Search Results
Az endokrin sebészet evolúciója: múlt, jelen és jövő
Evolution of endocrine surgery: past, present and future
Absztrakt
Bevezetés: A minimálisan invazív technika a mellékvese sebészetében világszerte „gold standard” módszernek számít. A szerzők másfél évtizedes gyakorlatukat retrospektíven elemezve vizsgálták műtéti jellemzőiket, történelmi kontrollcsoporthoz hasonlítva őket. Anyag és módszerek: Az áttekintett időszakban, 1997 és 2011 közt összesen 175 laparoscopos adrenalectomiát végeztek. Mindkét oldalon, a beteg oldalfekvő helyzetében, a transabdominalis lateralis megközelítést alkalmazták. Bal oldalon egy új „suprasplenicus” megközelítést vezettek be. A nagyméretű, 7 cm feletti elváltozások esetén kézzel asszisztált laparoscopos technikát alkalmaztak. Eredmények: A műtét laparoscopos módszerrel 77, hagyományosan 115 percig tartott átlagosan. Az eltávolított tumorok mérete a laparoscopos csoportban 3,1, a nyitottban 4,9 cm volt átlagosan. A legnagyobb méretű elváltozások hasonlóak voltak, viszont a laparoscopos csoportban a kisebb méretű tumorok gyakorisága nagyobb volt. Konverzió 15 esetben (8,6%) történt, legtöbbször vérzés miatt. A szövődményarány a laparoscopos csoportban 10,8%, a hagyományosban 24,6% volt. A hospitalizációs idő szignifikánsan rövidebb volt a minimálisan invazív technika esetén (4,5 vs. 8,1 nap). A laparoscopos csoportban 3 betegnél (1,7%) igazolódott váratlan, kisebb méretű primer malignitás, R0 módon eltávolítva. Következtetések: A laparoscopos technika minden benignus mellékvese-elváltozás eltávolítására alkalmazható, számos kedvező jellemzőt biztosító módszer. A metastasisok többsége kellő rutinnal és önmérséklettel e módszerrel szintén eltávolítható, onkológiai kompromisszum nélkül. A pre- és posztoperatív ellátás minőségének biztosításához az endokrinológiai kooperáció nélkülözhetetlen.
Absztrakt:
Semmelweis kitartó kutatómunkája, a klinikai statisztikai adatok tudományos igényű analízise, az állatkísérletei meghozták gyümölcsüket, a rettegett gyermekágyi láz okának felismerését és megelőzési lehetőségét. „Nemcsak a gyermekágyi láz igazi okát fedezte fel, hanem megalkotta és bevezette a szülészeti gyakorlatban az antiszeptikus profilaxist, de ugyanakkor lerakta a mai sebészet alapját, az asepsist is, amelynek elve és gyakorlata így a gyermekágyi láz kóroktanának felfedezéséből alakult ki és Semmelweis zseniális elgondolásában gyökerezik. A bakteriológia felfedezései, Lister, Pasteur és Koch műve csak tudományos bizonyítékát adták Semmelweis intuitív megállapításainak.” Semmelweis a klinikai kórélettani kutatások úttörője, akinek a kortársai támadásaitól elszenvedett, sokszor félreértéseken alapuló keserűségek jóvátételeként az utókor megadta és megadja a kijáró, méltó tiszteletet. Az anyák és csecsemők megmentője nemzetünk egyik büszkesége, mindnyájunk példaképe, akinek nemcsak hazánkban, de az egész világon elismerik munkásságát. Rövid, tragikus, de eredményes életének üzenete örök érvényű. Semmelweis Ignác alakját Chicagóban is megörökítették, a világ tizenkét leginnovatívabb orvosegészségügyi szakemberei között, Louis Pasteur és Wilhelm Conrad Röntgen szobrainak társaságában. Az utóbbi időben, különösen az angolszász területen új kifejezés, a „Semmelweis-reflex” jelent meg és kezdett terjedni. Ez nem orvosi jelenséget ír le, hanem annak kifejezője, amikor a szakemberek vagy a társadalom jelentős felismeréseket, felfedezéseket, tényeket automatikusan, vizsgálat és indoklás nélkül, szinte reflexszerűen elutasít. A jelenség ma sem ritka! Orv Hetil. 2018; 159(26): 1041–1054.
