Search Results
Tanulmányunkban a család—karrier-szerepkonfliktus kialakulásának lehetőségeit vizsgáltuk a pályaszocializáció során. Orvostanhallgató és joghallgató lányok hivatásbeli és családi szerepeikkel kapcsolatos attitűdjeit, már dolgozó orvosnőkkel, jogásznőkkel kapcsolatos sztereotípiáikat, valamint pályaszocializációjuk néhány jellemzőjét tártuk fel és hasonlítottuk össze. Célunk annak megállapítása volt, vajon az orvostanhallgató lányok beállítódásai eltérnek-e más egyetemista lányokétól; a későbbi szerepkonfliktusnak vannak-e hallgató korig visszanyúló gyökerei. A felmérés önkitöltős kérdőívvel, a Szegedi Egyetemen tanuló 214 orvostan- és 132 joghallgató lány részvételével zajlott. Eredményeink szerint a hallgatónők elképzeléseiben az orvosnő egyértelműen altruistaként jelenik meg. Ehhez a kialakult képhez erőteljesen kapcsolódnak pozitív személyiségjegyek és gyengébb mértékben ugyan, de valamilyen problémára utaló tulajdonságok is. A családcentrikusság szintén kapcsolódik az altruizmushoz, a karrierre való törekvés viszont nem. A jogásznőket inkább karrierista, versengő nőként jellemezték. A hallgatók szerint a jogásznők karrierizmusa inkább valamilyen problémákat jelző tulajdonságokra utal, kisebb mértékben kapcsolódik össze pozitív jellemzőkkel. Az altruizmus nem volt része egy karriert építő jogásznővel kapcsolatos jellemzésnek, a családcentrikusság pedig szinte összeférhetetlen volt azzal. Az orvostanhallgató lányok idealista elképzeléseihez kapcsolódott pályaszocializációjuk néhány fontos jellemzője is. Korábban köteleződtek el a pálya mellett, és pályaválasztási motivációik is inkább altruisztikus attitűddel voltak jellemezhetőek, a joghallgató lányok azonban inkább karrierre törekvő elvek alapján választották a pályájukat. A diploma utáni elhelyezkedésre vonatkozó preferenciák is különböztek. Az orvostanhallgató lányoknál a család az első, a munkahely jellemzői csak másodlagosak; a joghallgatók viszont egy jó állást szerettek volna, amit össze lehet egyeztetni későbbiekben a családdal is. Megállapításaink, úgy véljük, fontos kiegészítést jelentenek az orvosnők szerepkonfliktusának kialakulása terén, felhívják a figyelmet a pályaszocializáció fontosságára és új irányt mutatnak további vizsgálatokhoz.
Abstract
Background and aims
Gambling is common in adolescents and at-risk and problem/pathological gambling (ARPG) is associated with adverse measures of health and functioning in this population. Although ARPG commonly co-occurs with marijuana use, little is known how marijuana use influences the relationship between problem-gambling severity and health- and gambling-related measures.
Methods
Survey data from 2,252 Connecticut high school students were analyzed using chi-square and logistic regression analyses.
Results
ARPG was found more frequently in adolescents with lifetime marijuana use than in adolescents denying marijuana use. Marijuana use was associated with more severe and a higher frequency of gambling-related behaviors and different motivations for gambling. Multiple health/functioning impairments were differentially associated with problem-gambling severity amongst adolescents with and without marijuana use. Significant marijuana-use-by-problem-gambling-severity-group interactions were observed for low-average grades (OR = 0.39, 95% CI = [0.20, 0.77]), cigarette smoking (OR = 0.38, 95% CI = [0.17, 0.83]), current alcohol use (OR = 0.36, 95% CI = [0.14, 0.91]), and gambling with friends (OR = 0.47, 95% CI = [0.28, 0.77]). In all cases, weaker associations between problem-gambling severity and health/functioning correlates were observed in the marijuana-use group as compared to the marijuana-non-use group.
