Search Results
Történeti tabló a pozitív pszichológiai jóllét és mentális egészség elméletekről és előzményeikről
Historical tableau of positive psychological well-being and mental health theories and their antecedents
Medina-Lara, 2016 ; Proctor, Linley és Maltby, 2009 ; Van Zyl és mtsai, 2021 ). Először is nem mindig világos, hogy a hasonló fogalmak (lásd például: jóllét, lelki jóllét, mentális jóllét, mentális egészség, lelki egészség, boldogság) pontosan milyen
A tanulmány az egészségmagatartás pszichológiai elemzését mutatja be. Ebből a célból tárgyalja az egészségmagatartás fogalmát, és rámutat arra, hogy az egészségmagatartás tudományos szempontból rosszul definiált, nehezen megragadható fogalom. Az egészségmagatartás sokfélesége kétségessé teszi, hogy lehet-e egységes elméletet fogalmazni predikciójára és magyarázatára. A tanulmányban bemutatjuk a kurrens kognitív elméleteket (egészséghiedelem-modell, a védelemmotiváció elmélete, az anticipált megbánás elmélete), a társas kognitív elméleteket (a szándékos és tervezett cselekvés, valamint a próbálkozás elmélete) és a folyamatelméleteket (a magatartás transzteoretikus változáselmélete, az egészség-cselekvés folyamatmodellje, éndeterminációs elmélet). A tanulmány rövid fejezetet szentel a kritikai egészségpszichológiai szempontoknak is, hangsúlyozva az egészségmagatartásokkal kapcsolódó társas, kulturális és értéktelített jelentés megértésének szerepét mind a tudományos, mind a gyakorlati egészségpszichológiában.A tanulmányban az elméletekkel szembeni kritikai észrevételek mellett az elméleti és a gyakorlati kutatás integrációjának szükségességét is hangsúlyozzuk.
Az ún. salutogenezis modell olyan keretet kínál, amelyben a koherencia élmény bevezetésével lehetőség nyílik az „egész”-ség dinamikus értelmezésére. Vizsgálatunkban a Richard Rahe-féle, az „élet értelme” koherencia kérdőív összefüggéseit vizsgáltuk az egészségi állapottal. A Hungarostudy 2002 felmérés a 18 évesnél idősebb magyar népességet életkor, nem és terület szerint képviseli. 12 640 személlyel vettünk fel otthoni interjút. Az így vizsgált koherencia mutatót az egészségi állapot igen fontos előrejelzőjének találtuk. Ha az adatokat életkor, nem és iskolázottság szerint korrigáltuk, az egészségi állapot önbecslése mintegy 10-szer, a munkaképesség 8-szor jobb, a depresszió valószínűsége 7-szer alacsonyabb volt. Az „élet értelme” mutató igen szoros kapcsolatban áll az önhatékonysággal, a problémaorientált megbirkózással, a társas támogatással, ezzel szemben kevésbé függ az iskolázottságtól, az életkortól és a nemtől.
Társszakmák a lelki egészség szolgálatában
Professions joining forces for mental health
Tanulmányunkban négy, egymáshoz több szempontból közel álló segítő szakmát tárgyalunk, ezek: a pszichológiai tanácsadás, a mentálhigiéné, a klinikai pszichológia és a pszichoterápia. Az adott szakma képzettséget szerzett gyakorlója: a tanácsadó szakpszichológus, a mentálhigiénés szakember, a klinikai szakpszichológus és a pszichoterapeuta (szakpszichológus vagy szakorvos). Munkánkban vázoljuk az adott szakma jogi, képzettségi hátterét, az elvárható kompetenciákat, a tevékenység legfontosabb területeit és az egyes képzési rendszereket. Sok szempontra igyekszünk figyelni, amikor összevetjük mindezeket. Az érett személyiség szintjeit, a beavatkozások hatótényezőinek rendszerét és a munkaformák különbségének főbb dimenzióit gondoljuk át. Főképp a tanácsadás és mentálhigiéné, illetve a tanácsadás és a pszichoterápia különbözőségével foglalkozunk. Végül néhány gondolatot fogalmazunk meg a tanulmányunkba bevont segítő szakmák fejlődésének trendjeiről és az előttük álló feladatokról, valamint a köztük levő együttműködés jelenéről és lehetséges jövőjéről.
A gyógyítók helyzetével, testi-lelki állapotával kapcsolatos vizsgálatok a magyarországi magatartástudományi kutatások fontos részévé váltak az elmúlt évtizedekben. Célunk, hogy áttekintsük és bemutassuk a gyógyítók, valamint a gyógyító hivatásra készülők helyzetével foglalkozó, az elmúlt években végzett legfontosabb vizsgálatokat, kutatási irányokat és trendeket. A hazai vizsgálatok kiindulópontjául az orvosi mortalitással és morbiditással kapcsolatos felmérések szolgálnak, ezek nyomán került a figyelem fókuszába a szomatikus és pszichés egészség részletes vizsgálata, illetve a speciális stressztényezők (szerepkonfliktus, kiégés) hatásmechanizmusainak feltárása. Mindezen kutatásokkal párhuzamosan előtérbe kerültek az orvostanhallgatói pályaszocializáció, a stresszel való megküzdés, illetve a protektív- és rizikófaktorok kimutatására irányuló vizsgálatok. A gyógyítókkal kapcsolatos elemzések összegzése új vizsgálati irányok felé mutathat, katalizálva ezzel a további kutatómunkát.
