Search Results
for depression? Journal of Psychoactive Drugs, 55 (1), 51–61. The authors acknowledge this in the main text of the manuscript and provide a citation. References Alegría , M. , Chatterji , P. , Wells , K. , Cao , Z. , Chen , C. , Takeuchi
men are tried, brought to justice, and punished but a hospital that offers healing inasmuch as she ‘has in her custody the riches of the work of redemption’” ( Calivas, 2006 , 127–8; the embedded citation is from Orthodox theologian Nikos Matsoukas
“hallucination” as a means of subtly naturalizing their preferred approach to AI development as both good and inevitable. Klein argues that by describing unreal but plausible-sounding facts and citations as “hallucinations,” this rhetoric gives credence to the
Psychedelic Christianity: Commentary and reply
Commentaries on: McCarthy & Priest (2024). Psychedelic Christianity: From Evangelical hippies and Roman Catholic intellectuals in the sixties to clergy in a Johns Hopkins clinical trial
and Priest's attempt to bridge psychedelics with Christianity premised on the shared emphasis on healing; however, this citation invites historical counterexamples that problematize their argument. To understand my point, consider the Council of
, author address, publication year, author keywords, research area, source title, and times of citation. All the data were downloaded in text format and stored in MS Microsoft Excel (see Figs. S1 and S2 Supplementary ). Bibliometric analysis We performed
Journal of Behavioral Addictions, 11 (2022) 3, pp. 874–889 DOI: 10.1556/2006.2022.00063 As a result of a mistake made during the production phase, the above paper was published with the in-text citations appearing in an incorrect order, first as an
Impact Factor (IF) ( Archambault & Lariviére, 2009 ; Garfield, 2006 ). Since then, a number of other journal metrics have been developed in an attempt to address the limitations of the IF, such as inclusion of self-citations, limited time-period coverage
Abstract
Background
Compulsive and addictive forms of consumption and buying behaviour have been researched in both business and medical literature. Shopping enabled via the Internet now introduces new features to the shopping experience that translate to positive benefits for the shopper. Evidence now suggests that this new shopping experience may lead to problematic online shopping behaviour. This paper provides a theoretical review of the literature relevant to online shopping addiction (OSA). Based on this selective review, a conceptual model of OSA is presented.
Method
The selective review of the literature draws on searches within databases relevant to both clinical and consumer behaviour literature including EBSCO, ABI Pro-Quest, Web of Science — Social Citations Index, Medline, PsycINFO and Pubmed. The article reviews current thinking on problematic, and specifically addictive, behaviour in relation to online shopping.
Results
The review of the literature enables the extension of existing knowledge into the Internet-context. A conceptual model of OSA is developed with theoretical support provided for the inclusion of 7 predictor variables: low self-esteem, low self-regulation; negative emotional state; enjoyment; female gender; social anonymity and cognitive overload. The construct of OSA is defined and six component criteria of OSA are proposed based on established technological addiction criteria.
Conclusions
Current Internet-based shopping experiences may trigger problematic behaviours which can be classified on a spectrum which at the extreme end incorporates OSA. The development of a conceptual model provides a basis for the future measurement and testing of proposed predictor variables and the outcome variable OSA.
illustrating the different phases of the systematic review The literature search yielded 259 separate references, all from PubMed. These citations were reviewed for abstract screening, and seven potentially relevant
Intézmények, eszmék, sorsok a magyar pszichológia fél évszázadában 1960–2010
Institutions, ideas and life stories in half century of hungarian psychology 1960–2010
Magyarország a címben említett fél évszázad során jelentős társadalmi és politikai változásokon ment át. Ezek a változások a pszichológia tekintetében először azt érintették, hogy a diktatórikus rendszer lazulásával megjelent a társadalom és humán tudományok és a segítő szakmák egyáltalán való lehetősége, majd a pszichológia sokrétűbbé vált, beleértve alkalmazásait is. Később a rendszerváltás nyomán a pszichológia központi szereplővé vált. Az előadás az intézményi fejleményekre összpontosított, két adattípusra alapozva. Egyrészt a nagygyűlési szimpózium előadásaira, másrészt a publikációk és miniszteriális, egyetemi és egyéb nyilvános dokumentumok elemzésére.
A szakmai közönség számára nyilvánvaló szakaszokból indulok ki:
-
1. A pszichológia újra megjelenése – 1960–1970
-
2. Terjedés és differenciáció – 1970–1980
-
3. A pszichológia társadalmi elfogadása együtt az ideológiai ellenőrzés gyengülésével – 1980–1990
-
4. Differenciáció a politikai demokratizáció idején – 1990–2010
Az első szakaszban kiemelem Kardos Lajos kulcsszerepét az akadémikus, és Mérei Ferencét az alkalmazott pszichológiában. A pszichológusképzésben az 1963-as újraindulást az ötéves programba beillesztett gyakorlati specializáció jellemezte. Ezt egy elméletközpontúbb átszervezés követte az 1970-es években, együtt az alkalmazott lélektanok posztgraduális képzési rendszereinek kialakításával. Ezt a korszakot intenzív másoddiplomás és esti tagozatos képzés kísérte. 1960 és 2010 között az évi néhány tucat diákot s egyetlen egyetemet 7 képzőhely váltotta fel a 3+2-es Bologna-rendszerben évi 800 alsó és 300 mesterszintű új diákkal. Ezt kísérte a PhD-rendszer kibontakozása. A változások a tanszékek s az oktatói kar kiterjedését eredményezték, intézetek és karok kialakításáig.
A kutatás terén az MTA kutatóintézet 1960–1970-es évekbeli átfogó intézetté alakulása mellett az egyetemi kutatások kiszélesedése fontos változás, mely személyi és szerkezeti tekintetben is máig tart. Jelentős alakító tényező volt az országos kutatási programok megjelenése a pszichológia horizontján is (ún. 6-os főirány és TBZ-kutatás) az 1970-80as években, majd a nemzeti kutatási támogatási rendszer, az OTKA kialakulása. A pszichológiának szakmailag sikeres, de adminisztratívan ingadozó helyzete volt és van e rendszerekben, hol a neveléssel, hol az idegtudománnyal házasodva.
A publikációs gyakorlatok először számbeli növekedést mutatnak, gyors nyugatosodással, módszertani finomodással, majd elmozdulással a nemzetközi publikálás felé.
Az alkalmazott pszichológiának sajátos intézményi hálózatai különösen érdekesek. Ilyenek a nevelési tanácsadók, az ideggondozók és az iskolapszichológusok. Három évtized alatt a pszichológia mint támogató hivatás általánosan terjed, újjászületik a magyar pszichoanalízis, és kialakulnak az alternatív terápiás rendszerek. A „pszichológiai társadalom” felé mozdulást számos társadalmi értékvita kíséri, van azonban intézményes aspektusa is. A mai magyar társadalompolitika jóval kisebb szerepet enged a szocializmus végnapjaiban kialakult „állami” támogató hálózatoknak és miközben szabályozni törekszik a kompetenciákat, azok működtetését már nem tartja központi társadalmi feladatnak. Differenciálódnak a posztgraduális képző rendszerek, s a köznapi humán szolgáltatásokban versengés alakult ki a pszichológiai, az orvosi és az üzleti-menedzsment terület között.
