Search Results

You are looking at 131 - 140 of 621 items for :

  • "impulsivity" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

. 18. Comings , D. E. , Gonzales , N. , Wu , S. , Gade , R. , Muhleman , D. , Saucier , G. et al. ( 1999 ): Polymorphism of the DRD4 gene in impulsive, compulsive, addictive behaviours: Tourette syndrome, ADHD

Restricted access

This commentary proposes a complementary perspective to that developed by Billieux, Schimmenti, Khazaal, Maurage and Heeren (2015). The addiction-as-disease approach tends to sideline explanatory factors of a psychosocial, cultural, political, or historical nature. I therefore suggest taking into account not only the personal characteristics (loss of self-control, impulsivity) related to the disease model, but also the social determinants of addictive behaviors (weak social ties, social exclusion, hyperindividualism, poverty, unemployment, etc.). Moreover, the disease model of addiction removes addictive behaviors from the cultural and historical contexts that shape them. I argue that the cultural and historical reasons for which certain factors (such as loss of self-control) became so important in the explanation of addictive behaviors should be more thoroughly considered.

Open access

. Patton 1983 Impulsivity: Cognitive, behavioral, and psychophysiological correlates M. Zuckerman Biological bases of sensation

Open access

Marina Cvetaeva wrote a narrative prose work My Pushkin in France in 1937 to commemorate the 100th anniversary of the poet's death. Written in the form of autobiographical memories the work is distinctly set off from occasional essayistic writing then prevailing in emigration circles. In this article the author attempts firstly to enlighten the reasons that prompted Marina Cvetaeva to present Pushkin from an ultimately subjective and inner perspective such as only the autobiographical memory of the proper childhood can offer, i.e. the reasons that made her use rather introspection than the spirit of collective memory (as understood by M. Halbwachs), which took hold of the Russian emigration in the jubilee-year of 1937. Secondly the article analyses the work itself and the mechanism of the autobiographical memory by Cvetaeva herself, which may account for the fact that Cvetaeva's presentation of Pushkin was so different from the stereotypes taken for granted in the emigration community. The peculiar quality of Cvetaeva's Pushkin as “impulsive” and “rebellious” person is derived from the fact that what Cvetaeva is interested in her work are only those aspects of her childhood perception of Pushkin that are in accordance with her present state, which is to say with her self-appreciation, emotional states and convictions, as well as with her myth of the poet and poetic creativity in general.

Restricted access

Abstract

Background and aims

The past decade has seen an increased interest in understanding hypersexual behavior and its associated features. Beyond the obvious risks for sexually transmitted infections, there is a paucity of literature examining specific challenges encountered by hypersexual individuals. This study investigated and developed a new scale, the Hypersexual Behavior Consequences Scale (HBCS), to assess the various consequences reported among hypersexual patients.

Methods

Participants were drawn from a sample of patients recruited in a DSM-5 Field Trial for Hypersexual Disorder (HD). Participants completed the Hypersexual Behavior Inventory, a structured diagnostic interview to assess for psychopathology and HD, and self-report measures of personality, life satisfaction, and the initial item pool for the HBCS.

Results

Factor analysis reduced the HBCS items to a single factor solution which showed high internal consistency and stability over time. Higher HBCS scores were positively correlated with higher levels of emotional dysregulation, impulsivity, and stress proneness and lower levels of satisfaction with life and happiness. HBCS scores among the hypersexual patients were significantly higher than non-hypersexual patients.

Conclusions

The HBCS possesses good psychometric properties and appears to capture various consequences associated with the DSM-5 proposed criteria for HD. The HBCS can be used to aid clinicians and researchers in identifying consequences associated with hypersexual behavior. The HBCS may also prove a useful tool to guide treatment interventions aimed at reducing the negative impact of hypersexuality in patient populations.

Open access

This commentary supports the argument that there is an increasing tendency to subsume a range of excessive daily behaviors under the rubric of non-substance related behavioral addictions. The concept of behavioral addictions gained momentum in the 1990s with the recent reclassification of pathological gambling as a non-substance behavioral addiction in DSM-5 accelerating this process. The propensity to label a host of normal behaviors carried out to excess as pathological based simply on phenomenological similarities to addictive disorders will ultimately undermine the credibility of behavioral addiction as a valid construct. From a scientific perspective, anecdotal observation followed by the subsequent modification of the wording of existing substance dependence diagnostic criteria, and then searching for biopsychosocial correlates to justify classifying an excessive behavior resulting in harm as an addiction falls far short of accepted taxonomic standards. The differentiation of normal from non-substance addictive behaviors ought to be grounded in sound conceptual, theoretical and empirical methodologies. There are other more parsimonious explanations accounting for such behaviors. Consideration needs to be given to excluding the possibility that excessive behaviors are due to situational environmental/social factors, or symptomatic of an existing affective disorder such as depression or personality traits characteristic of cluster B personalities (namely, impulsivity) rather than the advocating for the establishment of new disorders.

