Search Results

You are looking at 11 - 20 of 51 items for :

  • "csapadék" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All
Cereal Research Communications
Authors:
Márton Jolánkai
,
Ferenc Nyárai
,
Ildikó Farkas
, and
Zsolt Szentpétery

773 787 Márton, L.. 2005: A műtrágyázás és a csapadék változékonyságának hatása a kukorica (Zea mays L) termésére. Agrokémia és Talajtan. 54.3–4. 309–324 pp

Restricted access

Összefoglalás

Polifaktoriális tartamkísérletben, két aszályos évjáratban (2007. és 2009.) vizsgáltuk a talaj nedvességkészlete és a kukorica terméseredménye közötti összefüggéseket. A vízhiányértékekből látszik, hogy a kukorica számára a bikultúrás vetésváltás a legkedvezőbb, az egész tenyészidőszakot vizsgálva itt kaptuk a legkisebb értékeket. A 2007. év alacsony terméseredményei a magas vízhiányértékeknek tulajdoníthatóak, ezzel szemben a 2009. év ugyancsak kedvezőtlen csapadékellátottsága ellenére a terméseredmények jóval nagyobbak voltak. Ez a jelentős mennyiségű júniusi csapadék következtében alakult így. A 30 éves átlagtól is több csapadék jó hatással volt a kukorica virágzási-terméskötési időszakában megnövekvő vízigényének kielégítésére, ezáltal a magasabb terméseredmények kialakulására, “termésmentő” szerepe volt. Az öntözött parcellák esetében a májusi vízutánpótlás a kukoricának még egyenletesebb vízellátást biztosított a tenyészidőszak első felében, így erőteljesebb vegetatív fejlődés, még nagyobb terméseredmények realizálódtak. A vizsgálatok alapján bebizonyosodott, hogy aszályos évjáratokban a megfelelő agrotechnikai elemek alkalmazásával enyhíthetünk a csapadékhiány által generált stresszhelyzeteken, a nagyobb mérvű termésdepresszión.

Restricted access

: A búzatermesztés kézikönyve (Szerk. Barabás Z.) Mezőgazdasági Kiadó, BP. 414–415. Márton L. 2004. A csapadék, a műrtágyázás és néhány szántóföldi növény termése. Agrofórum. 15.1. 23

Restricted access

2006 55 175 182 Márton L.: 2005. A műtrágyázás és a csapadék változékonyságának hatása a kukorica ( Zea mays L

Restricted access

évhatás elemzése az északkelet-magyarországi, nyírlugosi műtrágyázási tartamkísérletben. A természetes csapadék és a tápanyagellátottság hatása a burgonya ( Solanum tuberosum L.) termésére. [Analysis of year effect in a long-term fertilisation

Restricted access

A stabilizálószerek jelentősen különböznek egymástól. Mivel eddig ritkán került sor modellkísérletes vizsgálatukra, nagyon kevés adat áll rendelkezésre hatásmechanizmusaikról, tényleges hatékonyságukról. Talajinkubációs modellkísérletet állítottunk be 2007-ben az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézetében. Az alkalmazott kémiai stabilizálószerek (különféle olcsó, nagy mennyiségben rendelkezésre álló hulladékok), a következők voltak: tatabányai erőművi pernye, csepeli és ráckevei ivóvíztisztításból származó vas-mangán csapadék. A kísérlet során alkalmazott modelltalajt a Gyöngyösorosziban található felhagyott színesfémérc bánya melletti Toka-patak öntésterületéről gyűjtöttük. A Zn, Pb, Cd, Cu, As valamint a Ba desztillált vizes, acetát pufferes, valamint Lakanen–Erviö-féle frakcióinak vizsgálatával értékeltük a különböző hulladékok stabilizáló hatását. A pernyének jó stabilizáló hatása volt a Cd, Cu, Pb és Zn fémre és nem mobilizálta az arzént és a báriumot sem. A ráckevei és a csepeli ivóvíztisztításból származó csapadékok ugyan nagyobb mértékben stabilizálták a Cd, Cu, Pb és a Zn fémeket, mint a pernye, de a mobilis As- és Ba-tartalmuk csökkentheti e speciális hulladékok ilyen jellegű hasznosíthatóságát. Ez alapján elmondható, hogy a tatabányai pernye alkalmasabb stabilizálószer, mint a ráckevei, vagy csepeli csapadék, de az erőművi pernye alkalmazásakor is rendkívül körültekintően kell eljárni, hiszen a nem megfelelő összetételű pernye használata (a toxikus fémek feldúsulhatnak), vagy a szakszerűtlen alkalmazás fokozhatja a talaj környezeti terhelését.

