Search Results

You are looking at 101 - 110 of 383 items for :

  • "labour market" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Abstract

The investigation of the integration of East-Central European nurses into global labour market excluded the possible analysis of a spatially well definable group at the beginning of the research project; therefore the application of a different method became necessary. These women move between not only home and a new place of residence abroad, but, depending on job opportunities and various life situations, live in a number of countries, changing sites. Consequently, it has seemed adequate to focus on the specific features of the subject matter and to choose sites of research accordingly.

For the study of migration it is a significant contribution of multi-sited ethnography, beyond the pragmatic novelty of methodology, i.e. the multiplication of sites, that transgressing the national and international interpretive framework, it opens up transnational dimension and draws attention to the fact that new entities (e. g. networks and sites) may come into being that rewrite the topography of migration. This method requires flexibility, creativity and shifts of technology. But how can this new type of information be managed? This is the level where it is worth stepping over from multiple fields to multiple sites, and search for the connection between the sites instead of the comparability of fields. The author of the article provides an interpretive framework for the understanding of participation of East-Central European women in global catering sector at various points of the phenomenon and it contributes to the exploration of the inner dynamics and logics.

In course of the ever-expanding field research integrating new sites it may become clear that the key to understand the phenomenon is not to be detected in locally available contexts, but, rather, in the study of the various aspects of the phenomenon. Data got into context due to glancing at the process at several sites. The sites formed context for one another to deepen understanding.

Restricted access

The analysis approaches satisfaction with work as affected by demographic and social characteristics as well as by labor market and labor organization position. Furthermore the impact of expectations to and evaluation of the job is also considered. The international variation in the explanatory mechanism of satisfaction with work is analyzed by comparing five groups of European societies. First, distinction is made between 'old' European market economies and 'new' post-socialist countries. Second, based on economic indicators, the first group of countries is divided into three subgroups: West (Center 1), Scandinavia (Center 2), and Periphery, while the second group of countries is divided into more developed and less developed transition societies. The ISSP 1997 Work Orientation Module data are used for the analysis. Only respondents in labor force are analyzed (N=11739). The paper presents descriptive statistics for the clusters of the countries as well as for the dependent and independent variables in the analysis. Then, ordered logit models are used to predicting satisfaction with work. The explanatory variables contain objective status indicators, subjective evaluation of the job, the country groups and interaction terms. Results reveal that both status indicators and attitudes toward the job are significant predictors of the general satisfaction in agreement with gender paradox, life cycle, reference-group and status discrepancy hypotheses. However, these explanatory mechanisms vary a lot by the groups of countries. If controlling for composition effects within these groups of countries, Scandinavia turns out to be a place with highest satisfaction and developed transition societies are characterized by the lowest satisfaction wit work.

Restricted access

The new (old) government’s manifesto and the convergence programme have given a new impulse to the transformation of the health care system in Hungary. The provision of health care to the population crucially rests upon the pillars of ambulatory and inpatient care. Thus the question of how much in funds is being made available by the government in order to keep the system up and running is of significant relevance. The principles and policies governing the allocation of those funds merit further investigation as well. This paper argues that the health care system should be regarded as a new factor in economic competitiveness. It is easy to see that the future functioning of the health care sector is contingent upon the path followed by public finances, which in turn are closely mirroring the key aspects of the new convergence programme. The study demonstrates with empirical methods that the health care and the social security systems, already crisis-ridden, are very likely to face even more serious problems if the budget deficits persist. The planned rationalisation measures in the health care sector may hamper efforts to reintegrate socially marginalised individuals and the long-term unemployed into the labour market. Due to the funding problems of the health care system the objective of maintaining and improving the optimal health status of the economically active population, allowing people to stay in good health while working, is also at risk. It is a straightforward conclusion then that the health care system, as a new competitive factor, is in need of investment and an overhaul in order to become more efficient and to be able to tackle the challenges lying ahead. It is reasonable to assume that the tasks facing the health care system will multiply in the years to come. This prospect calls not for a curtailment of but an increase in funding, as the health care system, being a new competitive factor, is creating value by maintaining and enhancing the health status of the population.

