Search Results

You are looking at 151 - 160 of 453 items for :

  • "sebészet" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

125 éve született dr. Bugyi István professzor, a magyar sebészet zseniális egyénisége

Professor István Bugyi, the brilliant Hungarian surgeon was born 125 years ago

Orvosi Hetilap
Authors:
András Mencser
,
Csaba Tóth
, and
László Elek
Restricted access

Citogenetikai és hormonális változások fej-nyaki laphámrákos betegekben: potenciális biomarkerek a funkciómegtartó onkológiai sebészet számára

Cytogenetic and hormonal changes in head and neck squamous cell cancer patients: potential biomarkers for functional approaches in surgical oncology

Magyar Onkológia
Author:
Éva Remenár

Absztrakt

A fej-nyaki nyálkahártyákról kiinduló laphámrák a magyar férfilakosságot érintő harmadik leggyakoribb daganatos halálok. Ezt a daganatot túlnyomórészt környezeti karcinogén hatások, azon belül is az alkohol és a dohányzás idézi elő. A látszólag azonos szövettanú daganatoknak azonban különböző a kórlefolyásuk, főleg azért, mert nem egyformán reagálnak a kezelésekre. Ebben a munkában olyan potenciális biomarkereket vizsgáltunk, amelyek az ismert környezeti toxikus hatásokra biológiai válaszként jöttek létre, így feltételezzük, hogy nyomonkövetésük révén közelebb juthatunk a klinikai onkológia legfontosabb kérdéseihez: a daganatkialakulás folyamatának megértéséhez, a daganat korai felismeréséhez és a daganat biológiai természetétől függően alakított terápiás terv felállításához. A genetikai instabilitásra utaló vizsgált markerek közül a spontán kromoszómaaberrációk megfelelő biomarkernek mutatkoztak a fej-nyaki daganatos fenotípus jelzésére. Ugyanakkor a mutagénszenzitivitás mérésére alkalmazott bleomycin-teszt, az egészséges magyar populáció több mint felében észlelt fokozott mutagénérzékenység miatt, magyar viszonyok között nem jelezte az egyedi daganatkockázatot szemben a nyugat-európai és amerikai tapasztalatokkal. A magyar rák-előfordulási és -halálozási statisztikák ismeretében a teljes populációt érintő fokozott mutagénérzékenység elgondolkodtató eredmény és további kutatást igényel. Hormonvizsgálataink során a krónikus alkoholfogyasztást kísérő hypophysis- és szexszteroidhormonok szérumszinteltéréseit észleltük, amelyek közül az emelkedett prolaktinszintnek és az összes és szabad tesztoszteron csökkent szintjének egyaránt rossz prognózist jelző értéke volt. A hormonok és fej-nyaki daganatok közötti kapcsolat további vizsgálatára ösztönöz funkcionáló ösztrogén- és progeszteronreceptorok kimutatása fej-nyaki laphámrák szövetekben.

Restricted access

Magy. Seb. 2001 54 227 229 Gaál Cs.: Sebészet. Medicina Könyvkiadó, Budapest

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors:
Péter Kupcsulik
,
Oszkár Hahn
,
Attila Szíjártó
,
Attila Zsirka
,
Tamás Winternitz
,
Péter Lukovich
, and
Krisztina Fekete

Munkahelyünkön 2004–2014 között 273 elektív műtét történt benignus májelváltozás miatt. 83 esetben laparoszkópos (LAP) beavatkozásra került sor: cystafenestratio 52, májresectio 31 esetben történt. A LAP resectiókat hasonló demográfiai és klinikai jellemzőkkel bíró betegek nyitott műtéteivel összehasonlítva megállapítható, hogy a műtéti idő a LAP csoportban (113,7 perc) szignifikánsan hosszabb volt, mint a nyitott műtéteknél (89,5 perc), a kórházi ápolási idő viszont rövidebb (5,8 vs 9,1 nap). Posztoperatív szövődmény a LAP csoportban nem volt, nyitott műtétek után két sebgennyedés, egy UH-vezérelt drainezést igénylő epegyülem fordult elő. A nyitott csoportban 4, a LAP csoportban 3 beteg igényelt transzfúziót. Műtéti halálozás nem volt, reoperációra nem került sor. A közleményben részletezett műtéti technika biztonságos resectiót tesz lehetővé a máj nehezen hozzáférhető, 7–8. szegmentuma területén is. Az eredmények alapján a LAP májresectio megfelelő preoperatív vizsgálatok birtokában választható módszer májdaganatok sebészi kezelésére.