Restricted access

Felhagyott homoki szántók természetes regenerációjának felgyorsítása érdekében különböző szénforrásokat alkalmaztunk a talaj-nitrogén mikrobiális immobilizációjának elősegítésére. Azt vizsgáltuk, hogy a kezelések hatással vannak-e a talajok mikrobiális aktivitására és biomasszájára.  A mikrobiális biomassza becslés megbízhatóságát három eltérő módszerrel hasonlítottuk össze. A Kiskunsági Nemzeti Park fülöpházi homokbuckása mellett három kísérleti területen - egymáshoz közel, de eltérő térszínen (buckatető, buckaköz és mélyedésben fekvő rét) - a nitrogén immobilizációjának elősegítésére gyorsan (szacharóz) és lassan lebomló (tölgyfa fűrészpor) szénforrásokat alkalmaztunk 100 m²-es parcellákon. A mikrobiális biomassza nagyságát kloroform fumigációs extrakciós (CFE), kloroform fumigációs inkubációval (CFI) és szubsztrát indukált respirációs (SIR) módszerrel becsültük.  A szénforráskezelések hatására a nitrogén hozzáférhetősége, különösen a nitráté erősen lecsökkent a talajanalízisek és az in situ N-mineralizációs vizsgálatok eredményei alapján. A talaj nitrát-N koncentrációja mind a három területen a kezelt parcellákban szignifikánsan kisebbnek mutatkozott a tavaszi szénforrás-kezeléseket követően. A vegetációs időszak alatt a talaj-N felvehetősége lecsökkent a kezelt parcellákban mind a három területen, az in situ ioncserélő teszt alapján. Ez alól csak a nyár elejei másfél hónapos időszak kivétel, feltehetőleg azért, mert akkor alig volt csapadék.  2003 tavaszán (április 17.), csaknem fél évvel a megelőző szénforrás-kezelést követően, az alaprespiráció a buckaközi és rét területen, a SIR mind-három területen, a CFI a buckaközi területen, a CFE a rét területen szignifikánsan nagyobb volt a kezelt parcellák talajában. A másfél hónappal későbbi (május 29-i) mintavétel elemzésekor, miközben egyszer volt fűrészpor- és kétszer cukorkezelés, az alaprespiráció és a SIR mindhárom területen, a CFI és a CFE a buckaközi és a rét területen szignifikánsan nagyobb volt a kezelt parcellákban.  Az eredmények azt mutatják, hogy a szénforráskezelések rövidtávon megnövelik a talaj mikrobiális biomasszáját, és ez a hatás, kisebb mértékben ugyan, de hosszabb időszakon keresztül fennmaradhat. A mikrobiális biomassza növekedése indirekt módon a N-immobilizációt is jelzi. Az alaprespiráció, a SIR, a CFI és CFE között szignifikáns korreláció volt mindkét vizsgált időpontban. A szénforráskezeléssel serkentett N-immobilizáció miatt megváltozott feltételek a természetvédelmi restauráció során segíthetik a jelentős N-igényű fajok visszaszorulását.

Restricted access

. Aszály 1983 1993 Márton, L. (2002): A csapadék-, a tápanyagellátás és az őszi búza ( Triticum aestivum L.) termése

Restricted access

359 362 Márton L. 2004: A műtrágyázás, a meszezés és a csapadék hatása a rozs, a burgonya, az őszi búza és a triticale termésére. Agrokémia és Talajtan. 53: 305

Restricted access

–25 April, 2002. CD ROM. Várallyay Gy ., 2008. A talaj szerepe a csapadék-szélsőségek kedvezőtlen hatásainak mérséklésében. KLÍMA-21 Füzetek. 52. 57–72. Várallyay Gy . & Láng

Restricted access