Search Results

You are looking at 101 - 110 of 285 items for :

  • "prognostic factors" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Gastrointestinalis vérzést okozó, preoperatív angiographiával kimutatott vékonybél-GIST

Small bowel GIST causing gastrointestinal bleeding, diagnosed by preoperative angiography

Magyar Sebészet
Authors: Jassó András, Bertha László, Gyökeres Tibor, Takács Imre Géza, and Bursics Attila

prospective database of 1772 sarcoma patients . Ann Surg 217 72 – 7 . 18. EH Ng , RE Pollock , MF Munsell , EN Atkinson , MM Romsdahl : 1992 Prognostic factors

Restricted access

., 2011, 29 (23), 3179–3184. Chim, C. S., Kwong, Y. L., Lie, A. K., et al.: Long-term outcome of 231 patients with essential thrombocythemia: prognostic factors for thrombosis, bleeding, myelofibrosis, and leukemia

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Dezső Tóth, Sándor Kathy, Tibor Csobán, Zsolt Kincses, Miklós Török, János Plósz, and László Damjanovich

JD Roder 1998 Relevant prognostic factors in gastric cancer: ten-year results of the German Gastric Cancer Study Ann Surg 228 449

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Dezső Tóth, Adrienn Bíró, Zsolt Kincses, Péter Árkosy, and Miklós Török

factors in gastric cancer: ten-years results of the German Gastric Cancer Study. Ann Surg 1998; 228: 449–461 3 Kim JP, Kim YW, Yang HK, et al.: Significant prognostic factors

Restricted access

Taylor M Welton C Willett 2000 Prognostic factors in colorectal cancer. College of American Pathologists Consensus

Restricted access

prognostic factors in borderline ovarian tumors Gynecol Oncol 98 439 445 . 3. DA Bell

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Tamás Zombori, Gréta Juhász-Nagy, László Tiszlavicz, Gábor Cserni, József Furák, Klára Szalontai, and Regina Pálföldi

; 63: 180–185. 20 Rieber J, Schmitt J, Warth A, et al. Outcome and prognostic factors of multimodal therapy for pulmonary large-cell neuroendocrine carcinomas. Eur J Med Res

Open access

Ritka, tibia kiindulású limfómák klinikopatológiai elemzése

Rare lymphomas appearing in tibia: a clinicopathological analysis

Hematológia–Transzfuziológia
Authors: Livia Vida, Orsolya Tóth, Árpád Szomor, Gábor Ottóffy, Erzsébet Sziládi, László Kereskai, and Béla Kajtár

Barbieri E, Cammelli S, Mauro F. Primary non-Hodgkin’s lymphoma of the bone: treatment and analysis of prognostic factors for stage I and stage II. Int J Radiat Oncol Biol Phys. 2004. 59(3): 760

Restricted access

A metasztatikus daganatok okozta krónikus disszeminált intravaszkuláris koagulopátia (DIC) hátterében leggyakrabban a hasnyálmirigy-, gyomor- és a prosztatarák áll. A trombotikus trombocitopéniás purpura és a hemolitikus urémiás szindróma (TTP-HUS) hasonló klinikai és laboratóriumi eltérései miatt a krónikus DIC diagnózisa differenciáldiagnosztikai nehézséget jelent. 71 éves férfi betegünk kórelőzményében COPD, BPH, szignifikáns carotis-sztenózis, gyomorfekély és alkoholos májbetegség szerepel. Szurokszéklet miatti hospitalizációja során aktuálisan nem vérző koagulummal fedett nyombélfekély igazolódott. Négy nap múlva akut veseelégtelenség (AVE) miatt került Intézményünkbe. A trombocitopénia, a perifériás vérben fragmentocita, sisaksejtek, a normális INR, magas LDH és az AVE felvetette a TTP-HUS szindróma gyanúját. Többszöri dialízis és plazmaferezis kezelésekben részesítettük. A talpakon megjelenő trombotikus mikroangiopátia miatt készült alvadási vizsgálat (emelkedett D-dimer, normális fibrinogén, a kissé megnyúlt INR, APTI, normális retikulocita- és mérsékelten csökkent vérlemezkeszám) krónikus DIC fennállását mutatta. Az emelkedett PSA (109,6 ng/mL) hátterében a prosztata-adenokarcinóma igazolódott. A csontizotóp kiterjedt csontáttéteket mutatott. TAB kezelés mellett betegünk állapota három hónap után is kielégítő (PSA 4,6 ng/mL). Tisztázatlan eredetű trombocitopénia és a normális vagy megnyúlt INR-, APTI-értékek, emelkedett D-dimer melletti normális fibrinogén és retikulocita felfedheti a krónikus DIC folyamatát. A krónikus DIC-ben jó effektussal alkalmazható a terápiás dózisú LMWH. A metasztatikus prosztatarák szövődményeként kialakult súlyos DIC antiandrogén és nagydózisú ketokonazol kombinációval kezelhető. Magyar Onkológia 54: 351–357, 2010

