Search Results
Az autoimmun betegségekben a szervezet immunrendszere valamilyen saját antigént/antigéneket támad meg. Az autoimmun betegség fogalmát kimerítő formák száma több mint 80, amely a lakosság 5–6%-ának megbetegítéséért felelős. Az autoimmun kórképeket általában szisztémás és szervspecifikus csoportba soroljuk, azonban az osztályozás alapvető hibája, hogy nem valódi ok-okozati rendszerű patogenetikai tényezőkre épül. Az egyes betegségeket nemzetközileg elfogadott kritériumrendszerek alapján diagnosztizáljuk, így megállapításuknál elsősorban biztonságosságra törekszünk. A szükséges diagnosztikai feltételek teljesülésekor a korai formák kimutatásával sok esetben már elkéstünk. A kórlefolyást klinikai, szövettani és laboratóriumi paraméterekkel követjük, és hiányoznak azok a biomarkerek, amelyek magát az „immunrendszer betegségét” tudnák jelezni. Az autoimmun betegségek száma növekszik, újabb kórállapotokról derül ki, hogy autoimmun mechanizmus áll a háttérben. A patogenetikai háttér jobb megismerése lehetővé teszi az egyes kórképeken belül a klinikai és immunológiai fenotípusok elkülönítését, amelyeknek nagyon fontos diagnosztikai és terápiás következményei lesznek.
A szén-monoxid fizikai-kémiai tulajdonságai alapján nehezen felismerhető gáz. Fűtési szezonban széntüzelésű/gázüzemű fűtőberendezések meghibásodása vagy nem megfelelő szellőzése esetén súlyos mérgezést okozhat. A szén-monoxid-intoxikáció gyakran letális kimenetelű a szervezet súlyos hypoxiás károsodása miatt. A szerzők szén-monoxid-mérgezés esetét ismertetik, ahol egy kisgyermek és 5 felnőtt szenvedett súlyos szén-monoxid-intoxikációt. A felnőttek között egy várandós asszony is volt. Miután hazánkban a hyperbaricus oxigénterápia korlátozottan elérhető gyógymód, a magzat intrauterin hypoxiás károsodásának elkerülése céljából sürgős császármetszés történt, ami megelőzte a hosszú távú neurológiai deficit kialakulását. A szerzők kiemelik, hogy a magzati szén-monoxid-expozíció mértéke csak becsülhető, mérésére nincs standardizált noninvazív módszer. A magzati szén-monoxid-akkumuláció mértéke nagyobb, mint az anyai, és az elimináció időben elhúzódó. Az esetismertetés kapcsán a szerzők áttekintik a szén-monoxid-mérgezés patofiziológiáját terhességben és a terápia lehetőségeit. Orv. Hetil., 2014, 155(22), 871–875.
A szerzők egy illegitim droghasználókkal foglalkozó szervezet tapasztalatait foglalják össze, amit 2009 óta szereztek az új pszichoaktív szerekkel („dizájner drogokkal”) kapcsolatban injekciós szerhasználók között. A Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Ambulancia tűcsereközpontjában 2009 óta figyelhető meg az új szerek tömeges terjedése, ami az injekciós magatartást is jelentősen módosította, így pedig a tűcsereközpont igénybevételét is. A tűcsereközpontban az új pszichoaktív szerek hullámokban jelentek meg (mefedron, metiléndioxi-pirovaleron, pentedron – „pentakristály”), így egyedülálló módon ez a szetting alkalmas az új szerek terjedésének nyomon követésére. A szerzők az új pszichoaktív szerek okozta speciális kockázatok (ismeretlen összetételű és hatású anyagok) mellett az orvosi praxis számára fontos jellemzőket foglalnak össze. Így a szerek nem ismert voltából adódó kockázatokat, a gyakoribb szerhasználatot és a súlyosabb pszichopatológiai állapotokat. Kiemelik a korai jelzőrendszer szerepét, az online források monitorozását és az új pszichoaktív szereket tartalmazó anyagminták bevizsgálásának lehetőségét. Orv. Hetil., 2014, 155(35), 1383–1394.
A növények első látszatra elég védtelennek tűnhetnek: általában helyváltoztatásra képtelenek, nem rendelkeznek idegrendszerrel vagy az állatokéhoz és az emberéhez hasonló immunrendszerrel. Hormonjaik, növekedésszabályozó anyagaik azonban vannak – bár ezek az állati hormonokkal szemben nem mirigyekben termelődnek és nem csak egy, hanem több folyamatot is szabályoznak koncentrációjuk, illetve a jelen lévő egyéb hormonok függvényében. A növényi szervezet, bár komplexitásában messze elmarad az állatokétól, szerkezeti és működési szempontból egyaránt nagyfokú szervezettséget mutat. A magasabb rendű növényekben, éppúgy, mint az állati és emberi szervezetben, az intercelluláris kommunikáció kémiai hírvivők révén valósul meg. Ezek specifikus típusait növényi hormonoknak (fitohormonoknak), szélesebb értelemben növényi növekedésszabályozó anyagoknak (bioregulátoroknak) nevezzük. Ezek az endogén szerves vegyületek kis mennyiségben képesek a többsejtű növényi szervezetekben a normális működés és fejlődés szabályozására, a sejtek, szövetek és szervek közti együttműködés fenntartására. Mivel a növények nem rendelkeznek idegrendszerrel, a fitohormonok különleges jelentőséggel bírnak. Orv. Hetil., 2014, 155(26), 1011–1018.