Conclusions
Some academic, substance use, and social factors related to problem-gambling severity may be partially accounted for by a relationship with marijuana use. Identifying specific factors that underlie the relationships between specific attitudes and behaviors with gambling problems and marijuana use may help improve intervention strategies.
The impact of goal attainment and goal importance on satisfaction with life – a polynomial regression and response surface analysis
A célok fontosságának és megvalósulásának hatása az élettel való elégedettségre – Polynomiális regresszió analízis
happiness . Unpublished doctoral dissertation . Ann Arbor : University of Michigan Deci , E.L. , & Ryan , R.M. ( 1985 ). Intrinsic motivation and self-determination in human behavior
A környezet és a saját énkép által támasztott egyre növekedő elvárások, a személyiségbeli és motivációs rendszer sajátosságai, valamint az előzetes tapasztalatok alapján rögzült válaszadási módok egyaránt befolyásolják az agresszív viselkedés sajátosságait és az alkalmazott megküzdési stílust a serdülők körében. Jelen tanulmányban célunk a serdülők agresszív megnyilvánulásainak jobb megértése, valamint a megküzdés sajátosságainak feltérképezése volt. Vizsgálatunk az agresszió kifejezésének nemek és életkor szerinti különbözőségeit, valamint az agresszió és a megküzdés kapcsolatát elemzi. Eszközeink a magyarországi populációra adaptált Spielberger-féle Harag és Düh Kifejezési Mód Skála, valamint a megküzdési stílust vizsgáló Lazarus és Folkman-féle Konfliktusmegoldó Kérdőív, Rózsa és mtsai adaptációja után. A vizsgált minta 148 serdülőt tartalmaz a 9–12. évfolyamos korcsoportból, átlagéletkoruk 17 év volt. Eredményeink szerint a fiúk és a lányok agressziója hasonló mértékűnek bizonyult, ugyanakkor a két nem megküzdési stílusa különbözött. A lányok inkább alkalmaznak érzelmi megküzdést és a visszahúzódást, mint a fiúk. Ugyanakkor az általunk vizsgált mintában az érzelmi indíttatású cselekvések és a visszahúzódás következetes alkalmazása figyelhető meg a megküzdés folyamatában. Az agresszió mind a problémacentrikus, mind az érzelemcentrikus megküzdés formáiban jelen van, azonban az utóbbi esetén az agresszió kifejezési formáinak jelenléte nyilvánvalóbb.
A szerzők a “Pannónia” multicentrikus serdülőpszichiátriai felmérés keretében négy dunántúli gyermekpszichiátriai gondozóban egy év alatt jelentkezett összes új beteg közül az Ottawai Önsértő Kérdőív alapján önsértő magatartásúnak bizonyult 72, 14-18 éves fiatal anyagából áttekintették 48 lány (életkori átlag 16.1 év) M.I.N.I. Plusz diagnosztikai interjúval megerősített klinikai diagnózisait. A gondozókban jelentkezőknél 10,2%-ban, a kezelésben részesülő serdülőkorú fiatalok között már több mint egynegyedüknél (25,6%) találtak önsértő magatartást, ami a vártnál gyakoribb előfordulási arány. Megállapítják, hogy a serdülők többsége major depresszióban, vagy valamilyen szorongásos zavarban szenved, gyakori továbbá a szuicid magatartás is. Ezek a betegségek mind monodiagnózis, mind pedig komorbid társbetegség formájában egyaránt előfordulnak, ugyanis az állomány több mint kétharmada a többes diagnózis tüneti feltételeit is kielégítette. Az önsértő serdülők magatartástüneteit (a rizikómagatartás gyakorisága, lefolyása, okai, fajtái, a kísérő érzelmek, az akció “hozama” az önsértő serdülő számára, következmények) a tanulmány részletesen jellemzi, és sor kerül néhány epidemiológiai megállapításra is.
