Search Results
Magyarországon a 90-es években a gazdasági szabályozók és a piacok változásai közben csődbe ment vállalatok eszközállományának többségét külföldi befektetők vették meg, vagy zöldmezős beruházásokat csináltak, és saját hazájuk gazdaságára jellemző technikai és szervezettségi szinten fejlesztették ki termelésüket és szolgáltatásaikat, meghonosítva egy új munkakultúrát. A foglalkoztatottak többsége, mintegy négyötöde jól és gyorsan alkalmazkodott az új elvárásokhoz, más része azonban kiszorult a foglakoztatásból. A gazdaság egyenlőtlen területi elrendeződése miatt azok sem tudtak elhelyezkedni, akik szakképzettsége ezt lehetővé tette volna, foglalkoztatás hiányában pedig szakmai ismereteik elavultak. Az oktatás sem szerkezetében, sem tartalmában nem igazodott jól az új elvárásokhoz, így a munkahelystruktúra és a szakmastruktúra távolodása a további fejlődés akadályává vált. A korábban soha nem tapasztalt módon szinte egy időben megjelenő új technológia és munkakultúra azonban nem hatotta át a gazdaság és a társadalom egészét. Ezért a rendszerváltás utáni időszak nem klasszikus helyreállítási periódus, hanem sokban hasonlít az alacsony jövedelmű országok gazdasági fejlődéséről leírt sajátosságokra is.
Part One of this study summarizes the general view of poverty since the political regime changed, and the practical consequences. The previous regime's denial and hiding of the poverty issue has had several effects. One is that poverty is considered foreign to the system, simply the fallout of economic crisis, and therefore transitional. The belief in its transitional nature has covered up the difference between mass impoverishment and lasting poverty, which always existed, is becoming increasingly serious, and can easily escalate into permanent exclusion. The need to dismantle an overcentralized state is a major reason why the poverty problem has not been understood. Public expenditure can be reduced with little resistance if only those 'who really need it' are assisted. This policy suggests that poverty is 'accidental' and individualized, and that the victims can be blamed. Another, more practical consequence has been the segregating effect of separate institutional poverty management. Institutional reforms have created a huge network of nature of poverty has thus been hidden under the guise of individualization as well as by transferring management to small communities. At the same time, these measures have anchored lines of demarcation between mainstream society and the poor. Part Two of the study focuses on the internal stratification of the poor. The result of impoverishment is that there is now a mass of income-poor people (retirees, low-income families, parents of young children), whose problems are 'only' ones of distribution. Since their bonds to mainstream society have not been fatally injured, their situation could be resolved with money and economic expansion. The other group of the poor is the long-standing, extremely poor. They are in a consolidated state of poverty from which escape is almost impossible. As individuals, people without families, or whose families are in a state of collapse, are in particularly dire situations. Others, who are unskilled and come from less competitive strata and have been driven off the increasingly limited labor market to lock themselves into the underground economy, are in a similarly ominous position. There are also two groups that are collectively poor. It is almost impossible to break out of tiny pockets of isolated settlements and of regions particularly depressed by mass unemployment. The other collective is made up of the victims of the dead-end of forced assimilation, primarily the Roma poor which make up 60-80 per cent of the Gypsy population.
A tanulmány az „Ifjúság 2000” kutatás adatainak felhasználásával készült, mely vizsgálatot a 15-29 éves korosztályokat reprezentáló, 8000 fős országos mintán bonyolítottuk le. A minta területileg, nemek és korcsoportok szerint reprezentatív. A tanulmány mindenekelőtt a munkaerőpiacon a rendszerváltás után bekövetkezett alapvető változásokkal foglalkozik: a tömeges munkanélküliség megjelenésével és annak tartóssá válásával, a foglalkoztatottság alacsony szintjével, a társadalom polarizálódásának és a marginalizálódott rétegek kialakulásának folyamatával, a munkaerőpiac szegmentálódásával és a globalizációs folyamatokba való bekapcsolódás ellentmondásos kísérőjelenségeivel. Egyfelől a munkaerővel szembeni követelmények növekedésével, az új munkaerő-felhasználási formák elterjedésével, másfelől a területi, regionális és településtípusok közti különbségek növekedésével. E változások a fiatal korosztályok számára merőben új körülményeket teremtettek, hiszen megnehezítették a munkaerőpiacra való belépést, ezáltal kikényszerítették az érintett korosztályok iskolarendszeri „parkíroztatásának” megoldását, amely aztán a munkába állás időpontjának, továbbá a házasodás és a gyermekvállalás idejének a kitolódását is eredményezte. A tanulmány részletesen foglalkozik a munkaerőpiacra bejutott fiatalok életkori és iskolázottsági jellemzőivel, foglalkozási szerkezetével, munkaerő-piaci mozgásaival (fluktuáció), megélhetési körülményeivel, a bérek és fizetések megoszlásával és az ingázás jelenségével.
Az elmúlt másfél évtizedben a szociális szolgáltatásokban olyan szakmai, technikai és szervezeti innovációk történtek, amelyeket a rendszerváltozás nagy társadalmi kihívása nemcsak ösztönzött, de a súlyos problémákkal való szembenézés elengedhetetlenné is tett. A tanulmány a szociális szférának a munkaerőpiaci válságból fakadó társadalmi integrációs törekvéseket elősegítő erőfeszítéseit és ezek szakmai, intézményi, szervezeti, szakmapolitikai korlátait elemzi. Tárgya a munkaerőpiaci intézmények és a foglalkoztatásba integrálást felvállaló szociális szolgáltatások szervezetei közötti párhuzamok együttműködéssé, szinergiákká alakításának lehetősége is. A szociális szolgáltatások technikai innovációit is bemutatva az írás a szociális igazgatás informatikai fejlesztéseinek szakmai, szervezeti hatásaira is kitér.
. , Felstead , A. , Unwin , L. , Walters , S. , & Quinn , M. ( 2003 ). The impact of informal learning at work on business productivity . Leicester University: Centre for Labour Market Studies . Fuller , A. , & Unwin , L. ( 2006 ). Expansive and
COVID-19 outbreak had an impact not only on our health, lives, and economies, but also on the labour market and educational sector, putting education institutions around the world to unprecedented test ( Crawford et al., 2020 ). Besides the health
Polynesian population due to ‘local necessities’ and in order to protect the local labour market. Similar measures adopted in New Caledonia were declared constitutional in 1999. 45 Minority rights are still not recognized by French constitutional law, but
expressly provided for.’ 139 The magic was gone in Dano, 140 in which the Court admitted the right of the Member States to limit Union citizens’ access to the social benefits if they do not have any relationship with the labour market of the host Member
; centralizing and taking control of public education-curricula; distorting the academic labor market by diverting funding to directly government-operated or favored institutions; and of course, firing faculty. In the field of dissemination and publishing of
of idealistic or dystopian visions, it is more reasonable to see AI as a potentially disruptive technology with a multi-layered and comprehensive impact on the structures and institutions of labor markets, including on jobs, working conditions