Restricted access

. — Rogowski, R. — Keune, M. — Tangian, A. (2008): Flexicurity - A European Approach to Labor Market Policy. Intereconomics , 2: 68–111. Tangian A. Flexicurity - A European Approach to Labor

Restricted access

Magyarországon a 90-es években a gazdasági szabályozók és a piacok változásai közben csődbe ment vállalatok eszközállományának többségét külföldi befektetők vették meg, vagy zöldmezős beruházásokat csináltak, és saját hazájuk gazdaságára jellemző technikai és szervezettségi szinten fejlesztették ki termelésüket és szolgáltatásaikat, meghonosítva egy új munkakultúrát. A foglalkoztatottak többsége, mintegy négyötöde jól és gyorsan alkalmazkodott az új elvárásokhoz, más része azonban kiszorult a foglakoztatásból. A gazdaság egyenlőtlen területi elrendeződése miatt azok sem tudtak elhelyezkedni, akik szakképzettsége ezt lehetővé tette volna, foglalkoztatás hiányában pedig szakmai ismereteik elavultak. Az oktatás sem szerkezetében, sem tartalmában nem igazodott jól az új elvárásokhoz, így a munkahelystruktúra és a szakmastruktúra távolodása a további fejlődés akadályává vált. A korábban soha nem tapasztalt módon szinte egy időben megjelenő új technológia és munkakultúra azonban nem hatotta át a gazdaság és a társadalom egészét. Ezért a rendszerváltás utáni időszak nem klasszikus helyreállítási periódus, hanem sokban hasonlít az alacsony jövedelmű országok gazdasági fejlődéséről leírt sajátosságokra is.

Restricted access

Part One of this study summarizes the general view of poverty since the political regime changed, and the practical consequences. The previous regime's denial and hiding of the poverty issue has had several effects. One is that poverty is considered foreign to the system, simply the fallout of economic crisis, and therefore transitional. The belief in its transitional nature has covered up the difference between mass impoverishment and lasting poverty, which always existed, is becoming increasingly serious, and can easily escalate into permanent exclusion. The need to dismantle an overcentralized state is a major reason why the poverty problem has not been understood. Public expenditure can be reduced with little resistance if only those 'who really need it' are assisted. This policy suggests that poverty is 'accidental' and individualized, and that the victims can be blamed. Another, more practical consequence has been the segregating effect of separate institutional poverty management. Institutional reforms have created a huge network of nature of poverty has thus been hidden under the guise of individualization as well as by transferring management to small communities. At the same time, these measures have anchored lines of demarcation between mainstream society and the poor. Part Two of the study focuses on the internal stratification of the poor. The result of impoverishment is that there is now a mass of income-poor people (retirees, low-income families, parents of young children), whose problems are 'only' ones of distribution. Since their bonds to mainstream society have not been fatally injured, their situation could be resolved with money and economic expansion. The other group of the poor is the long-standing, extremely poor. They are in a consolidated state of poverty from which escape is almost impossible. As individuals, people without families, or whose families are in a state of collapse, are in particularly dire situations. Others, who are unskilled and come from less competitive strata and have been driven off the increasingly limited labor market to lock themselves into the underground economy, are in a similarly ominous position. There are also two groups that are collectively poor. It is almost impossible to break out of tiny pockets of isolated settlements and of regions particularly depressed by mass unemployment. The other collective is made up of the victims of the dead-end of forced assimilation, primarily the Roma poor which make up 60-80 per cent of the Gypsy population.

Restricted access

Az orvoslás körülményei az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltoztak, ezzel együtt az orvosok munkaerő-piaci lehetőségei is átalakultak, egyre gyakoribbá vált körükben a pályaelhagyás. Célkitűzés: A teljes vizsgálattal célunk az orvosi pályaszocializáció feltárása volt. E tanulmányban az orvostanhallgatók pályaelhagyásra, pályán maradásra vonatkozó előzetes elképzeléseit tárjuk fel, a pályaszocializáció elemeivel összefüggésben. Módszer: A vizsgálatot önkitöltős kérdőívvel, 503 véletlenszerűen kiválasztott általános orvostanhallgató részvételével végeztük Magyarország két orvostudományi egyetemén. A válaszadó hallgatókat pályán maradásra, illetve pályaelhagyásra vonatkozó előzetes elképzeléseik alapján két csoportra osztottuk. Az egyik csoportba került a hallgatók 57,5%-a, azok, akik biztosak voltak abban, hogy orvosként fognak dolgozni (pályán maradók), a másik csoportba került a hallgatók 42,5%-a, akik fontolgatják a pályaelhagyást is (esetleges pályaelhagyók). A továbbiakban meghatároztuk pályaszocializációs útjukon a köztük lévő hasonlóságokat, illetve különbségeket. Eredmények: Jelentős eltérést a két csoport között a pálya iránti elkötelezettségük terén találtunk. Az egyetem elvégzése után az orvosi pályán maradást, illetve a pályaelhagyást nem objektív (pl. származási háttér, anyagi javak megléte/hiánya), hanem szubjektív tényezők – elsősorban a hivatástudat – határozták meg. Következtetések: Vizsgálati eredményeink adalékul szolgálhatnak a képzés során a megfelelő orvosi identitás kialakításához, valamint közelebb visznek az orvosi pályaelhagyás jelenségének megértéséhez.