Open access

The paper examines the motivational drivers behind the participation of Hungarian consumers on a special shopping event, also known as Glamour Days. The study encompasses a variety of related conceptualizations such as hedonic/utilitarian shopping values, self-gifting as well as impulsive buying practices. After the introduction of relevant consumer behaviour concepts and theoretical frameworks, the paper presents a qualitative research on adult and adolescent female consumers’ shopping experiences during Glamour Days. By building on phenomenological methodology, this study also portrays the ways this shopping event has changed consumer society within an originally strongly utilitarian attitude driven Hungarian culture. The phenomenological interview results highlight differences within the motivational drivers of pleasure-oriented shopping for the two age groups. For teenagers, the main motivation was related to the utilitarian aspect due to their financial dependence and the special opportunity to stand out of their peer group by joining an event that is exclusively held for adult women. On the other hand, adult women are motivated by combined hedonic and utilitarian values manifested in self-gifting and impulse buying within an effectively planned and managed shopping trip. Based on the results, retail specific strategies are provided along with future research directions.

Restricted access

Absztrakt:

A szülészeti és gyermekintenzív ellátás során prae- és perinatalis veszteségeket átélt, gyermeküket gyászoló szülőkkel a tragédiáról először az ellátóteam tagjai beszélnek. A hazai törvényi szabályozás értelmében a halálhírt csak orvos közölheti. E kommunikációs folyamat rendkívül összetett, és speciális helyzetére igyekszünk rávilágítani egy esetleírás segítségével. Vázoljuk, hogy milyen hibás, esetenként rendkívül helytelen „vigasztalónak” szánt megnyilatkozások kísérik a veszteséget átélt anya és a szakszemélyzet kommunikációját. A családok és hozzátartozók vulnerabilitása tetten érhető ezen időszakban, s a halálhír közlését követő szakaszban a hozzátartozók impulzív reakciói is gyakran észlelhetők. Kifejezetten traumatogén a „nem baj, nemsokára teherbe esik, lehet még gyermeke”-tartalmú, vigaszként szánt mondat. E konkrét esetismertetésen és értelmezési keretein keresztül kívánjuk bemutatni, hogy miként tud hatékony támogatást nyújtani egy speciálisan képzett szakember, melyek lesznek azok a szempontok, amelyek a támaszadás folyamatában preferenciát élveznek. Mind a hazai, mind pedig a nemzetközi szakirodalom összegző megállapításait fókuszba emeljük. Orv Hetil. 2018; 159(12): 1033–1036.

Restricted access

A kortársi versengés és problémamegoldás jellemzői serdülők körében

Peer competition and social problem-solving among adolescents

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
László Kasik
and
Kornél Guti

A vizsgálat célja a kortársakkal kapcsolatos versengés és szociálisprobléma-megoldás kapcsolatának feltárása volt 12, 14, 16 és 18 évesek (N=850) körében. A versengés öt dimenziójának (viszonyulás, idő/győztes, esélyesség, szabálybetartás, funkció) jellemzőit egy általunk kidolgozott kérdőívvel (Versengés kérdőív — Kasik és FÜlÖp, 2013) vizsgáltuk. A szociálisprobléma-megoldás mérésére egy adaptált kérdőívet (Social Problem Solving Inventory — D’Zurilla, Nezu és Maydeu-Olivares, 2002) használtunk, amellyel a problémamegoldás pozitív és negatív orientációja, valamint három stílusa (racionalitás, impulzivitás, elkerülés) azonosítható. A tanulók önjellemzése mellett a szülők (anyák, N=850) és a pedagógusok (N=35) is értékelték a diákokat ugyanazokkal a kérdőívekkel. Az önjellemzéshez képest a pedagógusok alul-, az anyák felülértékelték a diákokat, a versengésnél leginkább a szabálybetartás, a problémamegoldásnál a pozitív orientáció esetében. Az összevont mutató (három értékelő átlaga) alapján a 12 és a 14, valamint a 16 és a 18 évesek rendelkeznek hasonló jellemzőkkel a legtöbb dimenzió mentén. Jelentős különbségek e két csoport között azonosíthatók, például a negatív orientáció és a szabálybetartás az idősebbekre, a pozitív orientáció és a versengés idejének fontossága a fiatalabbakra jellemzőbb. A versengés és a problémamegoldás dimenzióinak kapcsolata az életkorral fokozatosan erősödik.

Restricted access

Bevezetés: A negatív vagy pozitív affektivitás a személyiség egyik kiemelkedő temperamentumfaktora, melynek összetevői kérdőíves eljárásokon keresztül is mérhetők. A temperamentumfaktorok megbízható mérésének fokozódó igényét elsősorban a depresszió, a szorongás, valamint a pszichoszomatikus kórképek etiológiájának tisztázása táplálja. Módszerek: Vizsgálatunk a Gray-féle megerősítéssel kapcsolatos érzékenységkoncepció szorongás- és impulzivitásfaktorát felmérő nemzetközileg hitelesített kérdőívével, a Büntetés- és Jutalomérzékenység (Sensitivity to Punishment and Sensitivity to Reward (SPSRQ) Kérdőívvel szerzett hazai tapasztalatainkat mutatja be. Személyek: 363 egyetemi hallgató vett részt a vizsgálatban. Eredmények: Az SPSRQ validitását hazai mintán is igazolják az alkalmazott temperamentum- (TCI-R), szorongásérzékenység (Anxiety Sensitivity Index, ASI), a szorongásosság (STAI), a félénkség (Albany Pánik és Fóbia Kérdőív), valamint az elkerülő magatartás intenzitását mérő félelem (Fear Survey Schedule, FSS) kérdőívekkel való korrelációk. Megbeszélés: Eredményeink ugyanakkor olyan kérdéseket is felvetnek, melyek megvitatása a büntetés- és jutalomérzékenységgel kapcsolatos elképzelések részletesebb felülvizsgálatát és a hazai mérőeszközök további finomítását igénylik.

Restricted access