Search Results
Túl az etikán – a humán kutatások kockázatérzékenysége és pszichológiai aspektusai
Beyond ethics – risk sensitivity and psychological aspects of human research
Összefoglaló. A humán kutatások eredményeit bemutató közlemények számos adattal szolgálnak a megismerni kívánt jelenségre vonatkozóan. Általánosan elfogadott elvárás a vonatkozó etikai szabályok szigorú betartása, az előírt vizsgálati protokollok betartása. Az emberekkel végzett vizsgálatoknak azonban van egy olyan dimenziója, amelyre az etikai szabályok nem térnek ki, s amelyek a vizsgálati eredményeket, illetve azok reprezentativitását is befolyásolják. Ezek mindegyike a pszichológia vizsgálódási területéhez tartozik, legyen szó a pszichológiai kutatások etikai kérdéseiről, vagy az orvosbiológiai kutatások, orvosi beavatkozások, illetve azok elfogadásának pszichológiai aspektusairól. A tanulmány a pszichológia megváltozott etikai felfogásának rövid bemutatását követően a genetikai kutatások pszichológiai aspektusait és az egészség-magatartás kritikus kérdéseit elemzi. Az utóbbiak esetében a kockázatészlelés, valamint a bizalom, megbízhatóság pszichológiai modelljeiből kiindulva mutatja be az oltási hajlandóság és az oltásellenesség ismert pszichológiai faktorait.
Summary. Publications presenting the results of human research provide a wealth of data on the phenomenon to be explored. It is a generally accepted expectation to adhere strictly to the relevant ethical rules and to the required protocols. However, studies in humans have a dimension that is not fully covered by ethical rules and that also affects the studies’ results and their representativeness. All of these belong to the field of research in psychology, be it the ethical issues of psychological research or the psychological aspects of biomedical research, medical interventions, and their acceptance. Researchers of these and other scientific areas widely believe that science is morally neutral, that is, its task is the discovery of facts, the further development of the investigations’ tools and methods to perform correct analysis and draw reliable conclusions. However, research and development are characterized by a kind of moral neutrality, the essence of which is that the researcher not participating in the decisions on applications is neutral in general. This means that the curiosity driven research should not pay attention to risks associated with the use of results. However, many recent concerns related to the long-term effects of broadly applied inventions speaks for the need on consensus how the consequences could or should be forecasted.
Following a brief presentation of the changed ethical perception of psychology, I give some examples on the psychological aspects of genetic research and that of the critical issues in health behavior. Concerns psychological in nature have been articulated in the last decade and it became increasingly clear that genetic testing can also have psychological factors that must be considered. Moreover, the recent focus on psychological aspects of human research shed light on the complexity of health behavior, and questions have been raised about the known psychological factors of the human reactions to suggested therapies, especially those of the vaccination propensity, rejection, and anti-vaccination movements. Although there are only a few systematic studies on this issue, the proper solutions of the Covid-19 should consider the psychological aspects of the acceptance and rejection of vaccination. We may consider that the first waves of the Covid-19 epidemic created situations requiring altered psychological coping, to which psychological research responded primarily by examining the epidemiological situation, illness, and the resulting psychological aspects of lifestyle (treatment of social isolation, stress management, anxiety, depression). Therefore, scientific data on risk perception and psychological factors of vaccine acceptance may contribute to preparedness for globally predicted epidemics and decision-making processes.
A pandémia hatása a személyes kapcsolathálózati struktúrára.
Otthoni munkavégzés: védelem a vírustól vagy társas izoláltság?
Effect of Covid-19 on personal network structures
Home office: virus protection or social isolation?
Összefoglaló. Jelen írásban a biztonság három dimenziójának (egészség, munka, emberi kapcsolatok) összefüggésében a home office pozitív és negatív jellemzőit vizsgáljuk meg a pandémiás időszakban. Tanulmányunk egy 2020 májusában, reprezentatív mintán lekérdezett felmérés adataira épül, mely a vírushelyzetre vonatkozó kérdéseket és egy kapcsolati naplót tartalmazott. Az eredmények alapján a home office-ban dolgozók kevésbé voltak kitéve a fertőzésveszélynek: kevesebb időt töltöttek saját otthonukon kívül és tömegközlekedést is kevésbé használtak. Másrészt az otthonról dolgozók átlagosan kevesebb emberrel is találkoztak személyesen. A találkozásokban mutatkozó különbséget ugyanakkor kifejezetten a munkatársi kapcsolatok magyarázzák, míg a családi és baráti kapcsolataik megvédték az otthonról dolgozókat a társas izoláció veszélyétől.