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: A közelmúltban megjelent publikációk szerint a korai méhnyakrák miatt végzett endoszkópos kiterjesztett műtétek gyógyulási eredményei rosszabbak, mint a nyitott műtétekéi, s ez felveti a méhtestrák kezelésében is terjedő endoszkópos technológia értékelésének szükségességét. Célkitűzés: Az endoszkópos és a nyitott műtéti technikával kezelt méhtestrák gyógyulási eredményeinek összehasonlítása. Módszer: Retrospektív vizsgálatban a 2013 és 2019 között méhtestrák miatt végzett műtétek klinikopatológiai adatainak és eredményességének elemzésére került sor. A műtéti kezelés eredményességét a progressziómentes és a teljes túlélés értékelésével végeztük. A vizsgált csoportok prognosztikai tényezőinek különbségeit χ2- és t-próbával hasonlítottuk össze. A daganatprogresszió előfordulását és az alapbetegség okozta halálesetek előfordulási gyakoriságát Cox-modellben értékeltük, a progressziómentes és a teljes túlélési görbék összehasonlítására a Kaplan–Meier-módszert alkalmaztuk. Eredmények: Az endometrioid, serosus papillaris, kevert Müller-sejtes, adenosquamosus és egyéb szövettani típusok előfordulási aránya az endoszkópos és a nyílt műtéti csoportban lényegesen nem különbözött (p = 0,3356). A G1, G2, G3 differenciáltsági fokú folyamatok előfordulási aránya az endoszkópos és a nyílt műtéti csoportban jelentősen különbözött (p = 0,0036). A patológiai stádiumok (IA, IB, II, IIIA, IIIB, IIIC1, IIIC2) megoszlása az endoszkópos és a nyílt műtéti csoportban jelentősen különbözött (p = 0,0048). Az eltávolított nyirokcsomók átlagos száma magasabb volt a nyitott műtéttel operált csoportban (14,3 vs. 9,3, p<0,0001). A progresszív betegség gyakorisága magasabb volt a nyitott műtéti csoportban, de a betegségspecifikus halálesetek előfordulási gyakorisága jelentősen nem különbözött a két csoportban (recidíva 2/120 vs. 29/345, p = 0,01; halálozás 2/120 vs. 17/345, p = 0,12); a laparoszkópos esetek progressziómentes és teljes túlélése nem különbözött jelentősen a nyitott műtéttel operált esetekétől (progresszió laparoszkópos vs. nyílt műtét: HR = 0,36, 95% CI = 0,084–1,538; halálozás laparoszkópos vs. nyílt műtét: HR = 0,603, 95% CI = 0,135–2,693). Következtetés: Az endoszkópos technikával operált méhtestrák progressziómentes és teljes túlélése nem rosszabb, mint a nyílt műtéti technikával kezelt betegeké. Orv Hetil. 2020; 161(10): 382–388.

Open access