Search Results

You are looking at 101 - 110 of 286 items for :

  • "bacterium" x
  • All content x
Clear All

44 Kristek S. — Kristek A.: 2005. Inoculation of sugar beet seed by the bacterium P. fluorescens — chemical fungicides alternative — Listy Cukrovarnicke a Reparske, vol. 122 no. 2 49

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Gábor Veres, István Karóczkai, Hedvig Bodánszky, Anikó Marosi, Edina Magyarossi, Antal Dezsőfi, and András Arató

Emilia, G., Luppy, M., Zuichinni, P. és mtsai: Helicobacter pylori infection and chronic immune thrombocytopenic purpura: long-term results of bacterium eradication and association with bacterium virulence profiles. Blood, 2007, 110

Open access
Acta Microbiologica et Immunologica Hungarica
Authors: Dóra Anda, Gabriella Büki, Gergely Krett, Judit Makk, Károly Márialigeti, Anita Erőss, Judit Mádl-Szőnyi, and Andrea Borsodi

2924 2929 Yu, Y., Li, H.R., Zeng, Y.X., Chen, B.: Bacillus beringensis sp. nov., a psychrotolerant bacterium isolated from the Bering Sea. Antonie Van Leeuwenhoek 99 (3), 551

Restricted access
Agrokémia és Talajtan
Authors: László Ködöböcz, László Róbert Zsíros, and Attila Murányi

A szójaoltás hatékonyságát és az oltóanyagtörzsek gazdanövény specificitását vizsgáltuk csernozjom talajon, szántóföldi körülmények között. A szóját (Glycine max L., Kurca) 80 kg vetőmag/5×1011 CFU arányban oltottuk. Az oltást a vegetációs periódus folyamán mikroelem tápoldattal egészítettük ki. Az eredményeket kezelésenként 5×1 folyóméter növény- és talajminta vizsgálata alapján értékeltük. A mikroszimbionta baktériumtörzsek összehasonlító jellemzését BOX-PCR módszerrel végeztük el. Megállapítottuk, hogy a vizsgált kontrollnövényeken nem volt gümőképződés. A szója magoltása sikeres volt. Az oltóanyagtörzsek infekciós- és N-kötő aktivitása megfelelő volt, növényenként átlagosan 6–7 összetett, aktív gümő képződött. Az oltás hatására a növények száraztömege 25%-kal nőtt. A kiegészítő mikroelem tápoldat nem növelte szignifikánsan a növények száraztömegét és virágszámát. Az oltóanyagban lévő törzsek közül csak egy volt képes hatékony szimbiózist kialakítani a szójával, ami a gazdanövény és mikroszimbionta közötti kapcsolat nagyfokú specificitására utal. Ezt a PCR vizsgálat eredményei is alátámasztották.

Restricted access

Raoul Follereau, francia újságíró kezdeményezésére az ENSZ 1954-ben bevezette a Leprások Világnapját (Martyr’s Day), amelyet minden év januárjának utolsó vasárnapján tartanak meg. Bár a lepra kórokozóját Gerhard Henrik Armauer Hansen norvég tudós 1873-ban izolálta, és 1982 óta egy speciális gyógyszer-kombinációval gyógyítható a betegség, a WHO járványtani szakértőinek 2010. augusztus elején közzétett adatai szerint évente 219 826 új leprás beteget diagnosztizálnak a Földön. A leprára kínai és indiai források már Kr. e. 600 táján utalnak, a hellén világba pedig Nagy Sándor hadai hurcolták be Indiából Kr. e. 327–326 körül. A betegséget a Biblia Ó- és Újszövetség része egyaránt több helyen említi. A középkorban a leprás betegek ápolásában úttörő szerepet játszott a Kr. u. 72-ben, a Szentföldön alapított Jeruzsálemi Szent Lázár Katonai és Kórházi Lovagrend. A leprások gyógykezelését idővel már speciális, folyóvíz mellé települt leprosoriumok látták el. A fertőzöttek kezelésére és az egészségesektől való elkülönítésére külön hivatal és szertartásrendszer jött létre. Annak ellenére, hogy a leprával, mint betegséggel, szemben az orvostudomány már győzedelmeskedett, és ezzel nagyjából egy időben a jogtudomány is biztosította a betegek jogainak jogi normákkal történő védelmét, sajnálatos tény, hogy még a XXI. századra sem sikerült az emberiségnek megszabadulnia ettől a súlyosan stigmatizáló betegségtől. Orv. Hetil., 2011, 152, 246–251.