konfliktusmegoldásról? Hogyan látják a konfliktusokat és a konfliktusmegoldásokat a biológus-etológus és a különböző pszichológiai és társadalomtudományi területek képviselői, és hogyan látja ezt egy különféle társadalmi csoportokkal közvetlenül dolgozó civil szervezet
a natura latinul – szervezetet is jelenthet. A kifejezés tehát „a szervezet vizsgálata”-ként is fordítható. Dogmatikoi – a racionalisták másik elnevezése a logikoi mellett. Kata phüszin, para
A II. vatikáni zsinat elismeri „az evilági valóságok öntörvényuségét, amik vizsgálatára az egyes tudományok és technikák illetékesek”, és sajnálkozik „bizonyos szellemi irányzatok felett, melyek a tudományok legitim autonómiájának hiányos ismerete folytán valamikor az egyháziak között is elofordultak”. Ezzel a zsinat zöld utat adott a szociológia maxweberi értelemben vett értékmentessége katolikus intézményeken belüli érvényesítésének, így a magyarországi Pázmány Péter Katolikus Egyetem 1993-ban alapított Szociológiai Intézete korszeru tudományos programjának is. (Erre az új szemléletre utal az ismert mottó parafrázisa: „Roma locuta - causa incepta”.) Az Intézet az elso évben négy tanárral és 54 hallgatóval egy, a rendszerváltáskor visszakapott apácazárda egyetlen termében indult. A tantárgystruktúrában a Bochumi Ruhr Egyetem Szociológiai Intézetének tárgyi kínálatát adaptáltuk a magyarországi viszonyokhoz, illetve a rendelkezésre állt emberi eroforráshoz. Például az ebben található egyik tantárgy, „A szociológia szociológiája” olyan témákkal bovült, hogy miként lehet meghaladni a marxista szemléletu „societal” makroközelítést, a közvetlenebbül funkcionális „social” mikro-, illetve mezközelítéssel, illetve az olyan egzisztenciális kérdésekkel, hogy a szociológus szakma a rendszerváltozás nyomán milyen munkapiaci keresletre számíthat. A kutatóegyetem kialakítása kezdettol fogva célkituzésünk volt. Elnyert pályázatok (például PHARE, OTKA stb.) pénzébol olyan „Lehrprojekt”-eket indítottunk (az Erlangen-Nürnbergi Egyetem mintájára), ahol hallgatóink didaktikailag preparált (ál)kutatások helyett élesben folyó projekteken sajátíthatták el az empirikus szociológia mesterfogásait és szellemét. Az Intézet késobbi éveiben a tananyagot az általános alapképzés 5 szemesztere után az utolsó 5 szemeszterben négy szakirányra bontottuk. Ezek: Kultúra és kommunikáció (benne a vallásszociológiával és az értékszociológiával), Politika és jog, Gazdasági magatartás (az underbounded gazdaság és az overbounded szervezet szociológiájával), Szociálgeográfia és regionalizmus. Ezek sikeres elvégzését a szociológus diplomában szakszociológusi betétlappal ismertük el. Szervezetszociológiai profilunk képesített és motivált bennünket arra, hogy részt vegyünk az egyetem minoségbiztosítási (Quality Assurance) programjaiban. Egy másik magyar egyetem, a Budapesti Muszaki és Gazdasági, és egy német, az Erlangen-Nürnbergi összefogásával kidolgoztuk egy szociológiai doktori iskola programját. Ennek akkreditálására azonban az alapító idejében már nem került sor. A „Pázmány Szociológiai Muhely” jellegére az alapító évtizedében az értékszociológiai irányultság nyomta rá a bélyegét. Az ebben a témakörben elért és közben részben munkatársakkal is publikált kutatási eredmények összefoglalva megtalálhatók az intézetvezetonek az alapítás decennáriumára publikált „Értékek fénykörében: 40 év értékkutatás és új országos értékvizsgálat egy nemzetstratégia megalapozásához” címu monográfiájában.
