Search Results

You are looking at 11 - 20 of 21 items for :

  • "asthma bronchiale" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: Ferenc Magyari, Judit Bedekovics, Judit Décsy, Péter Ilonczai, Árpád Illés, and Zsófia Simon

Absztrakt:

Mérsékelt thrombocytosis számos kórképhez társulhat (vérzés, gyulladás, vashiány, autoimmun betegségek stb.), de tartós, 450 G/l fölötti vérlemezkeszám esetén a beteg hematológiai kivizsgálása javasolt, ha a thrombocytosist egyéb, gyakoribb ok nem magyarázza. Egy 47 éves nő anamnézisében hypertonia, asthma bronchiale, endometriosis szerepel. Kivizsgálása 2015 márciusában fogyás, étvágytalanság miatt indult. Laboratóriumi vizsgálatai közül kiemelhető az emelkedett thrombocytaszám (617 G/l), vashiánya nem volt. 2015. április 7-én jelentkezett bal bordaív alatti akut fájdalom miatt, amelynek hátterében egyszerű képalkotó vizsgálatok eltérést nem mutattak. A hasi CT-vizsgálat az aorta abdominalis szakaszán 4,5 cm-es thrombust írt le, amely beterjedt a bal arteria renalisba, és elzárta azt. Az APTI-hez (aktivált parciális thromboplastinidő) igazított folyamatos nátrium-heparin kezelést indítottunk. A később megérkezett JAK2V617F-mutáció-analízis pozitív lett, majd a csontvelővizsgálat korai/praefibroticus myelofibrosist igazolt, így hidroxiureakezelést is kezdtünk. Az alkalmazott kezelések hatására a beteg panaszai megszűntek, thrombocytaszáma fokozatosan normalizálódott. Bár a mérsékelt thrombocytosis gyakran másodlagos jelenség, ha tartósan fennáll, és főként ha thromboemboliás események is kísérik, vérképző rendszeri betegség, elsősorban Philadelphia-kromoszóma-negatív krónikus myeloproliferativ kórkép lehetőségére is gondolni kell. Klinikailag az essentialis thrombocythaemia és a primer myelofibrosis korai, praefibroticus fázisa nagyon hasonló lehet, így a differenciáldiagnózis csak a csontvelő szövettani vizsgálatával lehetséges, mely az eltérő prognózis és kezelési lehetőségek miatt elengedhetetlenül szükséges. Orv Hetil. 2018; 159(15): 603–609.

Restricted access

Az atópiás dermatitis krónikus, egyéni lefolyást mutató kórkép, amelynek gyermekkori és felnőttkori prevalenciája világszerte emelkedő tendenciát mutat. Etiológiája nem teljesen feltárt, de ismert, hogy alapját a genetikai hajlam és immunológiai reguláció-zavar képezi. Ezek talaján, környezeti provokáló faktorok hatására jelennek meg a bőrtünetek. A betegség rendszerint csecsemőkorban indul, később is elsősorban a gyermekeket érinti, azonban sok esetben a tünetek felnőttkorban is megmaradnak. Ekkor a száraz bőr, a hajlati lichenifikáció, az arcra és nyakra, valamint kézre lokalizálódó tünetek jellemzőek. Az atópiás dermatitis gyermekkori formájáról számos közlemény látott napvilágot, a felnőttkorban is megmaradó, illetve a felnőttkorban kialakuló forma azonban csak néhány éve került az érdeklődés középpontjába. A kórkép modern megközelítésében nagy szerepet kap a bőrtüneteket kiváltó, vagy fenntartó faktorok feltérképezése, majd lehetőség szerinti elkerülése. A szerzők az aktuális irodalmat áttekintve, összefoglalják a felnőttkori atópiás dermatitis tüneteinek fellobbanását és fenntartását okozó környezeti és egyéb tényezőket, közöttük a nem, a családszerkezet, a fertőzések, a ruházat, az aero- és kontaktallergének, a migráció, a lakókörnyezet és a pszichés faktorok szerepét tárgyalva. Kitérnek a felnőttkorban jellemző klinikai képre és a prognosztikai tényezőkre is.