Restricted access

phenotypic and genetic differentiation of the fire blight bacterium Erwinia amylovora. Acta Horticulturae 411, 199-203. Preliminary phenotypicgenetic differentiation of the fire blight bacterium Erwinia amylovora

Restricted access
Cereal Research Communications
Authors: Erika Szabó, Éva Klement, Katalin Medzihradszky, Gabriella Varga, Eszter Besenyei, and Péter Ott

., Ott P. G., Szatmári, A., Czelleng, A., Varga, G. J., Besenyei, E., Sárdi, E., Bányai, E., Klement, Z., 2005, Early detection of bacterium-induced basal resistance in tobacco leaves with diaminobenzidine and dichlorofluorescein diacetate. J. Phytopathol

Restricted access

, M. D., Iijima, E., Komagata, K.: Chemotaxonomic characterization of a radiotolerant bacterium Arthrobacter radiotolerans: description of Rubrobacter radiotolerans gen. nov. comb. nov. FEMS Microbiol Lett 52 , 33-40 (1988

Restricted access

. Park , H. H. , Kam , N. , Lee , E. Y. , Kim , H. S. ( 2012 ) Cloning and characterization of a novel oligoalginate lyase from a newly isolated bacterium Sphingomonas sp . MJ-3. Mar. Biotechnol. 14 , 189 – 202 . 19

Restricted access
Agrokémia és Talajtan
Authors: Tibor Szili-Kovács, Ágnes Zsuposné Oláh, János Kátai, Ilona Villányi, and Tünde Takács

Alapvetően hiányoznak a talajbiológiai változók közötti összehasonlító vizsgálatok különböző magyarországi talajoknál. Első lépésként hat különböző fizikai féleségű, szervesanyag-tartalmú, tartamkísérletben szereplő talaj összehasonlító elemzését céloztuk meg tíz talajbiológiai és -enzimológiai módszer együttes felhasználásával. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a mintavételi időpont (tavasz vagy ősz) lényegesen befolyásolja-e a mért változó értékét. A tavaszi és őszi mintavételek között szignifikáns különbség adódott a legtöbb talajbiológiai változó között. Áprilisban általában kisebb mikrobiális biomassza és aktivitás értékeket kaptunk, mint novemberben, és a vízoldható szerves-C és -N tartalomra is elmondható ugyanez. Ennek valószínűleg az lehet az oka, hogy novembertől áprilisig a szervesanyag-képződés lecsökken, ugyanakkor a lebontás folyamatosan történik. A kloroform fumigációs módszerrel meghatározott mikrobiális biomassza az alaprespirációval, a szubsztrát indukált respirációval, az FDA hidrolitikus aktivitással, az ureáz- és foszfomonoészteráz-aktivitással mutatott szoros összefüggést. A lemezöntéssel meghatározott aerob heterotróf baktériumszám semmilyen más változóval nem mutatott szignifikáns kapcsolatot, a mikrogombák száma a dehidrogenáz enzimaktivitással volt szoros összefüggésben. A vizsgált talajok fizikai és kémiai tulajdonságai közül a humusztartalom, és főleg a vízoldható szerves-C tartalom befolyásolta a talajbiológiai változókat. Az Arany-féle kötöttségi szám a szubsztrát indukált respirációval, a FDA hidrolitikus aktivitással és a foszfatázaktivitással mutatott szoros összefüggést. Az általunk vizsgált változók közül az ureáz- és dehidrogenázaktivitás egyetlen talajfizikai vagy kémiai változóval sem mutatott korrelációt. Az eddigi eredmények megfelelő kiinduló pontot jelenthetnek a tartamkísérletek monitorozásához szükséges háttérértékek rögzítéséhez, ugyanakkor szükség van a vizsgálatok kiterjesztésére további talajtípusokra is.

Restricted access