sensation seeking to adolescents’ motivations for alcohol, cigarette, and marijuana use. Addictive Behaviors , 26 , 803–825. Loba P. The relations of trait anxiety, anxiety sensitivity
S. Kopczinski A. Huttner H. Hauner 2009 T.O.M. (Therapie der Obesitas mit Motivation) — Ein
Seeing the forest through different trees: A social psychological perspective of work addiction
Commentary on: Ten myths about work addiction (Griffiths et al., 2018)
is an additional micro-level characteristic that received less scientific attention from the perspective of WA: work motivations. Motivations could also have important associations with WA by answering the simple questions of “Why do I work
Dimensionality of burnout - Is the Mini Oldenburg Burnout Inventory suitable for measuring separate burnout dimensions?
A kiégés multidimenzionális természetének vizsgálata a Mini Oldenburg Kiégés Kérdőív pszichometriai elemzésének tükrében
Theoretical background: Research on burnout has widespread interest in mental health sciences. The Demands-Resources Model of Burnout represents a new direction in research. Similarly to the most popular model of burnout, the Multidimensional Model, it embeds burnout in an organizational framework. Goals: The purpose of this study is to analyze the dimensionality and divergent validity of the Mini Oldenburg Burnout Questionnaire (MOLBI), the measurement tool of the Demands-Resources Model. Our work also tests the multidimensional theory, which posits that the burnout dimensions are independent of one another and do not form a global burnout factor. Method: Participants' (n = 406 people, 59.1% female) mean age was 39.4 (SD = 11.06) years and most of them had a graduate degree. In addition to the MOLBI questionnaire, participants completed the Work-Family Balance and Mental Health Test. We conducted a parallel analysis and exploratory factor analysis to analyze the structure of MOLBI; a bifactor analysis and model-based reliability test to analyze the validity of global and specific factors. We assessed the relationships between MOLBI and other parameters with Kendall's tau-b correlation. Results: Our results showed that the original two-factor structure of the questionnaire fit our data best (χ2= 78.489, DF = 26, p < 0.001; CFI = 0.977; NNFI = 0.960; RMSEA = 0.068; RMSEA CI90:0.066-0.070). The reliabilities of factors and global scores were adequate. Besides, the bifactor analysis showed that the global burnout dimension and disengagement subscale had enough explanatory power. The exhaustion factor of burnout was moderately associated with work-family balance and resilience. The disengagement factor was moderately related to creative problem-solving capacity. Conclusions: MOLBI demonstrates appropriate psychometric characteristics and can be reliably used for the assessment of global burnout (with the total score) and disengagement. Therefore, it fits the dimensional perspective of mental health problems. Considering the construct and divergent validity analysis, exhaustion and global burnout show a similar correlation pattern, while disengagement measures the motivational and behavioral aspects of the phenomenon.
