Search Results
A modern társadalomban a vallás jelentősen átalakult; nem csak a vallás intézményes háttere, hanem a hittartalmak, a valláshoz való viszonyulás, a vallásgyakorlás formái is. Míg korábban a vallás fogalma mindenki számára egyértelmű volt, manapság a hit, a spiritualitás és a vallásosság már nem fonódnak olyan szorosan össze. Serdülőkorban az egyéni életút és életcélok vonatkozásában, a világkép megalapozásában, az értékek és erkölcsi elvek integrálásában egyfajta útkeresés zajlik. Az identitáskeresés pedig szorosan összefügg a spirituális fejlődéssel. Tanulmányunk célja a vallásgyakorlás, a valláshoz való viszonyulás feltérképezése a szegedi középiskolás ifjúság körében, beleértve a vallási hovatartozást, a vallási aktivitást, a spirituális és vallási hittartalmak elfogadását, a vallás fontosságát életükben, valamint a spirituális jóllétet. Az elemzéshez a Szegedi Ifjúságkutatás 2010-es adatbázisát használtuk fel (N = 656). Saját mintánk vallási aktivitása nem tér el jelentősen sem az országos reprezentatív vizsgálatok eredményeitől, sem más hazai kutatások eredményeitől, ellenben jóval elmarad az amerikai fiatalok értékeitől. Klaszteranalízis segítségével a fiatalok négy csoportját sikerült elkülöníteni a valláshoz/spiritualitáshoz való viszonyulásuk alapján: vallást elutasító nem hívők; vallásra/spiritualitásra nyitottak; vallásos/spirituális hívők; misztika és vallás híján boldogulók – ezek nagyjából lefedik a Lambert által leírt csoportokat. A középiskolások vallásossága/spiritualitása tehát sokszínű, és összefügg lelki egészségükkel, egészség-magatartásukkal.
Az Európai Unió és a tagállamok válasza a COVID–19 pandémiára – a szabad mozgás jogának közegészségügyi korlátozásai
European Union and Member State Responses to the COVID-19 Pandemic – Restricting the Free Movement of EU citizens on Public Health Grounds
Összefoglaló. A szabad mozgás és tartózkodás joga az uniós polgárság alapintézményének egyik leglényegesebb eleme. A 2020-ban kirobbant koronavírus világjárvány következtében az Európai Unió tagállamai az Európai Unió történetében először kénytelenek voltak radikális, korábban nem alkalmazott eszközökkel korlátozni a szabad mozgás és tartózkodás jogát annak érdekében, hogy megakadályozzák a vírus terjedését. A tanulmány keretében a COVID–19 világjárvány miatt bevezetett korlátozások alapulvételével annak vizsgálatára kerül sor, hogy a szabad mozgás joga közegészségügyi okból történő korlátozása milyen sajátosságokkal bír más, az Európai Unió alapszerződéseiben ugyancsak nevesített kivételekhez (közrend, közbiztonság) képest. A tanulmány ugyancsak vizsgálja azt a kérdést, hogy az Európai Unió által kibocsátott digitális zöldútlevél (vakcinaigazolvány) a Sinopharm és Szputynik-V vakcinával beoltott uniós polgárok számára is biztosítandó-e az uniós jog rendelkezései alapján.
Summary. The right of free movement of EU citizens is the cornerstone of Union citizenship. To control the spread of coronavirus (COVID-19) and to protect the health and well-being of all Europeans, Member States gave a surprisingly quick response, taking unilateral restrictive measures affecting the operation of the internal market in an unprecedented way. On the one hand they have implemented serious travel restrictions at internal borders of the EU. On the other hand, several States have coupled travel bans/restrictions with a temporary reintroduction of border controls at their borders with other Members of the Schengen Area. During the first wave of the pandemic, altogether 17 Schengen States sent notifications regarding the reintroduction of border controls, which is particularly disheartening given that the lifting of EU internal border controls in the Schengen Area is one of the integration’s greatest achievements.
There is no doubt that the Member States’ restrictions on free movement detailed in the paper are well-founded from the point of view of both public international law and European law. As to how they should be put into practice: that is another issue. Still, it is the preferential role of free movement as a part of integration that requires a deeper examination of controversial measures to ascertain whether these are in compliance with EU legal principles. Among the elements to be reviewed are proportionality and the prohibition on discrimination.
It is beyond doubt that COVID-19 can definitely be regarded as a ‘disease with epidemic potential’ that can justify restrictions on free movement. However, the question arises whether Article 29 TFEU provides for the introduction of public health restrictions with general effect. In other words, does it allow for restrictions not based on individual assessment, as opposed to individual threats to public policy and public security? In answering the above question the paper puts a special emphasis on the delimitation of Member States’ public health and public policy/security justifications.
At the time of writing (June 2021) several Member States have already started to issue EU Covid-19 passports. The article also seeks answer to the question whether the Digital Green Certificate could (or, at least, should) be provided for Union citizens vaccinated with Sinopharm or Sputnik-V (vaccines approved by Hungary as a Member State, under European Union law).
studies, and practical models of conceptualizing, fostering, and improving resilience in educational contexts, offered by broad, yet, homogenous, categories of international scholars. In the light of increased focused on people’s well-being and mental
) and Nussbaum (2000), engaging in women’s live in Turkey. Women in Turkey are located at crossroads embracing modernity and living under traditional and cultural norms. The book explores women’s positioning, survival, resistance, freedom, well-being
earlier. References Hagen , K. ( 2011 ). Young Swedish athletes’ perceived social support and well-being in football academies (Master thesis in sport
well-being. The study scans to identify schools and school types, but also focuses on the individualistic (learner-level) approach. From the side of the research methodology, the novelty of the work is that the methodology developed by the author, the
: Helliwell, J. (ed.): The Contribution of Human and Social Capital to Sustained Economic Growth and Well-being. Human Resources Development, Canada. Letki, N. (2008): Does Diversity erode social cohesion? Social capital and race
research findings that the phenomenon of value crisis/value change ( Rezsohazy, 2006 ) means the devaluation of universal (European) values and the preference of material values of a new type (financial well-being vs. equality and consumption vs
research findings that the phenomenon of value crisis/value change ( Rezsohazy, 2006 ) means the devaluation of universal (European) values and the preference of material values of a new type (financial well-being vs. equality, consumption vs. environmental
student’s well-being through a caring pedagogy. As a final conclusion, we could appreciate the main qualities of the book: 1. The book provides a socially engaged research framework, based on clear moral values regarding the inclusion of children
