miatti retranszplantáció (n = 1) volt. Átlagéletkoruk 47,5 ± 15,18 év volt. A legfiatalabb beteg 13 éves volt. A várólistán 12 beteg hunyt el. A betegek átlagosan 24,6 ± 18,18 napot töltöttek az intenzív osztályon. A korai posztoperatív időszakban 2 beteget vesztettünk el. Tartós lélegeztetési igény miatt tracheostomát 13 esetben készítettünk. A betegek 1 éves túlélése 82,96% volt. A hazai tüdőtranszplantációs programban gyorsan emelkednek az esetszámok, ami más centrumok indulásához képest kivételes eredmény. A szövődmények és halálozások aránya más, nagy esetszámú centrumok számainak megfelel. A jövőben a várólista bővítését, az esetszámok további növelését, és az ’ex vivo lung perfusion’ (EVLP-) rendszer használatának bevezetését szeretnénk megvalósítani. Orv Hetil. 2018; 159(46): 1859–1868.

Open access

Ernst von Dohnányi's proverbially brilliant orchestration skills were already recognized by his contemporaries. His first monographer Bálint Vázsonyi published an anecdote, typical of these opinions, according to which Béla Bartók regarded

Open access

On the occasion of Béla Bartók's 125th birthday a meeting of Bartók scholars from all over the world in the Budapest Bartók Archives is an exclusive event. Bartók's name in a way serves as a world passport, it demonstrates the great achievements of a small nation, a phenomenon that politicians abuse. Bartók was an exceptional man whose spirit radiates for those who come in contact with his art and life, with legacy, the manuscripts of his compositions and his ethnomusicological work. The international conferences dedicated to Béla Bartók's oeuvre and world do influence Bartók studies considerably. The Hungarian Academy of Sciences or directly the Bartók Archives have organized several conferences in the past forty-five years. For the 125th anniversary a call for papers on the internet was enough to set dozens of musicologists, including many ambitious young scholars form twenty countries in motion. This is a surprising experience even if if we acknowledge that the perspectives and the rank of Bartók studies considerably improved in the past decade.

Restricted access

(“Did He Mean It?”), and at the international festival and seminar, “Bartók—Predecessors, Peers, Followers,” Szombathely, Hungary, 17 July 2011 (“Bartók Meets Stravinsky on the Field of Mozart”).

Restricted access

of the Philharmonic Society (1919–1944) and the music director of Hungarian Radio (1931–1944), Dohnányi was one of the most important figures of Hungarian musical life in the first half of the twentieth century beside Béla Bartók. However, World War

Open access

‘Parlando-rubato’ rhythm in Bartók’s thinking, does not mean complete rhythmic freedom; it is not necessarily accompanied by rubato tempi or rubato modes of interpretation. Musical declamation approximating to the rhythm of speech can be regulated by strict metrical structures, even if these do not follow a regular beat. Bartók’s writings dealing with the parlando phenomenon support the complexity and variability of ‘parlando-rubato’ as folk rhythms and performing practices. It was precisely the manifold nature of the parlando-rubato rhythm that enabled it to become the most important rhythmic foundation for musical declamation in Bluebeard’s Castle . The different level of rhythmic freedom of the characters not only reveal the contrast between their characteristic parlando types but also communicate their own personal rhythmic profile. The main aim of this study is to highlight those aspects of this musical phenomenon which greatly contributed to the 20th-century renewal and emancipation of rhythm while not eliminating rhythmic patterns based on bars.

Restricted access

The major influence on the music of György Kurtág and Péter Eötvös can be seen in Bartók's compositions. Both composers described his music as their ”mother tongue”. Results of an interview with Eötvös, an analysis of his composition ”Kosmos” and sketches of Kurtág, lead to the conclusion that both composers' view of Bartók is heavily influenced by Lendvai's theories. Kurtág's Opus 30a serves as an example for the use of Lendvai's theory at a harmonic level.

Restricted access

The string quartets of Bartók, each written in a considerably different style, as a six-piece series became from the 1950s on an almost unrivaled standard of the 20th-century repertoire in this esteemed genre. One constituent of the quickly rising attractiveness and worldwide high-quality interpretation was that Bartók's notation for string quartet appeared to be much more precise, elaborated, and consistent than e.g. the notation of different work groups in his piano music. His idiomatic and innovative writing for strings in a way exercised greater impact on post-war composers than Bartók's compositional system.  Based on recent source studies connected with the editorial work on the forthcoming two string quartet volumes of the Bartók critical edition I will discuss: (1) preliminary and revised concepts of the whole work or individual movements in string quartets nos. 1 and 3-6 on the evidence of sketches and the draft; (2) the significance of past and contemporary models and influences; (3) text corruption in no.1, notational problems in no. 2; (4) the source value of the four known contemporary recordings (1925 no. 2 by Amar-Hindemith, 1936 no. 1 by Pro Arte, 1936 no. 2 by Budapest, 1941 no. 5 by Kolisch Quartet).

Restricted access

In diesem Saal hat vor 30 Jahren, am 21. Februar 1956, Bence Szabolcsi, ordentliches Mitglied der Ungarischen Akademie der Wissenschaften, seine Antrittsvorlesung über „Franz Liszt's Abend” und for 50 Jahren, am 3.Februar 1936, Béla Bartók, korrespondierends Mitglied der Akademie, sie seine über „Liszt- Probleme” gehalten.

Restricted access
Restricted access