Search Results

You are looking at 181 - 189 of 189 items for :

  • "gyógyszerek" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Bevezetés: A szerző az alsó végtagi varicositas injekciós sclerotherapiáját 25 évvel ezelőtt kezdte el, és azóta is folyamatosan alkalmazza. Betegek: Összesen 3107 beteg 4025 alsó végtagjának kezelése kapcsán, mintegy 115 000 injekció beadására került sor. A betegek átlagéletkora 41,7 év, 80,3%-a nő. Módszer: A beavatkozáshoz szükséges speciális gyógyszerek (polidocanol, tetradecyl-szulfát) már évtizedek óta hazánkban is beszerezhetők. A feldolgozott időszakban a diagnosztika és a kezelés mind nemzetközi, mind hazai vonatkozásban jelentősen fejlődött. A beteg a tű beszúrásakor a korábbi standard, álló helyzet helyett gyakrabban ül vagy fekszik. Az oldat beadásakor régebben a beteget lefektettük és lábát megemeltük, ma már a beszúrás helyzetében folytatjuk a kezelést. Kisebb lett a használt tű mérete, viszont nagyobb a beadott gyógyszer mennyisége: kezdetben 1×0,2 ml, majd 4×, később 6×0,5 ml, jelenleg a megengedhető maximális dózis, egy ülésben akár 28 ml 0,5%-os oldat. Eredmények: A kezelések minden esetben sikeresek voltak. A módszer a kisméretű, ún. intracutan venectasiák és reticularis varicositasok terápiájában kiemelkedő jelentőségű, de az oldalág-, valamint kisebb perforans varixok kezelésében is jó eredménnyel alkalmazható. Mint ismeretes, a varicositas progresszív betegség, e sajátsága alapján karbantartására a szinte korlátlanul ismételhető sclerotherapia jól bevált. Saját eredményeink a hazai felméréssel egyezően 1,5%-ban mutattak szövődménynek tekinthető eltérést, amelybe egy enyhe lefolyású mélyvénathrombosis is beletartozik. Túl erős reakcióknak nevezzük a kezelés következtében esetenként fellépő spontán rendeződő kellemetlenségeket: collapsus, suffusio, visszérgyulladás és pigmentáció. Szövődmények: elvétve kisebesedés, irodalmi ritkaságként allergia és mélyvénathrombosis. Ez utóbbi megelőzésére fokozott figyelem javasolt, ezért fontos thrombophilia irányában az anamnézis ismerete. A nemrég bevezetett ultrahanggal irányított habsclerotherapia a nagy törzs-varicositások gyógyítását is lehetővé teszi. A lábon kívül felső végtagi és szájszéli vénatágulat, valamint érfejlődési rendellenesség kezelések, továbbá nodus haemorrhoidalis sclerotherapia is történt, melyekben e módszer szintén hatásosnak bizonyult. A sclerotherapia és a műtét inkább kiegészíti egymást, mint rivalizál. Következtetés: Az injekciós sclerotherapia alkalmasnak bizonyult elsősorban a népbetegségnek számító alsó végtagi varicositas, továbbá más természetű vénatágulatok kezelésére.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Béla Hunyady, Zsuzsanna Gerlei, Judit Gervain, Gábor Horváth, Gabriella Lengyel, Alajos Pár, László Rókusz, Ferenc Szalay, László †Telegdy, István Tornai, Klára Werling, and Mihály Makara