A környezeti tényezők közvetlenül és közvetetten is hatást gyakorolnak egészségi állapotunkra, betegségeinkre, egészségmagatartásunkra. Az embert körülvevő környezetnek számos definíciója létezik, melynek meghatározásával és vizsgálatával szinte mindegyik tudományterület foglalkozik. Az egészségkutatások szempontjából mérvadó a WHO 1991-es Sundsvall-i Nyilatkozatában elfogadott értelmezés. E szerint a környezet nem csupán fizikai hely, hanem szociális, gazdasági, politikai és kulturális médium is. Mindezen dimenziók mellett szükséges értelmezni az egészséget támogató környezeti feltételeket, lehetőségeket. Mind szűkebb (otthon, lakás), mind tágabb lakókörnyezetünk (lakóhely) fontos szerepet tölt be életünkben. Befolyásolja egészségünket, hatással van rizikó- és egészségmagatartásunk alakulására, valamint a különböző betegségek és pszichoszomatikus tünetek megjelenésére. A különböző környezeti elemek a szabadidős tevékenységek befolyásolásán keresztül meghatározóak az életkörülményekben és az életmódban is. Jelen tanulmányban legfőbb célunk egy rövid áttekintést adni a környezet és egészség kapcsolatának eddigi hazai és külföldi szakirodalmi előzményeiből, különös tekintettel a környezetnek a pszichoszociális egészségtünetek kialakulásában betöltött szerepére.
A pszichológia, az egészség és az orvoslás Cambridge-i kézikönyve, 3. Kiadás
Cambridge Handbook of Psychology, Health and Medicine (3rd edition)
A COVID–19-pandémia, halálszorongás és lelki egészség a terrormenedzsment-elmélet szemszögéből
COVID–19 pandemic, death anxiety and mental health from the perspective of Terror Management Theory
A 2019 végén Kínából kiinduló, majd az egész világon szétterjedő COVID–19-járvány az emberiség meghatározó történelmi tapasztalata. Az emberek a koronavírussal háromféle formában találkoznak: a saját vagy a környezetükben történő megbetegedések által, a járványról szóló társadalmi diskurzus során és a különféle szigorítások, lezárások következményeként. Mindez pszichés terhet ró az emberekre, amelynek hatására kimutathatóan növekedik a halálszorongás és a mentális zavarok előfordulási gyakorisága. Jelen közlemény arra tesz kísérletet, hogy a pandémia pszichés hatásairól szóló tudományos kutatásokat a terrormenedzsment-elmélet (Terror Management Theory, TMT) szemszögéből mutassa be. A TMT központi gondolata, hogy az ember általános ősélménye a halálszorongás, amely egyfajta alapját képezi a lelki működésünknek, viselkedésünknek, egyúttal pszichés zavarainknak is. A halálszorongással szemben proximális és disztális formában védekezünk, megakadályozva, hogy annak növekedése komoly mentális zavarokat okozzon. Az elmélet rövid ismertetése után a TMT vizsgálati módszereivel készült legújabb kutatások és tanulmányok fényében bemutatásra kerül a koronavírus-járvány halálszorongásra és különféle pszichés zavarokra gyakorolt hatása. A pandémia a halálszorongás elleni mindkét megküzdési formát meggyengíti, amely a TMT égisze alatt végzett kutatások eredményei szerint nem csupán a halálszorongás közvetlen növekedéséért, de a különféle mentális zavarok erősödéséért is felelős. A pandémia és a mentális állapot pozitív irányú elmozdulásával kapcsolatban is születtek vizsgálati eredmények, ezek ismertetése után a tanulmányt egyes TMT-kutatók által megfogalmazott javaslatok zárják.
Both neurobiological and cognitive psychological evidence suggests that dreams reflect the affective concerns and emotional balance of the dreamer. Moreover, there is increasing evidence for the thesis that dreams take part in the process of emotional regulation by creating narrative structures and new associations for memories with emotional and personal relevance and giving birth to a reduced emotional arousal or balanced mood state during postdreaming wakefulness. As health means a state of complete physical, mental and social wellbeing, it is reasonable to assume that it is reflected in the quality of dream experiences. These theoretical considerations are exemplified by significant associations between dream emotions and health indexes emerging after the preliminary analysis of the Hungarostudy epidemiological database. Results suggest that items of the Dream Quality Questionnaire correlate with selfrated health, days spent on sick leave and most prominently with well-being. Negative dream emotions are negative predictors of health, while the opposite is true for positive ones. This effect is only partially explained by the illness intrusiveness index, the effect of dreams on daytime mood or well-being as measured by the well-being scale of the World Health Organization (WHO). Our results indicate that simple practical questions regarding habitual dream-affect, nightmares and night-terror-like symptoms convey information on the general mental and physical health of the subjects, which could be useful in medical practice.
A tanulmány Mikes Kelemen törökországi száműzetése alatt képzeletbeli nénjének írt leveleivel foglalkozik. Az életrajzi beszámolókat az életmód és a szabadidő-eltöltési formák szempontjából vizsgálja. Középpontba helyezi Mikesnek az egészségségről és a társas kapcsolatokról alkotott felfogását, s annak a vizsgálatát, hogy idegen társadalmi és kulturális körülmények között hogyan sikerült kialakítania egy tevékeny és hasznos életet. A tanulmány elemzi, hogy miként ötvözte Mikes a viszontagságos élete folyamán megismert különböző viselkedési formákat, hogyan alakította ki idő- és tevékenységrendszerét, valamint, életszervező értékeit szem előtt tartva hogyan törekedett személyes céljainak és a közösség érdekeinek összehangolására.