Elméleti háttér: A kiégés kutatása széleskörű érdeklődésre tart számot a mentális- és egészségtudományokban. A kutatásban új irányt képvisel a kiégés Követelmény-Erőforrás Modellje, amely a fogalom legnépszerűbb modelljéhez, a Multidimenzionális modellhez hasonlóan szervezeti keretbe ágyazza a kiégés jelenségét. Cél: Tanulmányunk célja a kiégés Követelmény-Erőforrás Modelljéhez mérőeszközként illeszkedő Mini Oldenburg Kiégés Kérdőív (MOLBI) pszichometriai elemzése. Munkánk kiemelten vizsgálja a multidimenzionális teória egyik alapvető állítását, miszerint a kiégés dimenziók egymástól függetlenek és nem alkotnak egy globális kiégés faktort. Módszer: A vizsgálatban 406 fő vett részt (59,1% nő). Átlagosan 39,4 (SD = 11,06) évesek és legtöbbjük felsőfokú végzettségű. A résztvevők a MOLBI kérdőív mellett a Munkahely-Család Egyensúly és a Mentális Egészség Kérdőívet is kitöltötték. A MOLBI struktúrájának elemzésére parallel analízist és feltáró faktoranalízist alkalmaztunk. A globális és specifikus faktorok létjogosultságának elemzésére bifaktor elemzést és modellfüggő megbízhatósági vizsgálatokat végeztünk. A MOLBI kapcsolatrendszerét Kendall tau-b korrelációval elemeztük. Eredmények: Eredményeink azt mutatták, hogy a kérdőív kétfaktoros eredeti faktorstruktúrája megerősíthető (χ2 = 78,489, DF = 26, p < 0,001; CFI = 0,977; NNFI = 0,960; RMSEA = 0,068 ; RMSEA CI90:0,066-0,070). A dimenziók megfelelő reliabilitás értékekkel rendelkeztek. Emellett a bifaktor elemzés eredményei szerint a kérdőív két faktorának összege - a teljes kiégés dimenzió - is megfelelő magyarázó erővel bírt. A kiégés kimerülés faktora elsősorban a munka-család egyensúllyal, valamint a rezilienciával mutatott közepes erősségű kapcsolatot. Következtetések: A MOLBI megfelelő pszichometriai paraméterekkel rendelkező mérőeszköz, amelynek alkalmazásával mind a teljes kiégés, mind a kiábrándultság megbízhatóan mérhető. Ezáltal jól illeszkedik a klinikai diagnosztikában jelenleg uralkodó dimenzionális szemlélethez. A vizsgálatban használt konstruktum és divergens validitás elemzését figyelembe véve, a kimerültség és a teljes kiégés hasonló korrelációs mintázatot mutat, a kiábrándultság viszont a jelenség motivációs és cselekvéses aspektusát méri.
Tanulmányunkban bemutatjuk az Aspirációs Index rövidített, 14 tételes változatát. A kérdőív a hosszú távú, általános célok felmérésére szolgáló mérőeszköz, mely az intrinzik (fejlődés, kapcsolatok, közösségi elkötelezettség), az extrinzik (gazdagság, hírnév és jó megjelenés), illetve az egészséggel kapcsolatos motivációkat térképezi fel. A rövidített kérdőív megbízhatóságát és érvényességét egy 518 fős és egy 341 fős mintán ellenőriztük. A validáláshoz a Rövidített Beck Depresszió Kérdőívet, az Életcél Kérdőívet, az Élettel Való Elégedettség Skálát alkalmaztuk, valamint az Életcél és Kapcsolatok alskálát a Rahe-féle Stressz és Megküzdés Kérdőívből. Az extrinzik és intrinzik célok egymástól nagy mértékben független változóknak bizonyultak, s különböző módon viszonyulnak az egészségmagatartás és lelki egészség mutatóihoz is. Az intrinzik célok fontossága pozitívan járt együtt az élet értelmességének érzésével, illetve az élettel való elégedettséggel, és negatívan a depresszív tünetek gyakoriságával, az extrinzik célok fontossága viszont nem mutatott összefüggést ezekkel a változókkal. Az egészséggel kapcsolatos célok nem képeztek független faktort, de nem is voltak egyértelműen besorolhatók az extrinzik illetve intrinzik célok közé. Az adatokból kiderül továbbá, hogy a célok fontosságának értékelése összefügg olyan szociodemográfiai változókkal, mint a nem, a kor, a képzettség és a vallásosság. Ez arra utal, hogy a mérőeszközzel folytatott vizsgálatokban ezeknek a tényezőknek a szerepét érdemes figyelembe venni. Eredményeink megerősítik, hogy a Rövidített Aspirációs Index megfelelő mérőeszköz, mely jól használható akár nagy mintán végzett adatfelvételek során is. Segítségével feltérképezhetők az általános, gyakran előforduló célokhoz kapcsolódó személyes viszonyulások, melyek a mindennapi magatartást, és így a testi és lelki egészséget is befolyásolják.
