Search Results

You are looking at 181 - 189 of 189 items for :

  • "gyógyszerek" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: Béla Hunyady, Zsuzsanna Gerlei, Judit Gervain, Gábor Horváth, Gabriella Lengyel, Alajos Pár, László Rókusz, Ferenc Szalay, László †Telegdy, István Tornai, Klára Werling, and Mihály Makara

Magyarországon 70000 egyén lehet fertőzött hepatitis C-vírussal, nagyobbik részük nem tud fertőzöttségéről. A fertőzés időben történő felfedezése és meggyógyítása a beteg szempontjából a munkaképesség megőrzését, az életminőség javulását, a májzsugor és a májrák megelőzését, valamint a betegségmentes várható élettartam meghosszabbodását, míg a beteg környezete és a társadalom szempontjából a továbbfertőzés veszélyének megállítását, a későbbi súlyos májbetegségekből adódó egészségügyi ráfordításigény jelentős csökkenését eredményezi. A 2003 óta alkalmazott pegilált interferon+ribavirin kettős kezeléssel a hazánkban dominálóan 1-es genotípussal fertőzött, korábban terápiában nem részesült betegek 40–45%-a, a korábban sikertelenül kezeltek 5–21%-a gyógyítható meg. 2011-ben a korábbiaknál lényegesen hatékonyabb, két új, direkt antivirális hatású proteázgátló szer került forgalomba (boceprevir és telaprevir). A készítmények – az előrehaladott stádiumban lévő májbeteg számára – 2013. május óta hazánkban is finanszírozottá váltak. 2013 és 2015. február között újabb direkt ható antivirális szerek kerültek törzskönyvezésre. Ezek kombinációival rövidebb időtartamú (8–24 hetes), 90% feletti gyógyulási arányt biztosító interferonmentes kezelés válik lehetővé. A kezelés indikációja – az ellenjavallatok kizárása után – a vírusnukleinsav és a májbetegség kimutatása. Utóbbit a gyulladásos aktivitás és/vagy a májfibrosis mértéke (stádium) határozza meg. A stádium meghatározására az invazív májbiopszia mellett a nem invazív elasztográfiás és validált biokémiai fibrosistesztmódszerek alkalmazhatók. A kivizsgálás és a kezelés során fontos a virológiai vizsgálatok gyors és megbízható elvégzése. Hazánkban az Egészségügyi Alapból történő kezelés engedélyezéshez kötött. A szakmailag indokolt kezelés finanszírozási korlátok miatt csak a betegek egy részénél kerül engedélyezésre. A sorrend alapja az úgynevezett Prioritási Index. Ez a májbetegség stádiuma mellett figyelembe veszi a betegség aktivitását, progresszióját, a kezelés sikerességének várható esélyét és további meghatározott speciális szempontokat is. Az egyes betegcsoportokban használható készítményeket az egy beteg meggyógyításához szükséges átlagos kezelési költség alapján a finanszírozóval egyeztetett, időszakosan aktualizált finanszírozási algoritmus határozza meg. A lehetőségek határai között előnyt élveznek a nagy hatékonyságú és biztonságos interferonmentes, illetve a rövidebb időtartamú kezelések. Az interferonalapú terápiára alkalmatlan betegek interferonmentes kezelése külön költségkeretből, külön prioritási index alapján történik, a szóba jövő gyógyszerek költséghatékonyságának figyelembevételével. Orv. Hetil., 2015, 156(Szuppl. 1), 3–23.