Restricted access

Absztrakt

Az elmúlt évek alapkutatásainak fejlődése, új tumorellenes gyógyszerek felfedezése volt az alapja, hogy a tüdőrák TNM-rendszerét is revízió alá vegyék. Alátámasztotta az a hiányosság is, hogy a 6. kiadású TNM-klasszifikáció alacsony adatbázisra épült. Az IASLC kezdeményezésére egy multicentrikus elemzést indítottak, és biostatisztikai kiértékelést végeztek. Összesen 100869 eset gyűlt össze, amelyből 81015 volt értékelhető a követés során (NSCLC: 67725, SCLC: 13290). A változtatás igényét mind a T, N és M vonatkozásában előre meghatározták. A változtatásra tett ajánlatuk nagy adatbázis és a túlélési elemzés támasztja alá. Várható, hogy ez a változtatás kedvezően befolyásolja a kezelési algoritmust, ezáltal a betegek túlélését is.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: Magyarországon az egészségügyi szakdolgozók viszonyulása a komplementer terápiás gyógymódokhoz még nem vizsgált téma. Célkitűzés: Célunk volt felmérni a Semmelweis Egyetem hat, perioperatív ellátást végző klinikáján az egészségügyi szakdolgozók ismeretét és véleményét a természetgyógyászattal kapcsolatban. Módszer: Anonim, papíralapú kérdőíves felmérést végeztünk. 82%-os válaszadási arány mellett összesen 119 kérdőív adatait dolgoztuk fel leíró statisztikai elemzéssel és χ2-próbával. Eredmények: A válaszadók mindössze 25,2%-a tartotta eléggé tájékozottnak magát, 68,1%-uk érdeklődött és 60,5%-uk tanulna a természetgyógyászatról. A napi munka során 70,6%-uk szívesen alkalmazna komplementer terápiás gyógymódokat, szignifikánsan gyakrabban azok, akik saját betegség esetén is igénybe veszik e gyógymódokat (p = 0,0027). A legnépszerűbb gyógymódok a homeopátia, az alternatív masszázs- és mozgásterápia, az akupunktúra és a manuálterápia voltak. Következtetés: A nemzetközi szakirodalommal egyezően idehaza is a vizsgálatunkban felmért szakdolgozók nyitottak és érdeklődőek a természetgyógyászattal kapcsolatban. Orv. Hetil., 2017, 158(10), 368–375.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Péter Lukovich
,
András Papp
,
Péter Fuszek
,
Tibor Glasz
,
Hajnalka Győrffy
,
László Lakatos
, and
László Harsányi