Restricted access

Az oktatás, a képzés a modern társadalmak mozgatórugója; a tudás átadását szolgálják, újratermelik az emberi tőkét, és a gazdaság hajtóerejét jelentik. Célkitűzés: Pályaválasztási motiváció összehasonlító vizsgálata diplomásápoló-hallgatók és pedagógushallgatók körében. Módszer: A vizsgálat Magyarországon diplomásápoló-hallgatók és pedagógusképzésben részt vevő hallgatók körében történt. A mintában 783 hallgató vett részt. Eredmények: Az ápolóhivatás és pedagógushivatás kiválasztásában elsődlegesek az altruisztikus motivációk és a választott hivatás humán irányultsága. A nemek szerinti válaszokban a női válaszadók esetében magasabb értéket kaptunk az „Embereken való segítés” esetében, mint a férfiak válaszaiban. A diplomásápoló-hallgatókra nagyobb arányban jellemző a gyermekkorban történő pályaválasztás. A későbbi életszakaszban a pályaválasztás a pedagógushallgatók jellemzője. Következtetések: A felgyorsult gazdasági változások következtében vagy a hivatással való elégedetlenség miatt számolnunk kell azzal, hogy a fiatal korban megszerzett képesítés nem örök életre szól, az emberek nagy része élete során többször kényszerülhet arra, hogy foglalkozást váltson. A munkaerő-piaci kereslet és képzés összehangolásában az oktatásban és szakképzésben részt vevő szakembereknek kitüntetett szerepe van.

Restricted access

Az elmúlt másfél évtizedben a szociális szolgáltatásokban olyan szakmai, technikai és szervezeti innovációk történtek, amelyeket a rendszerváltozás nagy társadalmi kihívása nemcsak ösztönzött, de a súlyos problémákkal való szembenézés elengedhetetlenné is tett. A tanulmány a szociális szférának a munkaerőpiaci válságból fakadó társadalmi integrációs törekvéseket elősegítő erőfeszítéseit és ezek szakmai, intézményi, szervezeti, szakmapolitikai korlátait elemzi. Tárgya a munkaerőpiaci intézmények és a foglalkoztatásba integrálást felvállaló szociális szolgáltatások szervezetei közötti párhuzamok együttműködéssé, szinergiákká alakításának lehetősége is. A szociális szolgáltatások technikai innovációit is bemutatva az írás a szociális igazgatás informatikai fejlesztéseinek szakmai, szervezeti hatásaira is kitér.

Restricted access

A tanulmány az „Ifjúság 2000” kutatás adatainak felhasználásával készült, mely vizs­gálatot a 15-29 éves korosztályokat reprezentáló, 8000 fős országos mintán bonyo­lítottuk le. A minta területileg, nemek és korcsoportok szerint reprezentatív. A tanulmány mindenekelőtt a munkaerőpiacon a rendszerváltás után bekövet­kezett alapvető változásokkal foglalkozik: a tömeges munkanélküliség megjelenésével és annak tartóssá válásával, a foglalkoztatottság alacsony szintjével, a társadalom polarizálódásának és a marginalizálódott rétegek kialakulásának folyamatával, a munka­erőpiac szegmentálódásával és a globalizációs folyamatokba való bekapcsolódás ellentmondásos kísérőjelenségeivel. Egyfelől a munkaerővel szembeni követelmények növekedésével, az új munkaerő-felhasználási formák elterjedésével, másfelől a területi, regionális és településtípusok közti különbségek növekedésével. E változások a fiatal korosztályok számára merőben új körülményeket teremtettek, hiszen megnehezítették a munkaerőpiacra való belépést, ezáltal kikényszerítették az érintett korosztályok iskolarendszeri „parkíroztatásának” megoldását, amely aztán a munkába állás időpontjának, továbbá a házasodás és a gyermekvállalás idejének a kitolódását is eredményezte. A tanulmány részletesen foglalkozik a munkaerőpiacra bejutott fiatalok életkori és iskolázottsági jellemzőivel, foglalkozási szerkezetével, munkaerő-piaci mozgásaival (fluktuáció), megélhetési körülményeivel, a bérek és fizetések megoszlásával és az ingázás jelenségével.

Restricted access