Magyarországon 70000 egyén lehet fertőzött hepatitis C-vírussal, nagyobbik részük nem tud a fertőzöttségéről. A fertőzés időben történő felfedezése és meggyógyítása a beteg szempontjából a munkaképesség megőrzését, az életminőség javulását, a májzsugor és a májrák megelőzését, valamint a betegségmentes várható élettartam meghosszabbodását, míg a beteg környezete és a társadalom szempontjából a továbbfertőzés veszélyének megállítását, a későbbi súlyos májbetegségekből adódó egészségügyi ráfordításigény jelentős csökkenését eredményezi. A 2003 óta alkalmazott pegilált interferon+ribavirin kettős kezeléssel a hazánkban dominálóan 1-es genotípussal fertőzött, korábban terápiában nem részesült betegek 40–45%-a, a korábban sikertelenül kezeltek 5–21%-a gyógyítható meg. 2011-ben a korábbiaknál lényegesen hatékonyabb, két új, direkt antivirális hatású proteázgátló szer került forgalomba (boceprevir és telaprevir). A készítmények – az előrehaladott stádiumban lévő májbeteg számára – 2013 májusa óta hazánkban is finanszírozottá váltak. 2013 és 2015. február között újabb direkt ható antivirális szerek kerültek törzskönyvezésre. Ezek kombinációival rövidebb időtartamú (8–24 hetes), 90% feletti gyógyulási arányt biztosító interferonmentes kezelés válik lehetővé. A kezelés indikációja – az ellenjavallatok kizárása után – a vírusnukleinsav és a májbetegség kimutatása. Utóbbit a gyulladásos aktivitás és/vagy a májfibrosis mértéke (stádium) határozza meg. A stádium meghatározására az invazív májbiopszia mellett a nem invazív elasztográfiás és validált biokémiai fibrosistesztmódszerek alkalmazhatók. A kivizsgálás és a kezelés során fontos a virológiai vizsgálatok gyors és megbízható elvégzése. Hazánkban az Egészségügyi Alapból történő kezelés engedélyezéshez kötött. A szakmailag indokolt kezelés finanszírozási korlátok miatt csak a betegek egy részénél kerül engedélyezésre. A sorrend alapja az úgynevezett Prioritási Index. Ez a májbetegség stádiuma mellett figyelembe veszi a betegség aktivitását, progresszióját, a kezelés sikerességének várható esélyét és további meghatározott speciális szempontokat is. Az egyes betegcsoportokban használható készítményeket az egy beteg meggyógyításához szükséges átlagos kezelési költség alapján a finanszírozóval egyeztetett, időszakosan aktualizált finanszírozási algoritmus határozza meg. A lehetőségek határai között előnyt élveznek a nagy hatékonyságú és biztonságos interferonmentes, illetve a rövidebb időtartamú kezelések. Az interferonalapú terápiára alkalmatlan betegek interferonmentes kezelése külön keretből, külön Prioritási Index alapján történik, a szóba jövő gyógyszerek költséghatékonyságának figyelembevételével. Orv. Hetil., 2015, 156(9), 343–351.

Open access

Jermendy Gy.: Kálciumantagonista gyógyszerek helye a diabeteshez társult hypertonia kezelésében. In: Hypertonia diabetológus szemmel. Szerk.: Jermendy Gy. Melánia Kiadó, Budapest, 2007, 183–195. Jermendy Gy

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Margit Szentesi, Zoltán Nagy, Pál Géher, István Papp, and W. Uwe Kampen

. 52 Szamosi Sz. Recommendation for the substantial choice between various nonsteroidal antiinflammatory drugs based on their safety profile. [A nemszteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Mariann Harangi, Noémi Zsíros, Lilla Juhász, and György Paragh

Bodor, M., Nagy, E., Paragh, G.: The role of cytochrom system in the metabolism of cardiovascular drugs. [A citokrómrendszer szerepe a kardiovaszkuláris gyógyszerek metabolizmusában.] Metabolizmus, 2005, 3 , 155–159. [Hungarian

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Viktória Ferencz, Beatrix Domján, László Gerő, Tímea Tänczer, and Gy. Ádám Tabák

gyógyszerek, terápiás lehetőségek a cukorbetegek ellátásában.] Medical Tribune, 2014, 12 , 14–16. [Hungarian] 56 Steinstraesser, A., Schmidt, R., Bergmann, K., et al

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Balázs Odler and Veronika Müller

tartozó gyógyszerek, indikációs területek és a felírásra jogosultak köre.] http://www.oep.hu//data/cms1011838/EU_tamogatasi_lista__2016_05_01_.pdf [Hungarian] 73

Open access

by visual imagery and visual perception: A positron emission tomography study. NeuroImage, 6, 320—334. Köteles, F. (2009). A gyógyszerek érzékszervi tulajdonságai alapján kiváltott elvárások vizsgálata — A nocebo hatás

Restricted access

A daganatellenes gyógyszerek vizsgálómódszerei Eckhardt , S (eds.) A felnőttkori daganatos betegségek gyógyszeres kezelése Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest 111 – 150 . 47

Restricted access