Absztrakt
A hasfali sérvek kezelése minden általános sebész napi feladata. Számos megoldás ismeretes. A hagyományos, varratokkal történő műtét magas hosszú távú kiújulási kockázattal bír. A hálóbeültetéssel végzett rekonstrukciók kisebb recidívaaránnyal járnak, de a hasfali szövetek kiterjedt preparálását igénylik, mely gyakoribb sebfertőződéssel és egyéb komplikációval párosul. A minimálisan invazív hasfalisérv-sebészet a 90-es évek elején fejlődött ki. A módszer azonos fizikai és sebészi elveken alapul, mint a nyitott retromuscularis hálóbeültetés technikája. A laparoscopos „intraperitoneal onlay mesh” (IPOM) műtét módszere és az alkalmazott implantátumok az évek során jelentős fejlődésen mentek keresztül, és számos közlemény igazolta sikeres alkalmazásukat akár nagy sérvek, kövér vagy idős betegek esetében is. A minimálisan invazív módszer haszna a kisebb sebészi traumában, a következményesen csökkent műtéti fertőzési kockázatban és a ritkább sérvkiújulásban rejlik. A laparoscopos hasfali rekonstrukció egyre elfogadottabb, hiszen rövidebb kórházi ápolással, jobb eredményekkel és kevesebb szövődménnyel végezhető, mint a nyitott műtét.
Citogenetikai és hormonális változások fej-nyaki laphámrákos betegekben: potenciális biomarkerek a funkciómegtartó onkológiai sebészet számára
Cytogenetic and hormonal changes in head and neck squamous cell cancer patients: potential biomarkers for functional approaches in surgical oncology
Absztrakt
A fej-nyaki nyálkahártyákról kiinduló laphámrák a magyar férfilakosságot érintő harmadik leggyakoribb daganatos halálok. Ezt a daganatot túlnyomórészt környezeti karcinogén hatások, azon belül is az alkohol és a dohányzás idézi elő. A látszólag azonos szövettanú daganatoknak azonban különböző a kórlefolyásuk, főleg azért, mert nem egyformán reagálnak a kezelésekre. Ebben a munkában olyan potenciális biomarkereket vizsgáltunk, amelyek az ismert környezeti toxikus hatásokra biológiai válaszként jöttek létre, így feltételezzük, hogy nyomonkövetésük révén közelebb juthatunk a klinikai onkológia legfontosabb kérdéseihez: a daganatkialakulás folyamatának megértéséhez, a daganat korai felismeréséhez és a daganat biológiai természetétől függően alakított terápiás terv felállításához. A genetikai instabilitásra utaló vizsgált markerek közül a spontán kromoszómaaberrációk megfelelő biomarkernek mutatkoztak a fej-nyaki daganatos fenotípus jelzésére. Ugyanakkor a mutagénszenzitivitás mérésére alkalmazott bleomycin-teszt, az egészséges magyar populáció több mint felében észlelt fokozott mutagénérzékenység miatt, magyar viszonyok között nem jelezte az egyedi daganatkockázatot szemben a nyugat-európai és amerikai tapasztalatokkal. A magyar rák-előfordulási és -halálozási statisztikák ismeretében a teljes populációt érintő fokozott mutagénérzékenység elgondolkodtató eredmény és további kutatást igényel. Hormonvizsgálataink során a krónikus alkoholfogyasztást kísérő hypophysis- és szexszteroidhormonok szérumszinteltéréseit észleltük, amelyek közül az emelkedett prolaktinszintnek és az összes és szabad tesztoszteron csökkent szintjének egyaránt rossz prognózist jelző értéke volt. A hormonok és fej-nyaki daganatok közötti kapcsolat további vizsgálatára ösztönöz funkcionáló ösztrogén- és progeszteronreceptorok kimutatása fej-nyaki laphámrák szövetekben.