Open access

Az autoimmun pajzsmirigybetegségek a fejlett államokban a leggyakoribb szervspecifikus autoimmun kórképek, amelyek a lakosság 5–10%-át érintik. Klinikai megjelenési formájuk változó, a hyperthyreosist okozó Basedow–Graves-kórtól a hypothyreosist kiváltó Hashimoto-thyreoiditisig. Jóllehet a pajzsmirigy autoimmunitásának pontos oka nem ismert, a betegség kiváltásában az örökletes és a környezeti tényezők kölcsönhatásai meghatározó jelentőségűek. Az autoimmun pajzsmirigybetegségek létrejöttében a fő hisztokompatibilitási komplexnek és pajzsmirigy-specifikus antigéneknek, mint a TSH-receptornak, a tireoglobulinnak és a pajzsmirigy-peroxidáz enzimnek van szerepe. A TSH-receptor elleni antitestek többsége stimuláló jellegű, és felelős a hyperthyreosis kialakulásáért. A tireoglobulin és a pajzsmirigy-peroxidáz enzim elleni antitestek károsítják a thyreocytákat, gátolják a pajzsmirigy-peroxidáz működését, és néhány évvel megjelenésük után hypothyreosist okoznak. A fő hisztokompatibilitási komplex molekuláinak kulcsszerepük van az autoantigének bemutatásában. Bebizonyosodott, hogy a HLA-DR molekula azon variánsában, amelyben a DRβ1 lánc 74. helyén arginin van, jelentősen gyakoribbak az autoimmun pajzsmirigybetegségek, ugyanakkor, ha ebben a pozícióban glutamin van, akkor az egyének védettek a betegséggel szemben. A tireoglobulin peptidjei közül a 2098-ról kiderült, hogy erősen és specifikusan kötődik a DRβ1-Arg74-hez, míg a tireoglobulin 2766, amelyik hasonló tulajdonsággal nem rendelkezik, nem indukál autoimmun választ. A tireoglobulin 2098 képes volt a T-sejtek specifikus stimulálására is azokban a betegekben, akikben a tireoglobulin elleni antitest is pozitív volt. Mindez azt jelzi, hogy a tireoglobulin 2098 – specifikusan kötődve a HLA-DRβ1-Arg74-hez – meghatározó fontosságú T-sejt-epitóp. A környezeti tényezők közül a jód, egyes gyógyszerek, fertőzések, a pajzsmirigyet károsító kémiai anyagok lényegesek a betegség kiváltásában. A környezeti faktorok és a betegségre fogékonyságot jelentő gének közötti interakció mechanizmusának pontos megismerése azt eredményezheti, hogy új stratégiákat alkalmazhatunk a betegségek diagnózisában, kezelésében és megelőzésében. Orv. Hetil., 2012, 153, 1013–1022.

Restricted access

Jermendy Gy.: Kálciumantagonista gyógyszerek helye a diabeteshez társult hypertonia kezelésében. In: Hypertonia diabetológus szemmel. Szerk.: Jermendy Gy. Melánia Kiadó, Budapest, 2007, 183–195. Jermendy Gy

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Margit Szentesi, Zoltán Nagy, Pál Géher, István Papp, and W. Uwe Kampen

. 52 Szamosi Sz. Recommendation for the substantial choice between various nonsteroidal antiinflammatory drugs based on their safety profile. [A nemszteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Mariann Harangi, Noémi Zsíros, Lilla Juhász, and György Paragh

Bodor, M., Nagy, E., Paragh, G.: The role of cytochrom system in the metabolism of cardiovascular drugs. [A citokrómrendszer szerepe a kardiovaszkuláris gyógyszerek metabolizmusában.] Metabolizmus, 2005, 3 , 155–159. [Hungarian

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Viktória Ferencz, Beatrix Domján, László Gerő, Tímea Tänczer, and Gy. Ádám Tabák

gyógyszerek, terápiás lehetőségek a cukorbetegek ellátásában.] Medical Tribune, 2014, 12 , 14–16. [Hungarian] 56 Steinstraesser, A., Schmidt, R., Bergmann, K., et al

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Balázs Odler and Veronika Müller

tartozó gyógyszerek, indikációs területek és a felírásra jogosultak köre.] http://www.oep.hu//data/cms1011838/EU_tamogatasi_lista__2016_05_01_.pdf [Hungarian] 73

Open access

by visual imagery and visual perception: A positron emission tomography study. NeuroImage, 6, 320—334. Köteles, F. (2009). A gyógyszerek érzékszervi tulajdonságai alapján kiváltott elvárások vizsgálata — A nocebo hatás

Restricted access

A daganatellenes gyógyszerek vizsgálómódszerei Eckhardt , S (eds.) A felnőttkori daganatos betegségek gyógyszeres kezelése Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest 111 – 150 . 47

Restricted access