A pályázat mint jelenség a késő historizáló építészet korában
The design competition as a phenomenon in hungarian late historicist architecture
Az építészeti tervpályázatok története Magyarországon a XIX. század közepén kezdődött, és az első világháborúig folyamatos fejlődést tapasztalhatunk. A kiegyezés környékének jelentős tervversenyeit korábban már kutatták, azonban a késő historizmus évtizedeiben megszaporodó pályázatok közül mindeddig csak néhányról született részletes elemzés. Tanulmányunk célja az Ybl Miklós halálától az I. világháborúig terjedő korszak pályázati eseményeinek összefoglalása, melyhez elsődleges forrásunk a korabeli szaksajtó volt. Az 1890–1920 közötti évek pályázati témájú sajtómegjelenéseinek összesítésével készült adatsorok alapján mutatjuk be a korszakbeli tendenciákat és a kiemelt figyelmet keltő pályázatok sorát. A XX. század első éveiben rohamosan fejlődő nyomdatechnikának köszönhetően nagy mennyiségű meg nem épült pályatervet ismerünk a korszakból, melyek – a megvalósult tervek mellett – tovább árnyalhatják ismereteinket a századforduló építészetéről. A hazai szakmai érdekképviselet úttörője, a Magyar Mérnök és Építész Egylet (1867–1944) működése során mindvégig legfontosabb feladatai között tartotta számon a pályázatok ügyét, s a szervezet által jegyzett dokumentumok értékes, új adalékokkal szolgálhatnak a szaktörténet számára.
A D-vitamin élettani hatása több, mint a kalcium- és csontanyagcsere szabályozása. Szerepe van – többek között – a tumorgenezis gátlásában, sok daganatféleség esetében pedig kemopreventív szer is. Pluripotens, para- és autokrin szteroidhormon, melynek szintézisére az emberi szervezet maga is képes. Sok epidemiológiai adat támasztja alá a D-vitamin daganatellenes hatását: az egyenlítőtől távolodva az emlő-, prosztata- és vastagbéldaganatok incidenciája nő. Ezt követően sejt- és állatkísérletek támasztották alá a D-vitamin sejtproliferációt gátló és sejtdifferenciációt serkentő hatását. Klinikai vizsgálatok leginkább a prosztata- és vastagbéldaganatok esetében történtek és találtak meggyőző összefüggést az alacsony D-vitamin-szint és a daganatok előfordulása között. In vitro és in vivo is igazolták, hogy daganatos sejtekben a D-vitamin-kezelés sejtdifferenciációt, sejtciklusleállást, ill. apoptózist indukál. A legújabb eredmények szerint számos szövetben lokálisan is van D-vitamin-képződés, mely a malignus fenotípus kialakulásával és a sejtek dedifferenciálódásával egyre csökken, sőt evvel párhuzamosan a D-vitamin lebontásáért felelős 24α-hidroxiláz enzim aktivitásának lokális növekedése is megfigyelhető. Mindezen eredmények alapján biztató, immár klinikai fázis 1 és 2 vizsgálatok is rendelkezésre állnak szelektív, lokálisan ható 24α-hidroxiláz-gátlókkal több daganatféleség – akár elsővonalbeli – kezeléseként. Jelenleg azonban az egyik legfontosabb feladat hazánk lakossága súlyos D-vitamin-hiányának felszámolása. Magyar Onkológia 54: 303–314, 2010
Kritikus állapotú, szeptikus felnőtt betegek antibiotikumkezelésének farmakokinetikai és farmakodinamikai megfontolásai
Pharmacokinetic and pharmacodynamic considerations of antibiotic therapy among critically ill adult patients with sepsis
A szepszis életet veszélyeztető, komplex klinikai állapot, melynek kezelése jelentős kihívást és számottevő költségráfordítást jelent a betegellátás számára. A szepszis által előidézett patofiziológiai változások jelentős mértékben megváltoztatják a gyógyszerek és a szervezet kölcsönhatását, megnehezítve az optimális gyógyszerelést. A kapillárisszivárgás jelensége, valamint az ellátás során alkalmazott folyadékterápia hatására megemelkedhet egyes antibiotikumok megoszlási térfogata. A hypalbuminaemia következtében megnövekedett szabad frakció a nagy fehérjekötődésű antibiotikumok gyorsabb eliminációját okozhatja. A megnövekedett perctérfogat és a vascularis ellenállás csökkenése a fiatalabb betegpopulációkban megnövekedett renalis clearance-t idézhet elő. A betegek nagyobb hányadában azonban a hipoperfúzió miatt szepszis indukálta akut veseelégtelenség jellemző, melynek hatására a renalis clearance csökken. A klinikai képet tovább árnyalja, ha vesepótló vagy extracorporalis membránoxigenizációs kezelést alkalmazunk. Az antibiotikumok fizikai-kémiai jellemzői meghatározzák, hogy a patofiziológiai változások milyen mértékben befolyásolják az egyes gyógyszermolekulák farmakokinetikai paramétereit. A várttól eltérő gyógyszer-expozíciót előidéző folyamatok ellensúlyozására a farmakokinetikai-farmakodinamikai indexek, valamint a fizikokémiai értékek ismeretében többféle klinikai stratégia áll rendelkezésre. A terápia racionális szempontok szerint történő személyre szabásával és a terápiás gyógyszerszint monitorozásával növelhető a hatékonyság, és csökkenthető az antibiotikumrezisztencia kialakulásának esélye. Orv Hetil. 2024; 165(11): 403–415.