Restricted access

Madarasi A. (1996) A gyermekkori asthma bronchiale aktuális kérdései. Házioruos Továbbképzö Szemle 1 , 137-138. A gyermekkori asthma bronchiale aktuális kérdései. Házioruos Továbbképzö Szemle

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Katalin Kovács, Anita Réka Tóth, and Éva Margit Kereszty

A szerzők metilonfogyasztással összefüggő halálesetről számolnak be. A 16 éves fiú családi összejövetelen hirtelen rosszul lett. Az intenzív osztályon közel 1,5 óráig próbálták újraéleszteni, sikertelenül. Csecsemőkorában szívfejlődési rendellenességgel, halála előtt egy évvel asthma bronchiale kórismével gondozták. Kórboncolása során hirtelen szívhalál képét észlelték. Toxikológiai vizsgálattal a vérmintában 272 ng/ml, a májszövetben 387 ng/g metilont mutattak ki. A szívizomban kimutatott hiperkontrakciós csíkok és gócos nekrózisok amfetamin típusú szer fogyasztása következtében jöhettek létre. A szerzők feltételezik, hogy a kórboncolás során észlelt jobbszívfél-elzsírosodás és a korábbi betegségek együttesen hajlamosíthatták a túladagolás nélküli hirtelen szívhalálra. A dizájner drogok könnyű, gyors és széles körű hozzáférhetősége miatt a klinikai gyakorlatban is gondolni kell az abúzusszerű használatra vagy túladagolásra. A legálisan még nem tiltott kábítószerek fogyasztása önmagában nem teszi kötelezővé a hatósági beavatkozást. Orv. Hetil., 2012, 153, 271–276.

Restricted access

A kilélegzett levegő kondenzálása és a kondenzátum (EBC: Exhaled Breath Condensate) vizsgálata napjainkra egyre szélesebb körben terjed el pulmonológiai kutatásokban. Az eljárás során nem invazív úton nyerhetünk mintát a légutakból úgy, hogy a kilélegzett gázkeveréket egy hűtött kamrán áramoltatjuk át, és a kamra falára lecsapódó párát vizsgáljuk. A minta számos különböző mediátort, biomarkert tartalmaz. Kiemelt jelentőségű a különböző, eddig vizsgált biomarkerek közül a pH. Mérése egyszerű, olcsó és az optimális mérési tartományon belül van. Problémát a pH-érték instabilitása jelent, amit főként a minta CO 2 -koncentrációjának változása okoz. Számos publikáció jelent meg, amelyekben különböző légúti megbetegedésekben vizsgálták a kondenzátum pH-ját. Asthma bronchialéban (különösen akut exacerbatióban), valamint krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) savasabbnak találták a kondenzátumot. Szteroidkezelés hatására mindkét betegségben emelkedik a pH. Bronchiectasiában, cisztikus fibrosisban, valamint krónikus köhögésben (asthma bronchiale, gastrooesophagealis reflux, rhinitis chronica, ismeretlen eredet) is savasabbnak találták az EBC-mintákat. A légutak savasodása a különböző kórállapotokban fontos szerepet játszhat a betegségek patomechanizmusában, és az ezt jelző EBC-pH szerepet kaphat a légúti megbetegedések követésében.

Restricted access

–990. 3 Márk, Zs., Gálffy, G., Zolnai, E., et al.: Incidence rate of asthma bronchiale and rhinoconjunctivis allergica in adolescents. [Asthma bronchiale és rhinoconjunctivitis allergica

Open access

-monoxid-mérés szerepe az asthma bronchiale diagnózisában és kezelésében. Med. Thor., 2006, 59 , 141–148. Horváth I. A kilégzett nitrogén-monoxid-mérés szerepe az asthma bronchiale diagnózisában és

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Ferenc Harangi, Katalin Lőrinczy, Anett Lázár, Mária Örkényi, Mária Adonyi, and Béla Sebők

62 Márk Zs., Gálffy G., Zolnai E. és mtsa: Asthma bronchiale és rhinoconjunctivitis allergica előfordulási gyakorisága serdülőkön. Med. Thor., 1997, 50 , 61

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Anetta Müller, Ildikó Balatoni, László Csernoch, Zoltán Bács, Melinda Bíró, Elena Bendíková, Anna Pesti, and Éva Bácsné Bába

; 121: 1330.] 13 Müller V, Gálffy G, Tamási L. Asthma and chronic obstructive pulmonary disease overlap. [Asthma bronchiale és krónikus obstruktív tüdőbetegség együttes

Restricted access

Goudswaard, A. N.: Diabetes care in general practice. PhD Thesis. G. van der Kroght. University of Utrecht, 2004. Hummers-Pradier, E.: Qualitätsbeurteilung hausärztlicher Pharmakotherapie für Patienten mit Asthma

Open access