Summary. The emergence of the Covid-19 virus in spring 2020 has significantly transformed the daily lives of the population. One of the major changes affecting the world of work is that many people have been able to work remotely from home. In this paper, we focus on the home office phenomenon with regard to the three dimensions of security (health, work and human relations) and examine its positive and negative impacts in the context of human relations during the pandemic. It is assumed that home office is more secure against the virus, as those working from home may choose not to leave their homes at all and thus protect themselves from the virus by being physically isolated. On the other hand, it is also assumed that home office workers encounter fewer people than non-home office workers and are therefore more vulnerable to social isolation.
In our study, we compare the characteristics of these two groups using descriptive statistics based on data from a national representative sample of 1,001 people contacted by telephone in May 2020. The survey included questions on the pandemic situation on the one hand, and a so-called contact diary on the other hand, in which respondents were asked to name all persons (and their characteristics) with whom they had spoken on that day beyond saying hello. First, the results show that home office workers were indeed less exposed to the risk of infection, as they spent significantly less time away from home, used public transport less, and none of them were abroad. Second, our data also show that there is a significant difference in the number of face-to-face encounters between home and non-home workers. Home office workers met on average two people face-to-face on the day of the survey, while non-home office workers met on average five people. While no significant difference was found in the number of relatives – whether or not they lived under the same roof as the respondent – between home office workers and those who went to work, the number of encounters with non-relatives was significantly higher among non-home office workers. The difference was mainly due to workplace contacts. This suggests that those working from home were protected from the risk of social isolation by their emotionally and physically close relationships. These results further support the finding that, in a crisis situation, the security provided by family ties is particularly valued and strong bonds are essential for the individual.
A közoktatás reformja és az oktatási rendszer iránti bizalom
Educational Reform and Trust in the Education System
Cooperative Relations . New York–Oxford, Basil Blackwell. pp. 94–107. 20 Nemzeti Együttműködés (2010) A Nemzeti Együttműködés Programja – munka, otthon, család, egészség, rend
Bölcsődei és óvodai pedagógusok mentális állapota
The Mental Health of Nursery and Kindergarten Teachers
Barcsi T., Juhász É., Karaménné A. & Szabó J. (2014) Munkahelyi lelki egészségvédelem – mentális egészség, stresszkezelés, változások elfogadásának segítése. Szolgáltatási kézikönyv vállalatoknak
Kitart-e a belső motiváció? – a (még) pályán lévő pedagógusok pályamotivációi
Will the Intrinsic Motivation Last? – The Motivation of Teachers (Still) in Profession
. & Felvinczi K. (2015a) Pedagógus – Pálya – Moti-váció I. Kutatási tapasztalatok a pályamotiváció és a lelki egészség vizsgálata alapján. Budapest, Oktatási Hivatal. 10 Papanastasiou, C. & Papanastasiou, E. (1997) Factors that
Stílusváltozatok a világ rendészeti járványkezelésében
Varieties of Style in Law Enforcement Dealing with the Pandemic
intézkedésekről 43 81/2020. (IV. 1.) Korm. rendelet az egészség és élet megóvása, valamint a nemzetgazdaság helyreállítása érdekében elrendelt veszélyhelyzettel
Biztonságban a falakon belül és kívül – a reintegráció társadalmi jelentőségének vizsgálata női fogvatartottak esetében
Being safe within and without the walls – Social significance of reintegration
Dúll A. (2012) Környezet – pszichológia – egészség. In: Demetrovics Zs. et al. (szerk.) Az egészségpszichológia elmélete és alkalmazása I. Budapest, Eötvös Kiadó. pp. 337
Adattudományi innováció az egészségügy környezeti kihívásainak kezelésében: a nagy adatállományok hasznosításának jelentősége és lehetőségei a járványkezelésben
Innovation in Data Science to Address the Environmental Challenges of Health Systems: the Significance and Opportunities of the Analysis of Big Routine Datasets in Pandemic Management
Econ, Vol. Suppl. pp. 37–45. 10.1007/s10198-005-0317-y . 12 Gaál, P. (2019) Egészség, egészségügy és egészségügyi rendszerek a 21. században. In: Győrffy, Z., & Szántó
A leprától a spanyolnátháig.
Szemelvények a medicina egyetemes és magyar vonatkozásaiból, kitekintéssel annak hadtörténeti vonatkozásaira az első világháborúig
Leprosy to Spanish Fever.
Excerpts of the Universal and Hungarian Aspects of Medicine with a View to their Military-Historical Aspects
, Harrasowitz Verlag 3 Axman Á. (2001) A lepra – még ma is. https://web.archive.org/web/20070504170841/http://www.vitalitas.hu/olvasosarok/online/egeszseg/2001/4/lepra
A fogyatékosság reprezentációja az általános iskolák magyar irodalom tananyagához kapcsolódó irodalmi művekben
Representation of Disability in Literary Works Related to the Hungarian Literature Curriculum of Primary Schools
irodalom mint az értékközvetítés és a lelki egészség megőrzésének eszköze. Képzés és Gyakorlat , Vol. 9. Nos 1–2. pp. 195–204. 25 Greta, L. (1986