A duodenumra lokalizált Crohn-betegség az összes Crohn-betegség kb. 0,5–4%-át teszi ki. Leggyakoribb tünete a gyomorürülési zavar és a jelentős fogyás. Az endoszkópos biopszia eredménye gyakran bizonytalan, ami megnehezíti az egyéb benignus szűkületektől való elkülönítését. A műtétet igénylő megbetegedés kezelése tekintetében a betegséggel foglalkozó európai konszenzusos nyilatkozat sem ad pontos irányelveket. Beteganyag: Eredménytelen konzervatív kezelés miatt a Semmelweis Egyetem I. Sebészeti Klinikáján 2002–2007 között három betegnél a gyomorürülési panasz megoldására műtétre volt szükség. Mindegyik betegnek a műtét előtt jelentős súlyvesztése (13–30 kg) volt. Két esetben sikerült a gyulladt bélszakasz eltávolítása a duodenum parciális reszekciójával, és az emésztőtraktus Billroth-II. szerint végzett rekonstrukciójával, egy esetben a leszálló duodenum érintettsége miatt csak bypassműtétre (gastro-jejunostomia) nyílt lehetőség. Eredmények: A betegek a műtét óta eltelt 45/24/9 hónap óta panaszmentesek, műtét előtti súlyukat visszanyerték. Sem korai, sem késői szövődményt nem észleltünk. Következtetések: A konzervatív kezelésre tartósan nem reagáló, szűkületet okozó duodenalis Crohn-betegség műtéti javallatot képez, azonban a fennálló malnutritio a műtét előtt kezelést igényel. A műtét típusa előre nem tervezhető, a kellően előkészített patkóbél-Crohn-beteg gyógyhajlama nem rosszabb, mint egyéb lokalizációjú sorstársaié.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Mihály Patyánik
,
Norbert Solymosi
,
Nóra Bégányi
,
Dániel Sinkó
, and
Árpád Mayer

Elfogadott ténynek számít, hogy a nem metastaticus rectumtumorok egyedüli preoperatív sugárterápiájával a lokálrecidíva-ráta 50%-kal csökkenthető. Beteganyag és módszer: 1990 és 2001 között 181 rectumtumoros betegnél végeztünk preoperatív célú 36 Gy, illetve 40 Gy dózisú irradiációt. A stádiumba sorolást a módosított Astler–Coller patológiai staging szisztéma szerint végeztük. A sugárkezelést telekobalt-készülékkel, illetve nagyenergiájú fotonbesugárzóval végeztük számítógépes besugárzástervezést követően. Eredmény: A preoperatív sugárkezelés eredményességének legfontosabb fokmérője a lokálrecidíva-ráta, mely anyagunkban 21,56%-os volt. Szignifikánsan befolyásolta a túlélést a beteg kora és az alkalmazott dózis nagysága. Következtetés: Rectumtumoros beteganyagunk statisztikai analízise az egyedüli preoperatív sugárkezelés hatékonyságát vizsgálta. Az eredmények megfeleltek az erre vonatkozó közleményekben közöltekkel.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Zsolt Szentkereszty
,
Klaudia Balog
,
Lídia Balázs
, and
Adrien Csiszkó

Absztrakt

A súlyos akut pancreatitis késői szövődménye a demarkált necrosis, amely valamilyen intervenciós kezelést igényel. Jelen közlemény célja a különböző kezelési módok indikációinak, technikai kérdéseinek, korlátainak elemzése. A súlyos akut pancreatitis kezdetétől 4–6 hét kell ahhoz, hogy a demarkált necrosis kialakuljon. A necrectomiát ez után javasolt tervezni. A transluminalis endoszkópos necrectomia a gyomor és a nyombél mögött elhelyezkedő demarkált necrosisok esetén kecsegtet jó eredménnyel. A kiterjedt hasnyálmirigy-elhalások kezelésére napjainkban is a sebészi kezelés a leggyakrabban alkalmazott eljárás. A nyitott necrectomia a ligamentum gastrocolicumon vagy a mesocolonon keresztül végezhető, amelyet nyitott vagy zárt bursaomentalis-öblítéssel vagy -tamponálással lehet kiegészíteni. A másik alternatíva a transgastricus necrosectomia, amely nem igényel külső drenázskezelést. Mindkét sebészi kezelést lehet laparoszkóp segítségével végezni. Emellett lokalizált necrosisok esetén egyéb minimálisan invazív módszerek is alkalmazhatók. A demarkált necrosisok kezelésében a különböző sebészi kezelések mellett a transluminalis endoszkópos és a minimálisan invazív sebészi módszerek jó eredménnyel alkalmazhatók. Orv. Hetil., 2016, 157(47), 1866–1870.

Restricted access